Vennél órát a kocsidba 43 millió forintért?

2018.06.17. 08:45
14 hozzászólás

Elsősorban az autókról és az órákról tartják, hogy a férfiak legdrágább játékai. Külön-külön ez működik is, de mi történik akkor, amikor egy autógyártó összeáll egy óragyártóval, és közösen kitalálják, miért lehet még több pénzt kérni?

Számtalan példa van napjainkban erre, például a Mercedes-Benz és az IWC társulása, a Bentley és Breitling közös kollekciói, a Range Rover pedig nemrég összeállt a Zenith-tel. És milyen vonzónak hangzik egy IWC óra a műszerfalba építve, vagy a legelterjedtebb, nagyrészt városi legenda, hogy ha veszel egy Bentley-t, kapsz mellé egy Breitlinget.

Az már egy érdekesebb kérdés, hogy mennyi köze van az óragyártóknak a műszerfalba szerelt órákhoz. A huszadik században több cég is foglalkozott karórák mellett műszerfali órák készítésével, például a Jaeger - óraiparban Jaeger-LeCoultre -, ami mostanra veteránná korosodott Aston Martinokba, Lamborghinikbe, sőt, néhány modern kori Peugeot-ba is gyártott órákat, óracsoportokat.

A két legjobb példa a Mercedes és a Bentley, mint két ellenpólus. A Mercedes 2004 év végén kötött szerződést a schaffhauseni gyártóval, azóta Merciből is készült IWC-edition - elsőként a 2005-ös CLS 55 AMG IWC Ingenieur -, és IWC-ből is jó néhány Mercedes-szel márkázott változat.

Mi az az IWC?

Az International Watch Company-t egy amerikából bevándorolt órás, F.A. Jones alapította 1868-ban, a legtöbb akkori gyártótól eltérően nem Genfben, vagy a Jura völgyében, hanem Schaffhausenben. A legenda szerint a helyi, akkor még apróbb manufaktúrák nem nézték jó szemmel, hogy egy amerikai az órakészítés hazájában gyárat akar építeni, és teljesen átszervezné az addig megszokott manufakturális rendszert, így jutott Jones egészen Schaffhausenig. Ha érdekelnek a történet részletei, itt mindent megtalálsz.

Az Ingeineur széria pontosan passzol a német márka arculatához: masszív, robusztus felépítésű karóra, aminek első generációját tudósok, mérnökök számára készítettek, akiknek fontos volt a mágneses térrel szembeni ellenállás és a vízállóság.

Az első szériagyártású Mercedes, amibe már IWC műszerfali órát szereltek, a W221, tehát a 2005-ben bemutatott S osztály. A szürke számlapos, vastag indexes műszeren már ordított, hogy egy luxusóra-gyártó terméke. Vagy nem. Később, ahogy az autó, úgy a műszerfali óra is kapott ráncfelvarrást, teljesen új dizájnt és már nem csak az S-be, hanem az alsóbb kategóriákba is bekerült.

Mielőtt beleringatnánk magunkat abba az idealizált képbe, hogy ha már megveszünk egy autót 20-30-40 millióért, akkor kerül bele egy luxus műszerfali óra, gondoljuk át, hogy hogyan működhet. Kézihúzós, mint régen, a világháború idején biztos, hogy nem lehet, mivel nincs hol felhúzni. Automata kis eséllyel lehet, az azért költséges, és kell neki egy forgatómechanika, hogy felhúzza magát. Tehát vagy kvarc, vagy egyszerűen a kábelkorbácsról kap egy szálat. Ez pedig ebben a világban egyáltalán nem prémium. Egy E, vagy S osztályban, egy AMG Merciben többet várnánk, mint egy IWC-dizájnos kvarcóra, miközben a konfigurátorban is csak annyi szerepel az ára mellett, hogy kérésre. Amíg online piactereken ezeket az órákat 50-150 ezer forint között kaphatjuk meg, addig ez inkább parasztvakítás, mint presztízs. Szent kvarcóra IWC köntösben, well played, legalább a dizájn tényleg Ingenieur.

Hogy értsük, milyen az, amikor helyén kezelik a luxust, a Bentley-ig kell menni, a gyártó együttműködése 2002 óta tart az 1884-ben alapított Breitlinggel. A második világháború idején a rangidős Willy Breitling irányítása alatt elsősorban pilótaórákat és repülőgép műszerfalába illeszthető stoppereket, műszereket készítettek, a repülős örökség azóta is meghatározza a márka arculatát. Az óragyártó külön kollekciót indított az együttműködés hatására, Breitling for Bentley néven. Jellemzően nagy – túl nagy –, robusztus darabokat készítettek a jellegzetes, vastag, recézett lünettával (üveg körüli ráma).

Nem kapunk minden autó mellé Breitlinget, igaz, volt egy nagyon limitált széria, a Bentley Continental Convertible ISR, amiből összesen 100 darab készült, és mindegyik vásárló kapott mellé egy ehhez a modellhez készült órát is, viszont manapság a műszerfalba is választhatunk akár igazi, mechanikus műszert. Az alap Bentley-k, mint a Continental GT, csak a Mercihez hasonló elektromos verziót kapják, viszont a Bentaygánál elszabadul a luxus.

Rendelhető extraként választhatunk tisztes műszerfali órát egy kisebb afrikai ország éves büdzséjéért. Engedjük el a nyolc darab gyémántot a számlapon, ennél sokkal érdekesebb, hogy egy valódi, mechanikus óraszerkezetet építettek be. Automata felhúzású, tehát a szerkezet hátán lévő rotor (egy lengősúly) húzza fel a főrugót, ötven óra a járástartaléka, és tourbillonnal szerelt, ami ebben a formában teljesen értelmetlen, de cserébe bonyolult, drága az elkészítése, és látványos. A tourbillont még a zsebórák idejében találták fel, ennek segítségével próbálták kompenzálni a szerkezetre ható gravitációs erőt. Mivel a rotor nem forog magától, ezért egy intelligens elektronika megforgatja az órát kellő időközönként annyira, hogy az sose járjon le.

Képzeljük el, hogy ott ülünk az egyik Bentley-szalonban, az öltönyös értékesítővel beszélgetünk az extrákról, és észrevesszük az extralistán a 43 millió forintos tételt: mechanikus óra a műszerfalra 8 darab apró gyémánttal. És érezzük, hogy igen, ez kell, hiszen minek porosodjon a kastély széfjében az a 43 millió, hogyha közben ennyire jó dolgokra el lehet költeni. És amikor átvesszük az elkészült, friss bőr illatú autót, amiben a fafelületek utolsó leheletükkel még bocsájtják ki az oxigént, észrevesszük, hogy a kis műszerfali 43 milliónk hátulja teljesen üveg, és a rotort pont úgy tervezték és vágták ki, hogy a tourbillon szerkezetét láthassuk a szélvédőn keresztül, kintről nézve. Így még a gyalogosok is láthatják, hogy az bizony nem egy szent kvarcóra, az bizony ott egy S Merci ára, órába csomagolva. 

Számtalan ezekhez hasonló példát lehet még mondani. Van olyan, még a Bentley-nél is fél lépcsővel luxusabb gyártó, aki szintén méltatlan kvarcórát épít be, de van, amelyik úgy készítteti el a Parmigiani Fleurier-vel a műszerfali órát, hogy onnan kiemelhető legyen, és természetesen adnak hozzávaló bőrszíjat, hogyha az ember otthon hagyta a Pateket, akkor sem kell szégyenkeznie majd a golfklubban, de ezekről majd máskor.

Hogy a Mercedes tulajokat zavarja-e majd, hogy tudják, a schaffhauseni elektromos, és nem is svájci? Nem hiszem. Hogy a luxusterepjárót keresők csak azért vennének Bentaygát, mert ahhoz lehet mechanikus műszerfali órát rendelni? Véleményes. Az viszont egyértelmű, hogy a luxust annak minden szintjén meg kell fizetni - ahogy az is egyértelmű, hogy a mechanikus óra a műszerfalra, igazán csak a geekeknek való.

A posztot a Kronométer.hu szerzője írta.