BX a közösség drukkol neked!

2008.07.27. 08:53
69 hozzászólás

 

A BX-es tartós teszt sorozatra nem csak gyűlölködő kommenteket kapok, hanem Kedves Olvasóink komolyan veszik a problémát amit egy megbízhatatlannak kikiáltott filléres francia autó üzemben tartása generál és napról-napra beesik egy-egy problémamegoldó levél, mint ez is itt:


Valamiért most jutottam el a BX tartós írásaidig.
Nemrég váltam meg imádott Bxemtől. Hiányzik is rendesen a Renault 9 mellett...
Na de nem is ez a lényeg, hanem az, hogy van 4 gyári dísztárcsám a szüleim padlásán.
Ha kell Neked adom!
14", az a ovális mintás, rányomhatós.
Ha érdekel írj :)

Azonnal válaszoltam, hogy persze, hogy érdekel, egy hét múlva megkaptam a dísztárcsákat, melyet megörökítettünk:



Aztán napokig álltak az irodában, úgy jött ki a lépés, hogy sehogyan sem tudtuk összehozni, hogy napfényben tegyük fel és fotó is készüljön a tartós tesztre. Na de pénteken! Csikós bejött az irodámba, hogy van pár perce, intézzük el a dísztárcsákat. Nosza!

Felvette a földről Csikós kolléga és azt mondta, hogy a felszereléshez ki kell csavarni a kerékcsavarokat, mint a Skodán. Irány a gumis a szomszéd utcában!



A szavakat tettek követték, begördültünk a gumishoz, hogy volna itt ez a BX, fel kellene tenni rá a dísztárcsákat. Menjünk fel a munkafelvételre, ott egyeztessünk időpontot és felteszik. Felmentünk, egyeztettünk, azonnal megcsinálják, persze.



Beálltam, a kocsit tetején egyensúlyozva a műanyagokat. Mire kikászálódtam, addigra Csík zaklatottan kattogtatta a gépét, a dísztárcsák fent voltak az autón.



Khm. Akkor mégsem kell leszerelni a kerekeket igaz?



Kapott némi keréknyomást is, és ettől megtalálta a hidraulika a vízszinttet, és cserébe, amiért ilyen szép lett, kidobáltam belőle a szemetet.

Aztán péntek este a ház előtt – már itthon – ismét összefutottam Csikóssal. Lélekszakadva ordított ki a Pandájából, hogy ***meg, már megint rossz utcába fordult be. Az idősek otthonát kereste, illetve a mellette lévő placcot,  mert oda indult péntek esti veterán klubba. Ennek az egésznek kb akkora esélye volt, mint középiskolai osztálytársnőmmel összefutni a Budapesttől csaknem háromezer kilométerre lévő La Manga del Mar Menor egyik apartmanházának tetején az uszodánál 6 évvel az érettségi után, véletlenül. Őt is a hangjáról ismertem fel, ahogyan Csikós izzó kipufogójú Pandáját is tiltás könyékéig forgatva. Kínáltam volna kávéval, de nem jött fel, hogy sokan várják, de mindenképpen menjek én is a klubra, mert nagyon jó. Egy óra múlva mát ott voltam a ponton-mercik és mindenféle futóműalkatrészek között és tényleg jó volt. Többek Mercijeivel mentem, még többet láttam. A BX-et is többen vezették, és még többen látták. Annyi dicséretet kapott, hogy azóta is pirul a ház előtt. Marad.