Kérdések a bónusz-málusz rendszerről

2008.04.25. 11:07
21 hozzászólás

Pom Pom meséiből megtanultuk, hogy először mindig az örömöt keressük, a bánat meg a szívfájdalom még ráér, ezért először azt foglaljuk össze, ami szimpatikus a bonus-malus rendszerben.

Aki nem okoz kárt, egyre kedvezőbb bónuszosztályba kerülhet a díjtételek jelentős csökkenésével. Aki kárt okoz, annak bónuszfokozata csökken, a díjtételek növekednek. Ez a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás bónusz-málusz rendszerének lényege. A rendszer viszonylag egyszerű és áttekinthető, mégis rengeteg jogértelmezési probléma merül fel és számtalan kérdés érkezik, melyekből a legtipikusabbakat csokorba szedve áttekintjük a biztosítási bónuszfokozat legfontosabb tudnivalóit.

Mikor változik a bónusz fokozat?

A személygépkocsik bónusz-málusz nyilvántartási rendszere szempontjából az első megfigyelési időszak 1991. július 1-jétől 1992. június 30-ig tartott. Ezt követően a megfigyelési időszakok mindig július 1-jétől június 30-ig tartanak. A kárkifizetési szempont: július 1-től június 30-ig terjedő időszak, azonban a bónusz fokozat mindig évfordulóval, vagyis január 1-jével változik. Ahhoz, hogy a szerződés bónusz-malus osztályba sorolása a tárgyévet követő év január 1-jén egy osztályt emelkedjen, a szerződésnek a megfigyelési időszakban legalább 9 hónapig hatályosnak és kármentesnek kell lennie.

Mindegy, ki az üzembentartó szerződő fél: jogosítvánnyal nem rendelkező nagymama vagy kiskorú gyermek, a bónusz az adott üzembentartó szerződő fél személyének változatlansága mellett az adott gépjármű kármentessége esetén emelkedik évről évre. Ha a jármű ideiglenesen ki volt vonva a forgalomból, vagy új autó és év közben lett forgalomba helyezve azt kell nézni, hogy a biztosítási szerződés a megfigyelési időszakban legalább 9 hónapig hatályban volt-e. A legkedvezőbb bónuszosztály eléréséhez 11 év balesetmentes vezetésre van szükség.

Bónusz átvitele következő gépjárműre

A bónuszbesorolás megmarad, és az arra jogosító időtartam folytatódik, ha a szerződés megszűnésétől számított két éven belül új szerződéskötésre kerül sor. Ha tehát eladjuk öreg autónkat, a biztosítási díjakat szépen megfizetjük, az eladást rendben bejelentjük, a biztosítás érdekmúlással megszűnik. Ezt követően két éven belül ha azonos járműkategóriába tartozó járművet veszünk, a korábbi szerződés bónuszfokozatát érvényesíthetjük rá. Ugyanez történik, ha öreg autónkat bontóba adjuk, a forgalomból végleg kivonatjuk és utána két éven belül másikat vásárolunk.

Az azonos járműkategória semmi ördöngösséget nem takar: ha korábban személyautóra szólt a biztosításunk, a bónuszát nem vihetjük át egy buszra, csak másik személyautóra. Az érdekmúlás fontos kulcsszó, mert ha nem így, hanem díjnemfizetéssel szűnik meg a biztosítás, hiába voltunk B10-ben a bónusz átviteléről szó sem lehet, újra A00-ba kerülünk.

Mi a helyzet, ha korábban külföldön éltem és fizettem a kötelező biztosítást?

A „magyar” biztosító - az üzembentartó kérelmére - köteles a másik tagállamban működő biztosító által kiadott kárelőzményi igazolás alapján az üzemben tartó által igazolt időszakot figyelembe venni, és a szerződést az ennek megfelelő bónusz osztályba sorolni. Az igazolás abban az esetben vehető figyelembe, ha tartalmazza azokat az adatokat, amelyeket a hazai biztosítóktól is kapunk, azaz az adott biztosítónál nyilvántartott időszakot, illetve hogy az üzemben tartó a tagállamban működő biztosítóval kötött szerződésének hatálya alatt hány első fizetéssel járó, illetve hány bekövetkezett, de még kifizetéssel nem járó kárt okozott.

Mi a helyzet, ha a járművet idegen személy jogtalanul használta és közben kárt okozott?

