Hogyan csináljunk szélesítést régi autóra?

2008.03.20. 14:02

Ezt a kérdést tette fel szerkesztőségünknek egyik olvasónk a héten. A témában legjártasabb szerzőnk, Csikós Zsolt előtt landolt a levél. Reméljük, válaszával segíteni tudtunk a fém vagy üvegszál dilemma eldöntésében.

From: Gábor

Sent: Monday, March 17, 2008 8:08 PM

To: Winkler Róbert

Subject: üvegszál

Üdvözlöm!

Azzal a problémával fordulok Önhöz, hogy egy régi kocsira szeretnék szélesítést csinálni. E30-as M3-as BMW, illetve Audi Ur-Quattro (meg egyebek) stílusban (nem a kerékjárati ív van kiszélesítve, emiatt bonyolultabb, mint egy sima peremezés pl.).

Ön szerint mivel lenne érdemes csinálni? A fémnek megvan az a hátránya hogy ahol hegeszteni kell ott korrodálásnak indulhat.

Szóbakerülhet még az üvegszál, csak a különböző hőtágulások miatt a festék felreped (erre megoldás lehet a komplett idom üvegszálból való legyártása, csak ez mondjuk egy hátsó sárvédőnél necces dolog), illetve nem tudom, hogy válik be a mindennapokban.

Kérem írja le véleményét, tapasztalatait a témában.

Előre is köszönöm:

Gábor

Üdvözletem!

Egy régi autón szerintem már úgyis van utólagos hegesztés, talán nem olyan nagy baj, ha rákerül még négy elem fémből... Viccet félretéve: az üvegszálas megoldásnál tényleg problémát jelent a két anyag eltérő hőtágulása, no meg az üvegszálas műanyag nem is könnyű, ezért a rezgések miatt is keletkezhetnek repedések.

Üvegszál 1.:
Akadnak festékek, amelyek rugalmasak maradnak, ezért ha megfelelően (szintén) puha töltőanyaggal töltötték ki a réseket, nem repednek meg. Ám ez a költséges út, és nem garantált a siker.

Üvegszál 2.:
A régi autókon külön hagyták az utólagos sárvédőszélesítéseket (l. BMW 2002 Turbo, Nissan 240 Z raliváltozat, Abarth 1000 TC), még a szegecsek, illetve csavarok is látszottak. A karosszéria és a műanyag közé ilyenkor gumi távtartó csíkot tettek.

Fém:
Nem kell ám agyonhegesztgetni az elemet. Egy jól feltett sárvédőjavító ív sem okvetlenül korrodál. Persze élben összevarrva ennek alaposan fennáll a veszélye, de nem ez a módszer, a lakatosnak ismernie kellene a korrekt eljárást is.

A karosszériát körben ki kell vágni a felteendő elem vonalán túl jókora (1-2 centis) margóval. Ezt az ívet ún. peremezőfogóval körbe kell dolgozni, hogy lemeznyi vastagságú, negatív lépcső alakuljon ki. A sárvédőelemre pedig lyukakat kell fúrni a felhegesztendő peremen, körben. Ha szép volt a munka, az elem éppen belepasszol a kialakított perembe. Nem kell mást tenni, csak a lyukakba CO-pöttyintéseket tenni. A hegesztett göböket utána síkba lehet köszörülni flexszel, nem kell félni, hogy meggyengítjük a hegesztést, mert bent, a lyukban tart. Utána persze alaposan passziválandó, alapozandó a két elem találkozása. Az élben varrás, élben ponthegesztés a) gyengébb; b) a rezgések, és az anyagon belüli merevségek megváltozása miatt korrózióra hajlamosabb c) vetemedésre hajlamosabb kapcsolat, mindkettő rossz. A lyukban ponthegesztett módszerrel viszont nagyon hasonlóan járunk el, mint a gyárban a ponthegesztő-gépek: a kötés tartását az egymásra profilban felfekvő elemek adják, a hegesztésre szinte csak húzóerők hatnak.

Persze sem lakatos, sem karosszéria-műanyagos nem vagyok, csupán a veteránautó-restaurásásos tapasztalataimból vettem az ötleteket. Ám ezeket használják a profik világszerte, meglehetős elégedettséggel.

Üdvözlettel:
Csikós Zsolt