Hibridek lopakodnak már a harcmezőkön is?!
Ironizálhatnánk, hogy kit érdekel a háborúban a szén-dioxid, meg ugye az atombomba is jelentősen csökkenti a bombázás karbon- és foszforlábnyomát, de a britek pontosan tudják, hogy a technika ritkán kerül a közelébe a harctereknek. A NATO többek között azzal nyerte meg a hidegháborút, hogy ők békében is gazdaságosan üzemeltethető technikát készítettek, az oroszok meg azt mondták, hogy hadd zabáljon meg füstöljön, arra a pár percre nem mindegy?
A plug-in hibridek és elektromos hajtásláncok elterjedése a személy- és haszongépjármű szektorban felveti a kérdést, vajon melyik terület lesz a következő. Nagy-Britanniában most épp a katonaság könnyű páncélozott terepjárói vannak soron. A lopakodás mellett a járművek bel- és kültéri rendszereinek jutó energiatöbblet jelent majd nagy előrelépést, ami az illetékesek szerint haditechnikai lépéselőnyt jelent majd.
A zöldebb technológiák honvédelmi flottába való adaptációja segít csökkenteni a hadsereg karbonlábnyomát, egyben nagy lépés előre a brit kormány 2050-es nettó zéró karbon terveinek elérésének érdekében. Amelynek nem mellesleg egyik alappillére, hogy a tervek szerint 2035-től a polgári életben is betiltanák a tisztán benzines és dízel autók értékesítését. Egy fokkal drasztikusabb, mint pár új bringasáv.
Elsőként az afganisztáni időkből ismert Foxhound és Jackal 2 kap hibrid-, illetve elektromos hajtást. A projekt Technology Demonstrator 6 néven ismert brit katonai körökben, amelynek kezdeti eredményeit a tervek szerint idén novemberben mutatják majd be egy honvédelmi járműdinamikai kiállításon.
Richard Nugee főparancsnok a katonai járművek és a haditechnika egyre kifinomultabb eszközeinek jövőjét látja a hibrid- és elektromos hajtásláncok fejlesztésében. Kíváncsian várja a korai tesztek eredményeit. A főparancsnok szerint nagyszerű látni, hogy a fejlődés nem csak a legénység, de a bolygó javát is szolgálja. Ez az új generációs katonai járműtechnológia a PMETS (Védelmi Járműmérnöki és Műszaki Támogatási) program keretében valósul meg, amely lehetővé teszi 2200 páncélozott jármű folyamatos fejlesztését. Az erre szánt 63 millió fontos (bő 24,5 milliárd forintos) finanszírozást a nyugat-angliai Coventry városában található NP Aerospace nyerte el. A projekt kivitelezésében segítségükre lesz három elektromos- és hibrid hajtásrendszer specialista cég, a General Dynamics UK, Supacat és a Magtec. A prototípusok a Foxhound és a Jackal 2 mellett a 6x6-os, kétéltű Supacat átalakításával készülnek.
A Jackal 2 és a Foxhound története
A mostani zöld projekt előtt a brit hadsereg afganisztáni jelenléte hozta el a legnagyobb, egy generáció alatt végbement fejlődést a katonai járművek terén. Amikor 2001-ben kitelepültek Afganisztánba, az alap járőrkocsijuk a Snatch Land Rover, a Defender 110-es 1992-es fejlesztésű katonai verziója volt. Ezeket eredetileg Észak-Írországba szánták, mint a rendfenntartó erők járőr-terepjárója. Kisebb kaliberű lövedékek és katolikus tüntetők ellen ugyan nyújtott némi védelmet, viszont az Afganisztánban és Irakban gyakori, úgynevezett IED-k (improvizált – értsd: barkács – robbanószerkezetek) és aknák ellen teljesen alkalmatlan volt.
A rengeteg haláleset miatt már 2005-ben felháborítónak tartották a típus használatát a hozzátartozók. A botrány elért a parlamentig, ahol az amerikai, aknavédelemmel ellátott Cougarrel összehasonlítva világossá vált, mekkora felelőtlenség, hogy az egyik legnagyobb számban jelenlévő haderő ekkora veszélynek teszi ki a katonáit. Csak 2009-ben 79-en haltak meg ehhez köthető tragédiákban. Olyannyira veszélyes volt, hogy a legénység már csak guruló koporsónak hívta.
Erre reagálva a brit honvédelmi minisztérium gyors megoldásként bő 120 millió dollár értékben amerikai páncélosokat szerzett be, a Mastiff néven ismert hatkerék-hajtású, és a Ridgeback négykerék-hajtású terepjárót. Méretüknél fogva azonban ezek messze nem voltak alkalmasak minden feladat ellátására. Hiány keletkezett agilis, kisebb, főleg felderítésre alkalmas terepjárókból.