Fő szabályként az érintett szerződés vonatkozásában a bónusz-málusz rendszerrel járó előnyök és hátrányok a szerződő üzemben tartó személyéhez fűződnek, függetlenül attól, hogy az üzemben tartó gépjárművét ki vezette. Ettől eltérően azonban ha az adott gépjárművet idegen személy jogtalanul használatba veszi pl. ellopja, és ez a rendőrségen is bejelentésre kerül, úgy a gépjármű jogellenes vezetője által okozott kár a szerződés osztályba sorolását nem érinti. Ezt a lehetőséget értelemszerűen nem használhatjuk ki akkor, ha hozzátartozónk, pl. kalandvágyó nagyfiunk tudtunk nélkül elcseni egy körre a járművet és közben kárt okoz.

Az előzőek alapján meg kell fontolnunk, kinek adjuk kölcsön a járművünket, mert az esetleges károkozásnak a – biztosítási díjban is jelentkező – hátrányos következményeit mindig a szerződő viseli.

A hátrány alóli mentesülés feltétele tehát, hogy idegen személy vegye jogtalanul használatba a járművet és ezt rendőrségi feljelentés is kövesse.

Mi történik a már megszerzett bónusszal, ha szüneteltetni szeretnénk a biztosítási szerződést?

A felelősségbiztosítási szerződés a bejelentés napjától kezdődően, de legfeljebb 6 hónapig szüneteltethető, ha a járművet hivatalosan kivonják a forgalomból. A forgalomból való kivonást igazolja a forgalmi engedély, vagy a hivatalból történő ideiglenes kivonásra vonatkozó hatósági határozat. Újbóli forgalomba helyezéskor az új szerződésre a bónuszfolytonosság átvezethető. A bónuszosztály-emelkedés viszont csak akkor ismerhető el, ha a szerződés a megfigyelési időszakban legalább 9 hónapig fennállt, és kármentes volt.

Mi is fizethetünk a biztosító helyett

Nehéz elképzelni, de elméletben előfordulhat, hogy jobban járunk, ha biztosításon kívül megfizetjük az okozott kárt a biztosító helyett és így bónusz besorolásunk megmarad, ehhez joga van a szerződőnek, hiszen a károkozás után bónuszunk ugyanúgy csökken egy kisebb összegű kárnál, mint egy többmilliós kár esetében. Nagyjából itt ki is fogytunk a jóból, most jöhet, amit nem szeretünk.

Bónusz érvényesítése párhuzamos üzemeltetés esetén

Több olvasónk kérdezte, hogy ha van egy bónuszfokozatos biztosítása és további járművet vásárol, a bónuszt arra is megkapja-e. Erre az esetre azt mondja a jogszabály, hogy ha az üzemben tartó egy adott gépjárműre már rendelkezik szerződéssel és annak hatálya alatt másik, azonos járműkategóriába tartozó gépjárműre is szerződést köt, az új szerződést A00-ba kell sorolni.

Arra a kérdésre, hogy mit tehet a szerződő, ha két autója van és a később megvett autón szeretné a bónusz fokozatot kihasználni, mert az elsőt nem használja, válaszunk az, hogy ez csak úgy lehetséges, ha a régebbi autó biztosítási szerződése érdekmúlással megszűnik, tehát ha a nem használt gépkocsit eladja, vagy végleg kivonatja a forgalomból.

A fentiekhez hasonlóan nem lehet az újabban szerzett autóra érvényesíteni a bónuszt, ha a régebbitől üzembentartói szerződés írásával szabadulunk meg. Így járt egyik olvasónk is, aki autóját üzembentartói szerződéssel próbálta eladni, de mivel így ő maradt a tulajdonos, a biztosítótól nem kapott rá bónusz igazolást, így újabb járművére nem tudta azt érvényesíteni.

Másik olvasónk ésszerűtlennek tartja, hogy kedvező besorolású bónuszával nem köthet meglévő autója mellé szintén olyan besorolású biztosítást, hiszen az elért fokozatot ő érte el és nem az autó. Ezt a lehetőséget a jogszabály zárja ki, mivel ez már nem is kiskaput, hanem nagykaput nyitna a cseles magyaroknak, aminek az eredményeként a B10-es üzembentartó nevén lenne a rokonság összes járműve. Tehát egy adott üzembetartó egy adott gépjárművére lehet a kedvezményt érvényesíteni, azaz a bónusz ha nem sokszorozható, de legalább átvihető. Ha szerződőnek egy időben több gépkocsija is van, a felelősségbiztosítások között nem lehet felcserélni sem az osztályba sorolást. Így pl. a Trabanttal megszerzett B10-et nem lehet kicserélni a Jaguar A00-jára.

