Fura, de ezekkel mind indultak a Dakar-ralin

2017.01.03. 15:47
7 hozzászólás

1979, 1980 - Renault 4

Sportértékre kábé, mintha ma valaki nekiindulna a Szaharának egy Twingóval. Oké, az 1979-es első Dakaron annyira nem számított kirívónak a sok amatőr között Claude és Bernard Marreau az összkerekes Renault 4-gyel, egy alig átépített, de R5 Alpine-motorral szerelt Sinparral. Ekkoriban még együtt értékelték az autókat és a motorokat. Marreau-ék a 74 célba érkezőből az ötödikek lettek, az autók közül csak egy Range Rover végzett előttük. Egy évvel később ugyanezzel az autóval indultak, és ha nincs egy szép számú Volkswagen Iltis-különítmény, nyerhettek is volna – harmadikok lettek az autók között.

1980 – Vespa PX200

A második Dakar is még többé-kevésbé az amatőröké volt. A 211 induló közt akadtak bőven filléres, sivatagjárásra ma már vállalhatatlannak tűnő járművek, de az önszopatás keveseknek volt vállalt feladat. Kivéve azt a négy embert, akik valamiért egy apró kerekű, gyenge, és hírhedten megbízhatatlan városi kismotorral indultak neki a háromhetes versenynek. Egy-egy Vespa PX200-zal, miközben a mezőny java 500 köbcentis Yamaha XT-ből és Honda XR-ből állt.

Az algír kősivatagokon, a Szaharán és a szenegáli szavannákon át végül két vespás, Marc Simonot és Bernard Tcherniavsky ért el a dakari célig. Rajtuk kívül ez még 77 indulónak sikerült, azaz csupán az elrajtolók 37 százalékának. A vespás arány meg ugye ötven százalék volt.

1980 - 6x6 Renault 5

A sok barkács-hatkerekű Dakar-autó közül az első volt Christian de Leotard hatkerékhajtásos Renault 5-öse. A francia az őrült Citroen-átépítéseiről ismert Tissierhez ment a feladattal, és az 1980-as Dakarra össze is állt a technika. Rejtély, a versenyen hogyan szerepelt a hatkerekű 5-ös, de a net őriz néhány fotót Leotard egy későbbi hatkerekű Renault-járól is. Egy átépített 5 Turbóról, ami odaveszett egy garázstűzben.

1981 – Rolls-Royce Corniche

Az 1981-es Dakar előtt találta ki Thierry de Montcorgé, hogy egy Rolls-Royce Corniche-sal nevez a sivatagi versenyre. Állítólag baráti fogadásnak indult a sztori, aminek főszereplője ez a Dakar-specifikus Rolls lett. Persze csak külsőre brit, luxus, vagy egyáltalán Rolls. Az üvegszálból és alumíniumból újraépített kaszni 1400 kilogrammos lett. Ezt egy 350 lóerős, 5,7 literes V8-as hajtotta a Chevy-től, a négysebességes váltó hozzá a Toyotától jött, a felfüggesztés java pedig a Land Cruisertől. A váz műhelymunka – az orrdísz és a lámpák maradtak eredetiek.

A nem kevés pénzből futó projekt mögé beállt a Dior, ami ekkoriban indította új, Jules nevű parfümjét. Az autót emiatt leginkább Jules Rolls néven emlegették a verseny alatt, aminek kábé a feléig helytállt. Féltávnál – azaz már bőven Afrika mélyén – egy kormányrúd-törésen vérzett el a Corniche. A szakszerűtlen szervizeléstől az időtúllépésig többféle indokot ír a net, de annyi biztos, hogy az akkor tizenharmadik helyen álló Montcorgékat kizárták a versenyből. Az utat ezután versenyen kívül, de végignyomták Dakarig.

1984 – Jules II Proto

A Rolls Corniche ugyan többé nem indult a Dakaron, Thierry de Montcorgé visszatért a '84-es versenyre, ráadásul akkor is egy egyedi megoldással. Saját építésű, 1,4 tonnás hatkerekűje a Jules II Proto nevet kapta, egy 5,8 literes V8-as Chevy-blokkot pakoltak bele Porsche 935-váltóval. A három tengelyből csak az első kettő hajtott, de hogy ez a megoldás mire lett volna elég a dűnéken, nem derült ki: már a harmadik szakaszon megadta magát a futómű.

2005 - Citroen 2 CV

A vespás történethez mérhető önsanyargatást vállalt magára Cyril Ribas és Georrge Marquez. A két srác előbb 2005-ben, majd 2007-ben próbálkozott a Dakaron egy 2 CV Sahara-ihlette autóval. A Kacsa kétmotorosát eredetileg két 425 köbcentis motor hajtotta – az elképzelés maradt, de Ribas-ék két 600 köbcentissel tömték ki saját Kacsájukat. A bukócső alatt semmi érdemi elem nem maradt meg veterán kisautóból, de a versenykiírásba persze így sem fért bele. Miután a biztonsági előírásoknak megfelelt, az FIA értékelésen kívül, de a mezőny részeként engedte indulni őket.

2009 - Honda XR125

Szintén a vespás sztorira hajaz a cseh Ivo Kastan nevezése, aki egy Honda XR125-öt épített át a 2009-es versenyre. Amit lehet, megtette, hogy a minimotor kiállja a terepet, de a lényeg maradt: 125 köbcentis blokk, 14 colos felnik és 18 literes tank. A Kastannal együtt 180 kilós motoron aztán szakaszonként kellett cserélgetni a lengéscsillapítókat, legalábbis a harmadik napig. Az akkor 174. hondás addigra közel tíz óra hátrányt szedett össze, a negyedik nap pedig megadta magát az XR.

Európai körutazások

Izlandi csillagtúra, Skócia felfedezése, a csodás Szicília, és a bajor kastélyok világa.

Horvátország

Az igazi nyaralást a tengerparti kikapcsolódás jelenti öblök, sziklák, vagy homokos partok mentén.