Viszlát és helló

2007.12.21. 14:22
173 hozzászólás

Just a perfect day,
problems all left alone,
weekenders on our own.
It’s such fun.

– Lou Reed: Perfect Day

Volt egy Mitsubishim öt éve. Csepelen vettem. Nagy volt, fekete és jó szar. 2002 októberében egy csütörtök éjszaka kapcsolgattam a gombjait, néhány órával később randevúm volt olyan emberekkel, akik a kapcsolgatás idején még vidáman és gondtalanul éltek, a randevú idején viszont már halottak voltak: a reggel nyolcas igazságügyi orvostani gyakorlat alanyaivá alakultak.

Nínó Karotta egy Ferrari F355 Spider mellett, a Totalcar TV hatodik adásában

A Mitsubishi képernyője egy bőrdzsekis fiatalembert mutatott, aki sápadt bőrével, felzselézett hajával, de különösen rezzenéstelenül vicces beszédmodorával rendkívül emlékeztetett Obreczán „Tibifiam” Tibor barátomra.

Televíziós műsorvezetőnek zavarbaejtően fiatal volt. Televíziós műsorvezetőnek zavarbaejtően hosszú és érdekes mondatokat artikulált, ráadásul egy engem végtelenül nem érdeklő dologról: kocsikról. A konkrét adásban egy piros autóban ült és ezt mondta:

Annyira jól érzem magam, hogy ha pontosan megmondanám, hogy mennyire, akkor a barátnőm édesanyja felpofozna…és ráadásul ezért fizetést kapok. Kérem ne mondják ki hangosan, amit most gondolnak rólam, ha kiskorúak is tartózkodnak a helyiségben.

Az autó egy Ferrari F355 Spider volt, a fiatalembert Bazsó „Nínó Karotta” Gábornak hívták, én meg arra gondoltam, hogy ilyet, mint a Totalcar, a televízióban még sose láttam. Aztán később megjelent egy teljesen más stílusú szőke csávó, én meg hétről-hétre néztem őket, a Mitsubishi idővel végleg lerohadt, onnantól a neten.

Ezt írja Füge a kezdeti napokról (a Ferraris a hatodik adás volt):

Az első néhány adásba rendkívüli energiát nyomtak bele. Még arra is figyeltek, hogy adáson belül ne változzon a ruhaviseletük és a frizurájuk. A nappali forgatások és az éjszakai vágások szünetében bejöttek a szerkesztőségbe, de nem vettük hasznukat.

Jól emlékszem: Karotta volt a pirkadaton is jóval túlnyúló vágások nagymestere, Winkler nagyrészt befejezte az éjszaka közepére. Ekkor még kettőjüknek együtt csak három autója volt majdnem 18 éves átlagéletkorral. Napjainkra szénné keresték magukat, és már legalább 7 autójuk van 20 év feletti átlagéletkorral.

A Totalcar első adását megelőző hónapban vettem első autómat, egy 1981-es Saab 99 Turbót. Azóta értem, miért szereti a két tévés majom a régi autókat. Azt még nem értem, hogy miért nem használnak egyszerűen jól működő, néhány éves autókat a hétköznapokban.

A képen Karotta egykori fekete Saab 99 projektautója és a saját 99 Turbóm:

Karotta egykori fekete Saab 99 projektautója és Füge Saab 99 Turbója

Ahogy néhány órával később halott emberek között álltam fehér ingben, még nem tudtam, hogy egyszer majd a világ legszomorúbb Mazdája kapcsán beszélgetni kezdünk, és valamivel később én is a Totalcar részévé válok, hogy aztán egy nyári napon hajnali háromkor berámoljuk magunkat egy Citroënbe, és útnak induljunk a világ legjobb autóversenyéről tudósítani.

Erről fog szólni holnap délben a TV2-n a Totalcar utolsó kereskedelmi televíziós adása:

Lehetne most szomorúnak lenni, de nem érdemes. Egyrészt szomorkodás helyett mars kamerát ragadni és forgatni valami kurva jót az Indavideó pályázatra. Másrészt a Totalcar irodája alatt úgy hat méterrel épp vad munka folyik.

Marcelina, a vágószoba dívája hamarosan zsíros új földet kap, Robertó feltölti a kockacukor-készletét, új felszerelés érkezik, aztán leülünk és kitaláljuk, hogy ami 2002-ben egy átkozottul vicces és új dolog volt a televízióban, az hogy néz ki 2008-ban az interneten.

Ugyanis mozgóképet csinálni az egyik legjobb dolog a világon, függetlenül attól, hogy vásznon, képernyőn, böngészőablakban, vagy iPhone-on jelenik meg a végeredménye. De ami biztos: a jövő Totalcarját együtt fogjuk csinálni. Úgyhogy tényleg mars forgatni.

Aki meg emlékszik rá, az leírhatná a hozzászólásokba első élményét a TCTV-ről.