Átvezethető-e a megszerzett bónuszfokozat az új gépjárműre, ha az előző jármű a család más tagjának nevén szerepelt?

Gyakran előfordul, hogy különböző okok miatt más vezeti ténylegesen a járművet és más a biztosítás szerződője. A körülmények megváltozása folytán aztán a tényleges vezető szeretné korrigálni a helyzetet és a saját balesetmentes közlekedését bónusszal jutalmaztatni. Erre azonban nincs lehetőség. Semmilyen indokot nem lehet felhozni, a jogszabály egyszerűen kizárja ezt, pedig volna néhány méltánylandó helyzet.

Egyik olvasónk például azt szerette volna megtudni, van-e mód (esetleg méltányossági) édesanyja B10-ének megöröklésére. Az autót a levélírónk vezette balesetmentesen, de a biztosítás édesanyja nevén volt, holott soha nem volt jogosítványa, az autó azért volt az édeanyja nevén, mert mozgáskorlátozott utalványt is felhasználtak a jármű megvásárlásához.

Sajnos nincs ilyen lehetőség, a jogszabály szerint az érintett szerződés vonatkozásában a jogszabály szerint a bónusz-málusz rendszerrel járó előnyök és hátrányok a szerződő üzemben tartó személyéhez fűződnek, függetlenül attól, hogy az üzemben tartó gépjárművét ki vezette”.

Átvezethető-e a bónusz, ha a tulajdonunkban lévő cég autóját saját névre íratjuk?

Egyik olvasónk egy Kft-nek volt tulajdonosa és egyben ügyvezetője. A Kft. rendelkezett egy gépjárművel melyet kizárólagos joggal olvasónk használt, a gépjárműre annak idején személyesen kötötte meg a kötelező felelősségbiztosítást is. A balesetmentes vezetésnek köszönhetően B8 bónusza volt. A Kft-től a gépkocsit megvásárolta és a saját nevére átíratta, ezáltal érdekmúlás miatt a gépkocsi kötelezője megszűnt, majd ugyanannál a biztosítónál az eladás napján megkötötte saját nevére az új felelősség biztosítást. A megkötéskor azt mondták, hogy a B8 besorolása megtartható, majd később közölték vele, hogy A00-ba rakták.

Ennek az az indoka, hogy a Kft. a vezetőjétől, tulajdonosától, képviselőjétől elkülönülten létező önálló jogi személy. Ha a jármű tulajdonosa vagy bejegyzett üzembentartója a Kft. volt, akkor - hiába kötötte Ön a cég nevében a szerződéseket és képviselte a céget a biztosító előtt - nem jogosult igénybe venni a cég által megszerzett bónuszkedvezményt. A kedvezményt a cég vagy jogutódja érvényesítheti, jogutód nélküli megszűnés esetén pedig elvész a kedvezmény. A bónuszra való jogosultságról nem lehet más javára lemondani sem.

Félreértések a bizományba adással kapcsolatban

Ha a gépkocsit adásvételi szerződés megkötésével értékesítik, az eladás napjáig kell a díjat megfizetni. Sokan vásárolnak új gépkocsit a régi beszámításával úgy, hogy a gépjármű-kereskedővel bizományosi szerződést kötnek. A bizományba adással – függetlenül attól, hogy a régi autó árát kifizették, vagy beszámították az új gépkocsi árába – jogilag nem következik be az adásvétel, tehát nem lehet ilyen indokkal a szerződést vagy a díjfizetést megszüntetni.

Másrészt az is előfordulhat, hogy valaki a leadott gépkocsit próbaútra viszi és ennek során okoz vagy szenved kárt. A bizományba vevő nem köthet biztosítást, mert nem ő a tulajdonosa a gépkocsinak. Sokan ezt a szituációt félreértik, azt gondolják, majd az autót átvevő kereskedő elintézi a biztosítós papírmunkát. Attól kezdve nem fizetik a biztosítási díjat, majd később arról értesülnek, hogy a biztosítási szerződésük díjnemfizetéssel szűnt meg. Erre egyébként van megoldás, az ügyfél meghatalmazza a kereskedőt a gépjármű forgalomból való kivonására a bizományosi időszakra, ekkor sem a szerződőnek, sem a kereskedőnek nem kell kifizetnie a biztosítási díjat, de a közúti közlekedésben így a jármű nem vehet részt.

