Letört fogak, lángoló kezek

2010.08.20. 11:51
84 hozzászólás

Rövid, de eseménydús eddigi életem jelentős részét munkavédelmi oktatáson töltöttem. Tudom, hogy bizonyos anyagok tűzveszélyesek, meg hogy forgó fogaskerékbe fitymát helyezni fájdalmas tevékenység.

Mégis, vannak pillanatok, amikor az egységsugarú user nem gondolkodik, csak cselekszik.

Így jártam én szerda este (éjjel) 10 órakor. A hétvégén szétesett ugyanis a Tramp váltója, ami - lévén helyt kell álljon az Ágyúgolyófutamon, és addig már nem sok hadra fogható idő maradt - akut beavatkozást igényelt. Kedden kiemeltük a motort, szerdán pedig a váltót. Szét is szedtem, megtaláltam az olajleeresztő csavar mágnesén a hiányzó két fogat, így gyorsan kiderült, hogy a gyorsaság kedvéért az egyik donor-váltó kerül bele.

 

Én azt vallom, a javítás együtt jár a tisztogatással. Az olajsárban fetrengő "felújított" motor sosem elég bizalomgerjesztő, no meg könnyebb is dolgozni, ha nem azt lesi az ember, hogy mikor hordja bele az olajos sarat a szerkezetbe. Így még hétfőn alaposan legőzborotváztam a csereváltókat, most pedig kábé három flakon féktisztítót fújtam el, amíg a szétszedett váltó házát és az apróságokat kitakarítottam.

Persze mindezt kesztyűben, mert a féktisztító rinocérosz-finomságúra ápolja a bőrt igen rövid idő alatt. Aztán ahogy kész lett, kisétáltam a garázs elé. Gondoltam, amíg kiszellőzik a zárt tér, elszívok kint egy cigit.

Fogtam az öngyújtót, megtekertem. Kesztyűben. Féktisztítóval átitatott kesztyűben.

Persze, belobbant az egész. Volt már vagy félt tíz, szép sűrű sötétséggel. A szemben lévő kocsma úri közönségének bizonyára tetszett a bemutató.

Látványos is volt, gondoltam, lefotózom a lángoló kezemet, mert az szép. A bal kezemen azonban egy másik, igen retkes kesztyű volt, amivel nem szívesen illettem volna a fényképezőgépet. Le kell hát vennem - a jobb kezemmel. Ettől persze begyulladt az is.

Itt egy kicsit csapkodtam magam körül, hátha elalszik - de nem, még jobban fellángolt. Itt már áthallatszott a röhögés a kocsmaasztaloktól, úgyhogy inkább letéptem mindkettőt, és ledobtam a betonra. Rá is tapostam, hátha elalszik.

Ettől begyulladt a cipőm, ami szintén felszívott némi anyagot...

Itt lett elegem az egészből, és mindent lelocsoltam ásványvízzel, a szemben iddogálók őszinte sajnálatára...

Aztán elszívtam a cigit, amit még az égő kesztyűről sikerült meggyújtanom...