Bogártuning Bandi bácsi módra

2008.04.28. 10:53
120 hozzászólás

Nemrég újra összefutottam Bandi bácsival és kék-sárga bogarával a tököli reptéren. Most is épp valamelyik repülőgép szerelésére indult, ám előtte ismét elidőztünk kicsit bogara mellett, amit gyorsan le is fotóztam belülről, ugyanis erre a múltkor nem került sor, és többen is hiányolták a belső képeket.

Ahogy fényképezgettem, egyre több furcsa műszert találtam a bogárban. Hengerfejhőmérő, szívótér-nyomásmérő? Hű, gondoltam, nem semmi az öreg, ez a bogár még talán repülni is tud!

Bandi bácsi készségesen elmagyarázta, mi honnan van, és mire való, és közben az is kiderült, hogy Bandi bácsi azért ért annyira a bogarakhoz (amellett, hogy szakmáját tekintve eleve repülőgép-szerelő), mert sosem volt más autója, és azokat is mindig saját kezűleg szerelte.

De ez Bandi bácsi esetében nem csak lelkes otthoni gányolást jelent. Precízsége a bogár minden egyes alkatrészén meglátszik. Nem is robbant le velük soha, és vizsgára is mindig ő készítette fel autóit.

Első bogarát, ami egy osztott ablakos, karos irányjelzős 52-es bogár volt, egy oldalkocsis Pannóniára cserélve szerezte még 1976-ban. Onnantól kezdve hű maradt a márkához.

Ez a mostani kék-sárga bogár 3 éve van meg, s eredeti állapotához képest óriási átalakuláson ment át Bandi bácsi kezei alatt: amikor megvette, lábujjhegyen vitte haza, aztán otthon egyből minden alkatrészt, minden egyes csavart átnézett rajta, belerakott néhány műszert, és csak utána kezdte el használni.

És most jöjjön a lényeg, a különleges, vagy inkább csak az átlagos autós számára különleges műszerek: van benne hengerfejhőmérő, fordulatszámmérő, olajnyomás-mérő, V/A mérő és szívótérnyomás-mérő. Ezek legtöbbjét Bandi bácsi különböző repülőkből szerelte ki - munkahelyi ártalom. De be lehet őket szerezni sima autósboltban is.

Ezek egyébként alap műszerek a repülőkben. Ott ugye sokkal nagyobb üzembiztonságra és sokkal inkább az optimális működésre kell törekedni, mert ha bármi gáz van, nem lehet olyan könnyedén félreállni az úton, mint egy autóval. Repülővel a levegőben maximum kényszert szállhatunk, és imádkozhatunk, hogy túléljük, és a repülő javítható maradjon.

A fordulatszámmérő még nem olyan különleges dolog, csak éppen a Bogárban alapból nincsen. De Bandi bácsi, műszaki ember lévén szereti pontosan látni a dolgokat, így a fordulatszámot is.  A bogármotor maximális fordulata egyébként 4000, ami a 750-es alapjárattal egy hosszú életű motornak számít. A 110 km/h-át 3300-as fordulatnál éri el, de a fordulatszám eme magaslataira is csak ritkán téved a mutató. Bandi bácsi nem szokta gyilkolni a gépet, de azért évente egyszer leellenőrzi a 130-at autópályán - ez a max. sebesség- csak hogy minden rendben van-e.

A V/A mérő és a szívótér-nyomásmérő egy Z-142-es repülőből származnak. A V/A mérő, azt hiszem egyértelmű, a szívótér-nyomásmérő már kicsit érdekesebb dolog. Ez a motor terheltségét méri, és elsősorban a gázállással szabályozható. A repülőknél igen fontos, megvan minden helyzetnek: emelkedés, utazás, leszállás stb… a maga szívótér értéke és gázállása, amit be kell tartani. Bár a teljesítmény itt nem csak a gázállástól függ, hanem például a légcsavar állásszögével is szabályozható. Az autókban pedig azért jó, mert így be lehet állítani a motor ideális teljesítményét az adott fordulaton, ezáltal a fogyasztás is optimálissá tehető - magyarázta Bandi bácsi. 90 km/h-nál 0,7 MPa a szívótér nyomása. 110 km/h-nál már 0,75. Tehát ha például 90 km/h-nál ennél többet mutat a műszer, és nincs szembeszél, akkor Bandi bácsi tudja, hogy valami nem stimmel, például mászik el a gyújtás, ideje bütykölni egy kicsit.

A hengerfejhőmérő, ami egy PZL-101 (Gavronból) származik, sem csak hóbort, hanem bizonyos helyzetekben igazán hasznos tud lenni. Például nyáron, ha laza az ékszíj, akkor a hengerfej hőmérséklete már egy dombra való felkaptatástól is jelentősen megnő, amit ez a műszer kiválóan jelez. A műszer egyébként csak egy hengert, a hármast méri, mert az van a legkevésbé hűtött helyen.