Ezt észlelve 2008 folyamán megrendelték a Jackal 2a névre keresztelt, univerzális felhasználású nyitott terepjárókat. A Jackal 2a aduásza kompakt, teherszállító helikopterbe is beférő mérete mellett univerzális felhasználhatóságában rejlik. Felépítésének és nyitott utasterének köszönhetően, 3-400 különböző, küldetésspecifikus verziója létezik. Négy személy szállítására alkalmas, könnyűnek számító 6,4 tonnás tömegének köszönhetően 130 km/h-s végsebesség elérésére is képes, okos légrugózása miatt könnyen tarja utazósebességét változó terepviszonyok mellett is. A hajtást a Cummins által gyártott, 6,7 literes dízelmotor biztosítja, a hatótávja bő 800 km.
Ugyan maga az utastér nyitott, az alulról érkező lövedékek és robbanások ellen hatékony védelmet nyújt, egy hajótesthez hasonló, V-alakot öltő alvázborításának köszönhetően, amely elvezeti a test mellett a detonáció energiáját.
Nem sokkal ezután készült el az Ocelot, vagy ismertebb nevén Foxhound (kopó) felderítő terepjáró. A Foxhound már nem egy normál terepjáró páncélozott verziója, hanem már eleve páncéllemezekből épült. Alul, a Jackal 2a-hoz hasonlóan, szintén V-alakú alvázborítással rendelkezik. (Ez egyébként az összes MRAP-típusú járműre jellemző, a magyar gyártású Komondorra is.)
Az okos páncélkialakítás miatt a 29 tonnás Mastiffhoz képest mindössze 7,5 tonnás, vagyis a harctéren Daewoo Matiz súlycsoportúnak számít. Ennek köszönhetően végsebessége bő 110 km/h, hatótávja pedig 800 km feletti. Összesen hatfős legénység szállítására alkalmas, beleértve a sofőrt, a parancsnokot és négy katonát teljes felszerelésben. A hajtásról egy hathengeres, 210 lovas, közvetlen befecskendezéses, 3,2 literes Steyr dízelmotor gondoskodik, amelyhez egy hatfokozatú automata váltót párosítottak. Ami ennél érdekesebb: 30 perc alatt cserélhető benne motor.
A hosszas kormányzati bürokratikus huzavona után maga a fejlesztés, tesztelés, gyártás és leszállítás mindössze 3 évbe telt, ami elképesztő gyorsaság egy ekkora projektnél. A munka hatékonyságát pedig mi sem bizonyította jobban, minthogy 2012 és 2014 között több, mint ezer túlélője volt útmenti aknatámadásoknak. Ez a szám Snatch Land Rover idejében erősen mínuszban volt. Akkoriban nagyjából három halálesetet történt járművenként.
A Foxhound felépítése könnyedén lehetővé teszi az elektromosítást, így elsőként esett rá a választás, mint bemutató autó – mondta a szintén a projekten dolgozó, General Dynamics Land Systems UK alelnöke.
A programban szintén részt vesz az All-Terrain Mobility Platform, ismertebb nevén Supacat, 6x6-os kétéltű. A hibrid változat fejlesztésben a Supacatet az Exeter Egyetem mérnöki kara fogja segíteni. Ami a technikai adatait illeti, állandó hatkerék-hajtású, az első négy kerék fordul a hozzájuk kötött kormányszarv segítségével. Ugyanerről irányítható a fékkormányzás is, ami annyit tesz, hogy a fékek oldalanként külön vezérelhetők, ezzel is segítve a fordulást, akárcsak egy lánctalpas tanknál. A hajtást pedig egy VW 1,9 literes turbódízel biztosítja, a végsebesség nem túl szédítő, 64 km/h. Nyolcfős legénység szállítására képes szinte minden terepen. Felépítését tekintve ennek is több száz verziója létezik, küldetési felhasználástól függetlenül. Hajótestszerű kialakításának köszönhetően pedig könnyedén lebeg a vízen, és könnyen gázol át sekély folyókon, csatornákon, part menti vizekben is.
A brit hadsereg PR-osait eddig hűtőfürdőbe küldték az új hibrid és elektromos projekttel kapcsolatban, így a novemberi első betekintésig csak a találgatások mehetnek, mire lesznek képesek az átalakított prototípusok. A hadsereg már tavaly jelezte azt a szándékát, hogy maguk mögött hagyják a fosszilis üzemanyagokat. Terveik szerint a jelenlegi géppark lehet az utolsó, amit kizárólag belső égésű motorok hajtanak.
