Épp az internet és a számítástechnika világa mutatja, hogy minden rendszernek vannak gyenge pontjai. És mivel az ember fifikás teremtmény, egyes egyedei pedig naggggyon fifikásak, a rendszerhibákat előbb-utóbb megtalálják és kihasználják. Szó szerint élelmes emberek rájöttek, hogyan lehet a McDonald’s és más hasonló gyorséttermek autós kiszolgáló részlegeinél ingyen menühöz jutni. Hát így:
Az internetes társadalomban nem fordulhat elő, hogy valaki ne tudna angolul, de röviden összefoglaljuk, a lényeget. A módszer csak akkor működik, ha valaki beáll mögénk a sorba, ugyanis az ő kajáját fogjuk fapofával, ám pofátlanul lenyúlni. Amikor az első ablakhoz érünk, sajnálkozó, megszeppent, vagy laza, elnézést kérő arccal közöljük a rendelést felvevő dolgozóval, hogy csak most derült ki: nincs nálunk se pénz, se hitelkártya, úgyhogy nem rendelünk semmit, bocs. Haladunk szépen a sorban tovább, és a kiadó ablakhoz érünk, ahol szinte száz százalék esély van arra, hogy az ott serénykedő alkalmazott a kezünkbe nyomja a tételt, amit a mögöttünk levő autóban rendeltek. A biztonsági rés azért nyílik, mert a kiadó alkalmazott szinte soha nem kéri el azt a blokkot, amit a rendelési ablaknál kaptunk, hanem automatikusan a kezünkbe nyomja a keze ügyében levő, következő tételben benne foglaltatott enni- és innivalókat.
Nagyvárosi gerillák már itthon is kipróbálták a módszert, és gond nélkül működött. Természetesen nem azt akarjuk elérni, hogy az összes kísérletező kedvű gurmand, rendszerépítő, pókerarc, hálózati kapcsolatkutató és egyszerű éhes ember kocsiba vágja magát, és megrohamozza a drivethru szolgáltatást nyújtó gyorsbüféket. Egyrészt, mert más tulajdonát ellenszolgáltatás nélkül elvenni, legyen szó bármilyen kis értékről is, nem szép. Másrészt, mert a módszer csak akkor működik, ha az ilyen esetek nem lépik át a szolgáltatók ingerküszöbét, tehát viszonylag ritkán fordulnak elő.
A módszerről és a cég stratégiájáról megkérdezzük a McDonald's Magyarországi Étterem Hálózat Kft. kommunikációs menedzserét, Vadnai Ágnest is, akitől email-fordultával a következő levelet kaptuk:
Tisztelt Koncz Úr!
Köszönjük, hogy a témával kapcsolatban megkeresett bennünket. Kérdéseire az alábbi válaszokat adjuk:
1. Tapasztaltak, tapasztalnak-e valóban Magyarországon ilyen eseteket?
Nem tapasztaltunk hasonló esetet hazai éttermeinkben, az elmúlt 20 évben nem történt ilyen tartalmú bejelentés sem az éttermektől, sem vendégektől.
2. Ha igen, mekkora kára keletkezik ebből a vállalatnak, és ki állja: a rendelést kiadó alkalmazott, vagy a cég?
Nem volt még ilyen eset, így nincs kialakult gyakorlat. Általános elv azonban, hogy a vállalat nem terheli anyagi veszteségeit a dolgozóira, amennyiben nem szándékos károkozásról van szó.
3. Tesznek-e valamit a módszer ellen, vagy annyira jelentéktelen a kár mértéke, hogy többe kerülne a biztonsági rést befoltozni, mint amekkora a módszerből származó veszteség?
Nem erre hoztuk létre, de ilyen esetek megelőzésére is alkalmas a ma már minden éttermünkben és drive úton működő kamerarendszer. A kamerák felvételein legtöbbször jól kivehető a rendszám.
Emellett a rendelésfelvétel és a rendelés nyomon követésére monitor rendszert üzemeltetünk. Ennek segítségével pontosan látható, hogy egy-egy rendelés milyen fázisban van. Mivel ezt a kocsiban ülő "trükkös" nem látja, könnyen lebukhat. A "trükkös" autónak ugyanis meg kell várnia, amíg a mögötte érkező autó befejezi a rendelést és fizet. Ha túl korán gurul az első kiadó ablakhoz, akkor még azelőtt érkezik a potya ételért, mielőtt azt a másik vendég megrendelte, kifizette volna. Ha pedig túl sokáig rostokol a két ablak között, a mögötte lévő autósra várva, az szintén feltűnő, hiszen a két ablak elég közel esik egymáshoz, a munkatársaink pedig folyamatosan figyelik az autók mozgását.
A rendelés felvevő sok esetben a rendeléssel együtt bemondja a várakozó autó színét és típusát, ami tovább csökkenti a trükközés esélyeit.
Időnként a rendelés pontosságának ellenőrzése céljából a kiadó ablaknál munkatársaink elkérik a blokkot, amit csak a fizető vendég tud felmutatni.
Mindemellett nem zárjuk ki annak a lehetőségét, hogy Magyarországon is - éppen azért, mert nincs még ilyen tapasztalat - véghez vihető ilyen lopás, azonban nyilván az első ilyen eset olyan intézkedéseket vonna maga után az adott étteremben, illetve rendszerszinten is, amelyek a további esetek megelőzésére alkalmasak lennének.
Ezeket az eseteket csalásként kezelnénk, azaz a rendőrség bevonásával vizsgálnánk ki. Bár az alacsony érték miatt egy-egy eset szabálysértés kategóriába eshet, folytatólagosan elkövetett egységként (azonos elkövetési mód és elkövetői kör ) már bűncselekménnyé minősülne, és ennek megfelelő büntetésre számíthatna az elkövető.
Üdvözlettel:
Vadnai Ágnes
Az autós büféknél történő kajalopásnak (rablásnak?) van egy egyszerűbb, kevésbé fifikás fajtája is, amelyről számtalan videót találni a youtube-com-on, például ezt:
Ehhez inkább nem is fűznék semmit.