Az olajnyomás-mérő, ami kivételesen nem repülőből származik, egy órás műszer, ami atmoszférában mutatja az olaj nyomását. Ezt azért találta ki Bandi bácsi, hogy ne csak egy lámpa jelezze, ha gond van, mert amikor az jelez, akkor már nagy a gond, hanem pontosan, lehessen látni az olaj nyomását. Szakkönyv szerint 0,5-nél jelez a lámpa. Az olajnyomás átlagosan 3-4 körül van, de 1 atmoszférával még lehet tartósan járni, ám Bandi bácsi szerint ilyenkor már ajánlatos gyűjteni a pénzt az új csapágyra.

De ami nekem, még ezeknél is jobban tetszett, az a vendég műszerek között elhelyezett „Felhőrepülés Tilos” felirat volt. Ez a felirat egy vitorlázó repülőből származik, még abból az időből, amikor Bandi bácsi a vitorlázó válogatott szerelője volt.  A vitorlázó gépek még ma sem rendelkeznek a vakrepüléshez szükséges műszerekkel, mint az elfordulásjelző, csúszásjelző vagy a műhorizont. Látás nélkül pedig a pilóta könnyen elveszti a tájékozódási érzékét, ezért van ez a felirat is, hogy el ne felejtsük: zárt felhőzetben szigorúan tilos velük repülni.

Ezek után már egyáltalán nem lepődtem volna meg, ha találok egy gombot is, amit megnyomva kihajtogatódnak a bogár szárnyai, egy légcsavar, egy vezérsík, és akár fel is szállhatunk! És igen, van egy piros gomb az olajnyomás-mérő és a vízhőfok mérő alatt. Mi lehet ez? – kérdeztem. Csak nem..? De nem. Az csak az ideiglenesen beszerelt elektromos ablaktörlő gombja.

Aztán a kipufogóra terelődött a szó, és nekem eszembe jutott, hogy léghűtéses motor lévén itt is lehet gond a kipufogóból visszaáramló CO-dal, és már kerestem is a repülőkben egyébként kötelező CO indikátort, de nem találtam. Kérdeztem is Bandi bácsit, hogy miért nem rakott be egyet; sérült kipufogó esetén itt is áramolhat vissza CO az utastérbe. Ám erre csak ennyit válaszolt: „ Minek? Én bírom! Én DDT-n nőttem fel!”

Az egyik legfontosabb átépítést majdnem kihagytam: a gázt. Ezt kivételesen nem Bandi bácsi rakta be, hanem Tason szakemberrel csináltatta. Van kimondottan bogarakhoz való gáz-szett, ilyet rakatott be takarékossági megfontolásokból. Az ára, ami 3 éve volt 120 ezer Ft, a Szigetszentszentmiklós-Budaörs távolságon már egy év alatt megtérült, ami egy nyugdíjasnak nem is olyan mindegy – jegyezte meg Bandi bácsi. Most így 10 liter gázt fogyaszt, és a tévhittel ellentétben nincs tőle semmi baja a motornak. De azért 3-4 ezer km-ként nem árt átrakni egy kicsit benzinre, átmosatni a porlasztót. A 45 literes gáztartály pedig a hátsó csomagtérben található, a kalaptartó alatt.

Kellenek egyáltalán ezek a műszerek egy átlagos autóba? Vagy ez inkább csak amolyan hóbort? Nos, lehet így is nézni, meg úgy is. Szerintem a hozzáértő emberek számára tutira hasznos, a laikusok számára pedig, akik még a vízhőmérő lámpára sem szoktak soha odapillantani, és már csak azt veszik észre, hogy felforrt a víz, azoknak meg mindegy.

Pedig ha minden autóban lennének a jelenlegi vészjelző lámpákon kívül a Bandi bácsiéhoz hasonló műszerek, és esetleg lenne egy pár órás műszertan is a jogosítvány megszerzése előtt, akkor sokkal jobban megkímélhetnénk autónkat és pénztárcánkat is. Talán kevesebb lenne a szennyezés, mert mindig optimálisan üzemelnének a motorok, viszont az autószerelők munkája valószínűleg megnőne, mert csak ők tudnák elvégezni a szükséges beállításokat. De aztán az is lehet, hogy pont ezek miatt több lenne a baleset, mert sok ember képességeit meghaladná forgalomra és a műszerekre való figyelés egyszerre. A mai autók műszerezettsége annyira le lett egyszerűsítve, hogy már csak azt jelzi, ha valami véglegesen elromlott, Bandi bácsi műszerei már azt is jelzik, hogy el fog romlani. Azért nem mindegy.