A leggyorsabb szocialista autó?

2018.03.21. 17:14
10 hozzászólás

Nehéz elképzelni, hogy egy két tonna körüli farmotoros luxusautóból versenyautó legyen. A súlyt közel a felére szorították, a motor viszont kétszer olyan erős lett. Az 1997-ben bemutatott Tatra T700 Ecorra Sport, a cseh-autóipar leggyorsabb indiánja volt. Vagyis csak majdnem.

A bonyolult politikai viszonyok között ugyan titokban, de 1956-ban megszületett a cseh vezetők kedvence, a Tatra 603-as luxuslimuzin. A léghűtéses, 2,5 literes, nyolchengeres motort a hátsó tengely mögé építették. Az viszonylagos siker után 1973-ban jött az utód, a 613-as, amit az olasz Vignale stúdió rajzolt meg. A mérnökök ragaszkodtak a farmotoros felépítéshez, de itt már 3,5 literes, négy vezérműtengelyes motort használtak. Évi 11 ezer darab készült, és sokáig is húzták a modellciklust, 1996-ban állították le a gyártását. Utána jött a Tatra utolsó személyautója, a T700.

A T700-as luxus-szedán valójában nem egy új modell volt. Ez az autó alapjaiban egy 613-as, komoly ráncfelvarrással  – ennyire futotta, ekkor már haldoklott a Tatra, ez volt az utolsó személyautójuk. Mindössze három évig gyártották és csak 75 darab készült belőle, ebből három volt rövidített tengelytávú kupé. Ezek közül épített át egyet közösen a Tatra és az Ecorra nevű vállalat, ami akkoriban járművek felújításával és mérnöki szaktanácsadással foglalkozott.

Az autóból minden felesleges kényelmi kiegészítőt kidobáltak, és megerősítették a vázát. A 4,4 literes befecskendezéses szívómotorból 400 lóerőt és 500 newtonméter nyomatékot hoztak ki a cseh mérnökök. Míg az utcai autó 10,8 másodperc alatt érte el a százat, az Ecorrának csak 4,5 kellett. Természetesen a léghűtés itt is megmaradt. Az ötgangos váltót hatsebességes szekvenciálisra cserélték, olyan áttételezéssel, amivel 300 km/óra fölött tudott. Az egész fejlesztés célja az volt, hogy megépítsék Csehország leggyorsabb autóját. Megépítették, de mégse lett soha rekorder.

 

A Tatranak nem ez volt az első sportautója: 1991-ben jelent meg az MTX, amit a sportautó építésre szakosodott Metalex céggel közösen fejlesztettek. Ez a 613-as négy vezérműtengelyes blokkját kapta, erősen átalakítva. A 32 szelepes V8-ason elektronikus befecskendezés volt, így 306 lóerőt tudott. Az MTX-nél ugyan szakítottak a farmotorral, a V8-ast középre tolták. 5,5 másodperc alat gyorsult százra, és 300 felett volt a vége. Bemutatásakor 200 rendelés érkezett rá, így el is kezdték egy 100 darabos limitált széria gyártását, azonban nem sokkal a gyártás megkezdése után az üzem leégett, így mindössze négy darab MTX készült el.

És pont a Tatra MTX miatt nem lehetett rekorder a T700 Ecorra. A Mosnovi reptéren tesztelték az autót, ahol két kört kellett mennie, majd a két irányban mért sebesség átlagából számolták ki a bejegyzett sebességet. Az utolsó jegyzett rekordot az ötvenes években mérték, így a siker garantált volt: Ecorra Sport 276 km/órás átlagot ért el, ami ugyan rekordnak számított, de nem fogadták el. A korabeli FIA (Nemzetközi Autómobil Szövetség) szabályzata szerint egy évben egyszerre csak egy rekordot lehetett megdönteni az adott kategóriában. Pechjükre a Tatra MTX előző héten 210 km/h-s rekordot állított fel ugyanazon a kifutón, így arra az évre nem lehetett ellenfele. Különös módon miután letelt az egy év, az Ecorrát nem vitték vissza, inkább múzeumokba és autós találkozókra hordták.

 A kísérlet után az autó múzeumba került, de 2000-ben megvásárolta egy testvérpár. Módosították pár ponton, még könnyebb lett, és tovább javították a motor hűtését, erre a teljesítménynövelés miatt volt szükség. Végre nem csak a reptér hosszú egyenesében, de versenypályán is meghajtották egy helyi versenysorozatban. Ugyanebben az évben egy hatórás versenyen is indultak vele, de négy óra után szerkezeti problémák miatt ki kellett szállniuk. A verseny után még jobban megerősítették a vázat, az első túlnyúlást rövidebre vették, és a fékeket erősebbre cserélték. 2004-ben kiszélesítették és új, fekete fényezést kapott, majd rá három évvel a Skoda híres versenypilótája, John Haugland hajtotta.

2010-ben megint múzeumba került az autó, de 2014 környékén a tulajdonos testvérpár kérésére újra pályára állt az Ecorra Sport. Akármennyire is abszurd manapság a léghűtéses farmotoros V8-as, nem kizárt, hogy hallhatjuk még a jellegzetes hörgését versenypályán.