2017.06.28. 07:20
Mindig szerettem a profi, adott célra gyártott szerszámokat, és amikor valami ennyire gyönyörű, annak senki nem tud ellenállni.

Igen, tisztában vagyok vele, hogy otthon nem sűrűn kell beütni görgős- vagy golyóscsapágyat, főleg nem osztatlan, teljes kört alkotó siklócsapágyat, de erről a szerszámról akkor is kötelező írni. A szerszám úgy néz ki, hogy mindenki, aki látta, kézbe akarta fogni, megtapintani, kinyitni, csavargatni. A magyarázat nyilvánvaló: az elkészítése, a színe, az illesztése annyira pontos és szép, hogy kívánatos tárgy lett belőle. Nem mellesleg a formája is érdekes, mintha egy gömbölyű Biedermeier virágcsokor lenne.

Az egész szerszám forgácsolt, jó minőségű kovácsolt alumíniumból van, a nyél végén, ahol ütni kell, acélbetétezett, és kupakként zárja egy acélcsavar. Az alu nyelet csúszásgátló jelleggel recézték, marógéppel meg is lapolták, hogy akár villáskulccsal megfogható, esetleg forgatható legyen. A perem csavarásával a három, a csapágyat belülről megfogó pofa állítható, hogy különböző átmérőjű csapágyat is be lehessen fogni, alapban is van három méret. Ha a peremet beállítottuk, a nyélen elhelyezett belső kulcsnyílású (imbusz-) csavarral rögzíthetjük, így a csapágy nem esik le a pofákról.

A csapágy csapágyfészekbe való beütése érzékeny művelet. Akár siklócsapágyról, akár sima csúszóperselyről, vagy hagyományos csapágyról van szó, a pontos beillesztés és bevezetés döntő fontosságú. Siklócsapágy esetében a csapágyfém hiába két- vagy háromrétegű, nagyon vékony és gyenge. Háztáji módszerekkel azt kockáztatjuk, hogy a csapágy alkotója (felülete) nem lesz párhuzamos és egyvonalú a csappal, így élettartama rövid. Hagyományos, acélházas mélyhornyú golyós- vagy görgőscsapágy esetén pedig a ház az, ami sérülhet, ha ferdén vezetjük be a csapágyat. A ferdén beütött csapágy deformálja a házat, és a következő cserénél már nem lesz megfelelően szoros, nem lesz párhuzamos a helyzete a csappal, nehézkes az összeszerelése, az élettartam is rövidebb.

A csapágyat a megfelelő vállra helyezve, a gallért kicsavarva rögzítjük, beillesztjük a helyrére és beütjük. 18 mm-estől 90 mm-es belső átmérőjű csapágyakhoz megfelelő. Mindenkinek akinek egy kicsit is műszaki vér folyik az ereiben nem bírja megállni, hogy a gallért négy-ötször ne hajtsa ki és be, mert a mozgásának könnyedsége, az excenterek olajozottsága és a pofák finom siklása a mart felületen csodálatos. Könnyű kezelni a szerszámot, mert a csapágy széle jól látszik, könnyű odailleszteni, valamint a szerszám elég hosszú ahhoz, hogy az egyvonalúság biztosított legyen, hiszen még szemmértékkel is látjuk, hogy a szerszám nyele egy vonalba esik-e a csapágyfészekkel.

Az odaillesztés után szépen a kialakított nyélvéget ütve, kocogtatva a csapágy bemegy a helyére. Tanulságos a szerszám hangja is, ahogy ütjük, mert nem tompán fémes, hanem az acél és a kompressziós öntvényalumínium gyönyörű csengése hallható. Az egész szerszám magában hordozza a tartósság ígéretét, akár anyaghasználatot, akár kialakítását tekintve. Félve nyitottam meg az Axiál Kft webshopját, hogy megkeressem a szerszámok között, mert biztosan tudtam, hogy nem lesz olcsó: az anyag, a forgácsolt kialakítás, a kiképzés, plusz még a Beta márkanév, ezek így együtt soha nem olcsók. Nem is az. A listaár 50 ezer forint, most éppen akciós, és 40 alatt egy kicsivel elvihető.

Nyilván egy hobbiszerelőnek ez csak akkor éri meg, ha szerszám is a hobbija, nem csak a munka. De hivatásos műhelynek, mint célszerszám nem tudom elképzelni, hogy van jobb megoldás a csapágybeütésre.

A cikket a Brand & Content készítette az Axiál megbízásából. Arról, hogy mi is az a támogatói tartalom, itt olvashat részletesebben.