Díjnemfizetés, késedelem – ebből van a legtöbb gond

A biztosított legfontosabb kötelezettsége a díjfizetés – szól a verdikt. A jogszabály szerint ugyanis a biztosítási díj esedékességétől számított 30. nap elteltével a biztosítási szerződés megszűnik, ha az addig hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított halasztást nem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette. Ezért figyelni kell arra, hogy a díjfizetés esedékességétől számított harminc napos türelmi idő ne teljen el, ugyanis ha elteltéig sem fizetjük meg díjhátralékunkat, akkor a szerződésünk automatikusan megszűnik.

Fontos tudni, hogy akkor is ez történik, ha a biztosító nem küldött csekket, amin be tudnánk fizetni a díjat! Az évváltás, biztosítóváltás miatti csúcsforgalomban is rendre kiderül, hogy a szerződők tömegesen nem kapnak időben csekket és erre tekintettel a befizetésre türelmi időt sem.

Olvasónk új autójára a befizetési határidőt azért mulasztotta el 6 nappal, mert ebben az időszakban folyt a biztosítóváltás is, a bónusz átvitele miatt folyamatosan kapcsolatban állt a biztosítóval, ahol többször félreinformálták, mit kell tennie, végül a késlekedés miatt felmondták a biztosítását. Később azt mondták neki, hogy sajnálják, próbáljon meg méltányosságot kérni.

Olvasónk ezt készséggel megtette, a pénzt többször is elutalta, amit folyamatosan automatikusan visszautaltak, a történet azzal zárult, hogy felhívták: sajnálják, de A00-ba visszahelyezték. Láthatjuk, a folyamatos együttműködő kapcsolattartás sem elég, ha a díj nem érkezik be. Ebben az esetben feltehetően a biztosító sem hangsúlyozta, hogy a legfontosabb teendő a díjfizetés, a többi részletkérdés, ha túlfizetése lenne, azt úgyis visszaküldik, a bónuszát visszamenőleg is érvényesítik. A jogszabály pedig méltányosságot nem enged alkalmazni, érdekes, hogy olvasónknak ezt tanácsolták.

A következőkben a PSZÁF tájékoztatójából idézek: "A díjfizetés követése egyébként a későbbiek során is kötelessége a szerződőnek, még abban az esetben is, ha a biztosító nem küld felszólítást/csekket, vagy az késve érkezik meg. A biztosítási díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltével ugyanis - amennyiben a biztosítóhoz nem érkezik meg a díj összege - a biztosítási szerződés megszűnik. Ennek következményeként a károkozásért a kockázatot már maga az üzembentartó viseli, aki emellett elveszíti addigi bonuskedvezményét is."

Ha a biztosítási szerződés év közben díjnemfizetéssel megszűnik, az üzembentartó ugyanannak az évnek a hátralévő részére fedezetet nyújtó szerződést csak annál a biztosítónál kötheti meg, ahol a szerződése díjnemfizetéssel megszűnt. Bónuszfokozatát elveszíti, ehelyett A00-ba fogják besorolni. Ha a szerződőn ennek ellenére más biztosítónál köt szerződést, akkor az így létrejött szerződés érvénytelen lesz, tehát a jármű biztosítatlanná válik, az okozott kárt pedig az üzembentartónak kell megtérítenie.

A szerződés megszűnését követően esetleg befizetett díj sem a régi szerződést nem aktiválja, sem pedig új szerződést nem hoz létre. A késve befizetett díjat pedig automatikusan visszautalják a feladónak. Célszerű a díjfizetést pl. azonnali beszedési megbízás adásával intézni, mivel így a biztosító az esedékesség időpontjában be tudja szedni a díjat és nem kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy nem érkezik csekk és nem tudunk ennek eleget tenni.

Akit a jogszabály még részletesebben érdekel, megtekintheti pl. a kormányportálon, oldalon a jogszabálykereső program segítségével. A jogszabály neve: 190/2004. (VI. 8.) Korm. Rendelet a gépjármű üzemben tartójának kötelező felelősségbiztosításáról.