A híres előd igazi sikersztori volt, gyártásának nyolc éve alatt hatalmas népszerűségnek örvendett méltó folytatásaként a kutuszautóvá avanzsált Mantának. Ilyen előzmények után, no meg a konkurencia nyomásától vezérelve Opelék elhatározták, hogy biztosra mennek, ezért a jó öreg házi brigád helyett az olasz Bretone stúdiót kérték fel az új kupé megalkotására.

Hosszas várakozást követően, hamarosan nálunk is kapható lesz az Astra kupéváltozata. Az új modell egy két éve tátongó lyukat hivatott betölteni az Opel modellpalettáján, mely a Calibra gyártásának 98-as beszüntetésével keletkezett.

A torinói műhely kezét erősen megkötötte az a tényező, hogy (elsősorban a gyártási költségek csökkentése miatt) ragaszkodni kellett az alapmodell paramétereihez és formavilágához. Csodát ők sem tudtak csinálni, annak ellenére, hogy láthatólag beleadtak apai-anyait. Erre a szituációra mondta Plehanov: biliből nem lehet acélt olvasztani.

Mindenesetre az eredetihez képest markánsabb hűtőmaszkot és nagyobb légbeömlő nyílásokat kapott. Laposabb lett a szélvédő, és a tetővonal is jóval íveltebb, ám a hátsórész gyakorlatilag teljesen megőrizte az alapmodell stílusjegyeit. Oldalról a meredeken emelkedő oldalvonal, küszöbszpojler és csillag alakú felnik jellemzik. A nagyméretű ajtók keret nélküli, színezett ablakokat kaptak.

A belteret is igyekeztek a sportos külcsínhez igazítani, egyedi műszerfallal és sportülésekkel, ám még így is nagyon hajaz az eredetire. A hátsó, egyébként teljes értékű üléspad helyett két kagylóülést építettek be könyöktámasszal, a félszeg rokonok legnagyobb örömére.

A motorcsalád már a jól ismert Ecotec erőforrásokon nyugszik, melyek, hogy némi hazai vonatkozás is legyen, Szentgotthárdon készülnek. Háromféle motor közül lehet választani. Az alapmotor az 1.8-as 16 szelepes 125 lóerős, mely 206 km/h maximális sebességgel tudja hajtani a kasznit. Ennél lényegesen jobb vezetési élményt nyújt a 2.2 literes, szintén 16 szelepes, de már 147 lóerős motor. Csak érdekességképpen, ugyanezt az erőforrást szánják a hamarosan piacra kerülő Speedsterbe is.

A csúcsmodellt a kétliteres turbómotorral szerelt 190 lovas változat képezi, mely 7,2 másodperces gázfröccs után éri el a 100 km/órát. A futómű átalakítását a brit Lotus cégre bízták, akik némi aerodinamikai kísérletezgetés után két centivel lejjebb vitték a súlypontot.

A kupé alap-, és biztonsági felszereltsége, megegyezik egy jobb Astráéval, igaz a rendelhető extrák száma nagyobb. Alapáron adják a dupla légzsákot, ABS-t, ködfényszórókat, légkondit, kormányról irányítható rádiósmagnót, hogy a kétszólamú dudáról már ne is beszéljünk. Az egyedi tervezésű hatküllős felnik és a 205/50 R16 méretű gumiabroncsok is a szériafelszereltséget képezik, míg a riasztóért és az oldallégzsákokért már keményen kell pengetni.

Mindezt figyelembe véve a középkategóriás kupék versenyében, komoly eséllyel indul az Astra, bár vonalaival nem lesz mérföldkő a sportkocsik sorában. Előnye a konkurenciával szemben (Renault Megane Coupe, Fiat Coupe) használhatóságában, és térkihasználtságában rejlik, bár milyen kupé az olyan, aminek a legnagyobb előnye a praktikum?

A hazai kereskedőkhöz a következő hetekben kerülnek az első példányok, bár előjegyzést már elfogadnak rá, mondta lapunknak Tarnóci Júlia az Opel Maxabo márkaképviselettől. Sajnos forintra kalkulált árat még nem tudott mondani, de ha figyelembe vesszük az 1.8-as modell alapárát Németországban, amely több mint 38 ezer márka, akkor bő öt millát kell félretennünk a konyhapénzből, ha egy új kupé tulajdonosai szeretnénk lenni.

A Totalcar címlapjáról ajánljuk