Rendrakás és az első veterán

2010.03.09. 13:17
136 hozzászólás

Épp most rendszereztem a tartalmat a gépemen, és kicsit több mint ötven gigabájt képet és videót kell feldolgoznunk, hogy elkészíthessük a videót és egy olvasmányos, kronologikus beszámolót.

Ott, bent a sztoriban, kétezer kilométerre a szerkesztőségtől, teljesen másképp nézett ki, mint innen, vagy az olvasó képernyője elől. Szintetizálunk. A tegnapi nap lényegében arról szólt, hogy az itthoni segítőink, a Totalcar szerkesztőségének a szemszögéből hallhassuk a történetet, hogyan omlott össze a szerver, hány perc alatt hány komment lett, milyen olvasottsági rekordok születtek. Kinek fáj a próbarendszám, milyen környezetszennyező, ön- és közveszélyes idióták vagyunk. Nem lehet mindenkinek megfelelni, ez nem is volt cél.

Tehát jönnek még anyagok. Bőven van miről írni, hiszen az igazi sztori most kezdődik.

Mint reggel megtudtam, Karesz és Margó is hazaértek, mostanra talán a Teve motorját szedi darabokra Karesz a feltárás jegyében, csak Csikós meg ne tudja, hogy nélküle történik valami az autóval.

Beszéltem Csikóssal, aki hamarosan megérkezik, és és elkezdjük a maratoni értekezletet, hogy feltaláljuk, ön, kedves olvasó hol láthatja élőben az autót.

Apropó.

Eddig kimaradt, hogy milyen veteránautót láttunk először Svédországban, de most esett be a postafiókomba Sípos Zoli levele, fogadják szeretettel:

Gondolom emlékeznek, megkértük az olvasókat, tippeljék meg, milyen veteránnal találkozunk először Svédországban. Nem lesz egyszerű ez eredményhirdetés. Ahogy az utunk során szinte semmi nem volt szokványos, normális, úgy az első, általunk megpillantot veterán jármű sem szokványos. De legalábbis kevesen gondolhattak rá, hogy nem autót pillantunk meg először. Előbb, a képeim nézegetése közben döbbentem rá, hogy ha bármilyen jármű ér, akor bizony az út szélén kiállított Saab repülők nyertek. De még nekünk sem esett le, hogy ez is lehetne egy megoldás, ezért árgus szemekel vizslattuk a svéd tájat, hátha meglátjuk az első öreg autót. Esetleg buszt, vagy teherautót. Motorra gondolni sem mertünk.

Youngtimer korú, jó kiállású Volvo kombikat láttunk, de azt mondtuk, hogy az nem játszik, nem eléggé veterán. Láttunk az út szélén valami teherautó romot is, de az se felelt meg. Aztán egy udvaron megláttam, és felsikoltotam. Tippelhetnek, melyik városban/faluban történt. Naná, hogy Domsjöben. A teherautó méretű hókupacok között állt szerényen, már amennyire egy, a fehér tájból ordítóan kirívó, sárga munkagép szerényen állhat. Egy Volvo BM homlokrakodó.

backloader

Feltűnően jó állapotban friss, csillogó fényezéssel, hóláncokkal a meghajtott kerekeken. Sajnos azt nem tudnám megmondani, mikori lehet pontosan, de az látszik rajta, hogy legaláb harminc éves. Ha a részleteket nézzük, inkább több lesz az. Itt egy 1976-os. Szemre nekem még ennél is öregebbnek tűnik. Gyönyörű célszerszám.
Szóval, az nyert, aki Volvo munkagépre tippelt. Igaz, kétlem, hogy akadt ilyen tipp. De ha mégis, Bende Tibby biztos, hogy talál a sok ajándék között valamit neki.

A sztori eddig:

1.rész, 2.rész, 3.rész, 4.rész, 5.rész, 6.rész, 7.rész, 8.rész, 9. rész, 10.rész, 11.rész, 12.rész, 13.rész, 14.rész, 15.rész, 16.rész, 17.rész, 18.rész, 19.rész, 20.rész, 21.rész, 22.rész, 23.rész, 24.rész, 25.rész, 26.rész, 27.rész, 28.rész, 29. rész, 30.rész, 31.rész, 32.rész, 33.rész, 34.rész, 35.rész, 36.rész, 37.rész, 38.rész, 39.rész, 40.rész, 41.rész, 42.rész, 43.rész, 44.rész, 45.rész, 46.rész, 47.rész, 48.rész, 49.rész, 50.rész, 51.rész, 52.rész, 53.rész, 54.rész, 55.rész, 56.rész, 57.rész


(X) akiknek köszönhetjük: