Senki nem szeret a fa alatti parkolóhelyre állni. Most nem úgy általánosságban van szó a fákról, hanem ez egy konkrét fa, nevezzük a Fának. Semmi különös nincs benne, egyszerű juhar, mondhatni átlagos. Nem is látványosan terebélyes, a kidőlésétől sem kell tartani, egyszerűen csak ott lakik a strucc. Mármint valószínűleg strucc lehet a tettes, mert a fa alá parkoló autóknak a teteje és az oldala van végigfosva, viszont a parkolóhely fölé nyúló ágak nem elég vaskosak ahhoz, hogy egy ilyen tűzerejű madarat elbírjon:
Szóval amióta itt lakom, figyelem a környék faunáját - a madárvilág elég rendben van, télen a madáretetőn 11 fajt számoltam meg, illetve pár utcával arrébb lakik egy fülesbagoly is, de ilyen tekintélyt parancsoló ürülékhalmot egyik általam ismert fajról sem feltételezek. Szóval vagy Guttalaxon nevelkedett strucc, vagy visszatért a fosófantom, a lényeg, hogy a Fa alá csak végső esetben parkolok.
Például akkor, amikor az Opel alatt kiszúrtam egy tócsát - pakolás közben feltűnt, hogy egy folt terjed a kövön. Nem kellett sokáig keresgélni, a kiegyeníltőtartály a minimumon, a termosztátház tetejébe futó cső csatlakozója pedig beletört a furatba. Az F Astrán ez még egy egyenes csatlakozó fémből, a G-nél már műanyag és L alakú, a törése ismert hiba.
A sikertelen ragasztási kísérlet után végül belehajtottam egy csavart, ledugózva ezzel - nem hosszútávú megoldást kerestem, hanem csak annyit, hogy ne legyen gond, míg átgurulok Lacihoz, akinél két nap múlvára volt időpontom - tulajdonképpen jól is jött ki, hogy éppen az egy hónapja leegyeztetett éves nagyszerviz előtt történt. Alapból csak tervszerű megelőző karbantartás miatt mentem volna: olaj, szűrők, vízpumpa, komplett vezérlés, illetve egy alapos átnézés és egy polír a fényszórónak, hogy műszakin ne legyen feszkó. Mert az látható volt, hogy a lejáró covid-műszakik miatt dzsihád lesz a vizsgaállomásokon, a közúti pénzbeszedő részleg pedig hülye lenne nem kimenni aratni.
Akinek 2020-ban járt le a műszakija, az lényegében két évet ki tudott bekkelni az autóra költés nélkül, és mivel felütötte fejét az általános córesz, ne legyen senkinek illúziója, tömegek spóroltak az autón. Egy hazai átlagba passzoló 15 éves, teljesen jellegtelen, olcsón fenntartható, általánosan megbízható típussal is simán kijöhet, hogy a végelszámolásban benzinnel együtt ez egy havi 50 ezres költség. Az pedig már olyan tétel, amin lehet fogni - ha megspórolsz egy műszakit, akkor már 20 rugóval beljebb vagy, ha kimozgod a rohadó sárvédőt is, újabb 150 marad a zsebben, oldalanként. Bonyolultabb autón meg sokkal többet, és ekkor még nem köszönt el sem az adblue rendszer, se a katalizátor, se a kettőstömegű, se a magasnyomású üzemanyagrendszer, se más jóságok. Legalábbis ezzel magyarázom, miért van az az érzésem, hogy az utcán látható autók nagyságrendileg lefingottabbak, mint két éve.
Valami hasonlóról mesélt Laci is a szervizben, mikor végigbeszéltük, hogy mit cseréljenek ki, és miket nézzenek át. Tőle tudtam meg, hogy az L alakú csőcsatlakozót jól ismerik, annyiszor cseréltek már emiatt termosztátházat, hogy elgondolkoztak, legyártatják fémből, csak pont az L kialakítás miatt az esztergályos nem vállalta. Ha egyenesre cserélik, a cső nem ér a termosztátházig, külön pedig nem árulják a 10 forintos alkatrészt, meg kell venni a komplett házat.
A szerviz előtti pár napot persze a Fa alatt töltötte az autó, és alaposan szét is bombázta a strucc, úgyhogy a mielőtt vittem volna Laciékhoz, megálltam a mosónál. Annyit tudok a titokzatos madár étrendjéről, hogy szimplán vízzel nem jön le, valami keményebb oldószerre van szüksége. Amióta elfogyott a rovaroldóm, általában felnitisztítóval előkezelem, majd felváltva a kefe és a gőzborotva. Utálatos dolog, nagy felületen szétterülve, amikor Balló Marcinak panaszkodtam, jelezte, hogy ők találtak már erre egy csodaszert, és ígért is belőle pár decit, termékminta jelleggel.
Utólag már sajnálom, hogy végül nem jött össze annak idején a Nagy Madárszar Teszt, amin azt vizsgáltuk volna, hogy melyik madáfaj ürüléke a legdurvább a fényezésre nézve. Hogy hol akadt el az ígéretes projekt, már nem emlékszem, talán a különböző madarak ürülékének a beszerzésén és katalogizálásán tört meg a lendület, a végén pedig másfél évig kerülgettünk egy doboznyi felszeletelt Audi motorháztetőt, míg Nyegleo valami lomtalanítás ürügyén ki nem dobta. A madárürülék fényezéspusztító hatása nem szimpla autós mítosz, mint a traffipax ellen védő CD a visszapillantón, hanem tény. A madárszar egyébként nem is igazán pontos megnevezés, hiszen a fehér trutymó technikailag a vizeletük, a közte lévő sötét foltok a bélsár, amit egyben lök ki. És a madár vizelete technikailag húgysav (ezért fehér), és ahogy a nevéből kiderül, nem a fényezés barátja. Valószínűleg vannak szintek, például a kormorán legendás arról, hogy tulajdonképpen akkusavat kormol, ezért van, hogy azok a fák, amiken szeretnek időt tölteni, viszonylag hamar kipusztulnak.
Szóval pár jótanács:
- Ne állj a Fa alá.
- A madárürüléket ne hagyd rajta az autón.
- Ha covid-műszakival jársz, jelentkezz be mielőbb vizsgára.
