A zebránál kötelező harmincas tempó ügyében fellángoltak az indulatok pro és kontra. Tény, hogy elfogadhatatlan sok százezer autósnak harminccal, pláne megállással tisztelegni hajnali kettőkor a kihalt főútvonalon minden egyes zebra előtt, és tény, hogy elfogadhatatlan akár egyetlen gyermek (nem kevésbé egy felnőtt) halála a zebrán.
A közlekedési kultúrában (is) előttünk járó szomszédunknál úgy tűnik, nem ismeretlen a „kompromisszum” nevű varázsszó. Így fordulhatott elő, hogy nem ész nélküli szabályalkotásba fogtak, hanem olyan megoldást kerestek, ami úgy segíti a gyerekeket a zebrán, hogy közben nem szivat meg szükségtelenül másokat.
Az iskola előtti / körüli zebrák mellett mindenütt ki van téve a 30-as tábla.
Alatta pedig az apró kiegészítés:
Tanítási napokon 7 és 19 óra között.
A legtöbb helyen pedig automata traffipax is néz a zebra felé. Persze jó, ha minden ötödik-tizedikben van valóban műszer, hogy az egész ne kerüljön irreálisan sokba, de ez pont elég ahhoz, hogy az emberek komolyan vegyék a dolgot.
Tessék mondani, nálunk ezt miért nem lehet?
