Würzburg, te csodás. Hogy a rossebbe...

2010.03.02. 16:11
305 hozzászólás


Szóval az történt, hogy egyfolytában nézzük a GPS visszaszámlálóját, és 2047-nél a Bende azt mondta, hogy tartsunk sztending ovésnt, ha átlépjük a kerek kétezret. Aztán megyünk a távoli svédbe vezető pályán, amikor a navi egyszer csak meghülyül, 2028-ról 3038-ra ugrik a számláló, megjelenik a saját farkába harapó zöld nyíl – újraszámolás.

„Ez itt átver minket, sose létpük át a kétezret” – jegyzi meg Bende savanyúan.

„Igen, visz majd minket körbe Dömszjő, vagy mia a fene körül, föl az északi sarkig, aztán át a ruszkikon innentől” - éleslát Károly. Sipos nem tud semmiről semmit, fején hallgató, szeme kocsányon lóg, szerintem állatpornót néz, bár a hivatalos verzió sokkal szoftosabb. Kábé annyi esélyem van ellenőrizni, mint a Nemzeti Bank aranykészletét, a táskák több rétegben, falként választanak el minket a hátsó ülésen.

Amikor levisz a pályáról, visszafordít, aztán ugyanoda visszajutunk, majd be akar vinni a városba, rájövök, mi a probléma. Térképen optimalizáltam az útvonalat, és nem nagyítottam ki eléggé. Ezért a stylus hegye nem pont az autópályára tette a köztes pontot, hanem a városba valahová, de ezt én nem vettem észre, hiszen a nemtommekkora nagyításban nem látszott.

Tibby tolta tovább a pályán, hiszen az ő fejében összeállt az útvonal, nem kell letérni, tudta ő jól. A navi viszont be akart vinni bennünket Würzburgba.

A kép illusztráció

„Fiúk, álljunk meg egy parkolóban, kitörlöm a köztes pontot, oszt' megyünk tovább” – nyújtózkodok a hátsó ülésről.

Karesz hátraadja a navit (itt egyébként szikrázik a nap, és 15 fok van most épp), én meg gyorsan pötyögni kezdek. Bende megáll a pirosnál, a sávban, ami visszavisz a pályára. Sistereg a mutatóujjam alatt az LCD, Moha bá többször belekezd a dumába, de már teszem be a következő pontot, belefojtom a szót. Naná, hogy elrontom, naná, hogy jön a kamion.

Megfutamodunk, beiramodunk a városba. További nem várt akadály következik. Elfelejtettem, hogy eltelt száz kilométer.

„Zsolti bácsi, van annyi idő, hogy kiszálljunk cigizni, az most jó lenne” - kezdi. Ha ezek most kiszállnak, esküszöm, kitekerem a nyakukat, alig haladtunk valamit a legutóbbi bláz óta, nemnemnemnemnem. Feszültséget érzek a levegőben, ha egy pillanattal később készülök el, ezek kiszállnak.

Ujjaim alatt kétrét görnyed a GPS, ahová koppintok az LCD-n, lilás folt keletkezik. Svédország, Domsjö-célpont; Dánia, Rodbyhavn-köztes pont; Németország, Puttgarden-köztes pont – böködöm be lóhalálban. Megvagyunk, szólok még, hogy várjuk meg, mire kiszámítja a gép az útvonalat, de nem, Bende elindul. Fasza.

A kép illusztráció

Mindegy, gyors navi ez, hamar megtalál minket, tízperces városnézés következik Würzburgban. Szép kis hely, hegyekre épült, mint itt minden, van néhány igazán régi, szecessziós, szebb fajta barokk ház is, egy pillanatra egy kis rokokó is beugrik, de közte sivár, német gazdasági csodabeli, negyven-ötven éves. Tibby még valami kastélyt, meg egy üvegpalotát is lát balra, de ezeket teljesen eltakarják előlem a különféle csomagok, tetőoszlopok. Elhiszem, mi mást is tehetnék.

Hölgyeim, uraim, kérem, ha alkalmuk nyílik rá, tekintsék meg Würzburgot. Gyönyörű kisváros, kiváló GPS-vétellel. Már csak ezért is megéri.

A kép illusztráció

15:35-ös híradásunkat olvashatták,a Budapest-Domsjö Expresszről, a Würzburg utáni autópálya-szakasz környékéről.

A sztori eddig:

1. rész, 2. rész, 3. rész, 4.rész, 5.rész, 6. rész, 7.rész, 8.rész, 9. rész



(X) akiknek köszönhetjük: