Folyamatos hátszélben

2003.02.14. 09:53

A feltaláló által kiötlött elektrolitból pár gyűszűnyi két liter csapvíz áramfelvételét a tízszeresére emeli. A vízbontással fejlesztett gázt szilikoncsövön keresztül a légszűrőházba vezetik, a motor pedig elnyeli. Körülbelül ebből áll a Burn-R gázfejlesztő kütyü, amelyet a Totalcar tartós tesztelésnek vetett alá.

 
 

A teszt 15+15 ezer kilométerén rá kellett jönnünk, hogy az elv tényleg működik, minden fordulaton jobban húz az autó, csak a megvalósítás döcög kissé. A 6,5 (városban 7,5) literes fogyasztást kellett a készüléknek még lejjebb rugdosnia. Fénykorában ez sikerült is.

 
   
   

Állítólag dízelekhez és taxikhoz nagyon viszik, amúgy pedig kerül belőle mindenféle rendű és rangú járműbe. Kétüteműeknél a szennyezés csökkenését, más autóknál a teljesítmény javulását várják a csapvizet lassan lebontó szerkezettől. Köbcentitől függően növekszik az alkalmazott elektróda mérete és a készülék ára.

Az általunk tesztelt példány - valljuk be őszintén - rémesen fest. Leánykorában valami mikrohullámú sütővel dacoló tárolóedény, vagy mosóporos doboz lehetett, de az inkognitóját előttünk is megőrző feltaláló kezei között acéllemezből hajlított elektródák kerültek bele, majd olvasztott műanyaggal körben leforrasztotta.

 
   
 

A doboz egyik sarka felnyitható, ott megy bele a víz. Ragaszkodtunk hozzá, hogy erről a darabról készült fényképekkel díszítsük a beszámolót, bár időközben elkészült egy tetszetősebb és gáztömörebb fémdobozos kivitel. A teszt alanya fél év után is ideiglenesen kijelölt helyén, az ötliteres ablakmosó tartály helyére pántolva tartózkodik. A készülékkel még nem kellett műszaki vizsgán megjelenni, de állítólag nem számít engedélykötelesnek, mert a beszerelése nem jár a motor megbontásával.

Beszerelné a járművébe?

A Burn-R (a továbbiakban: készülék) gyújtást ráadva mindenféle elektronika mellőzésével közvetlenül kapja 12V-ot. Az ismeretlen összetételű elektrolit (a továbbiakban: vegyszer) néhány ampernyi áram hatására durranógázt fejleszt. A doboz belsejében műanyag távtartóval egymásra tekert fémlemezek sejlenek. A víz a gyújtás ráadása után meggyőző erővel kezd pezsegni . Az se árt meg neki, ha mínusz 20 fokban befagy az egész. A vízmelegítő elvét hasznosító elektródák az elindulást követően gyorsan lebeszélik erről az ostobaságról.

 
   
   

Kiszáradni viszont a doboz nem szeret, tudtuk meg tavaly májusban, amikor a készülék bekerült a tesztelésre használt autóba. Utóbbiról legyen elég annyi, hogy 1986-os Lada 2107, széria motor MM vezérműtengellyel, teljesen síkba burkolt fenéklemezzel, kiegyenlített benzinszállítással, utánporlasztóval (UIS), és a teszt hónapjai alatt egyre hatékonyabbá váló gyújtással. A 6,5 (városban 7,5) literes fogyasztást kellett a készüléknek még lejjebb vinnie. Fénykorában ez sikerült is.

A beszerelés előtti hétvégén Berlinben jártunk, 2500 kilométeren 6,5 liter alatti átlagfogyasztás jött ki, részben több száz kiló teherrel. Utána városban 7,2-7,3 litert evett, de amikor nem volt benne a naponta teljesített hegymenet, 7 alatt maradt. Innen nyitott a Burn-R.

A feltöltés-beállításnál a sima csapvízhez néhány csepp (anya)tejszerű, sárgásfehér vegyszert (a kép bal szélén) tettek, amitől az áramfelvétel nyomban felment 0,36A -ról 4A fölé. Utána nem sokkal kicsit zavarossá vált (romlott zöldségleves színű, fehéressárga alapon zöld pöttyökkel), néhány nap alatt pedig leült az aljára egy néhány mm vastag vörös zaccréteg. Ezen kívül az elektróda rozsdaszerű réteget növesztett, mint utóbb kiderült, a vegyszer rozsdásodást gátló alkotórésze nem muzsikált jól.

 
   
 

Menet közben az első kilométereken tényleg meglepően élénkült tőle az autó. Az első hétvégén aztán szelephézagot állítottam, kitisztítottam a gyorsítófúvókát, sőt kipakoltam a csomagtartóból, így tényleg jobb lett. A gumicsőben 3 centis vízdugó keletkezett a párától, a gáz ezt emelgette keservesen, hogy átjusson. Érdemes egy irányban folyamatosan emelkednie a csőnek.

Az első időben nyomban belekerült egy 1300 km-es németországi út. Rögtön 6 literes fogyasztást vártam, de kifelé szembeszél volt (7 liter), hazafelé pedig 100 kiló plusz csomaggal, osztrák benzinnel és hátszéllel 6,1 liter jött ki.

A visszaúton derült ki, hogy nem működött a cucc végig (besokallhatott az egy nap alatt 1300 km-től). Azt vettem észre, hogy nem bugyog a készülék, és nem akar fogyni a víz. A 20 amperes biztosíték volt kilazulva. Utána ugyanazon az úton (A1 autópálya Bécs felé) továbbmenve tényleg élénkebb lett. Az győzött meg végképp, ahogy a kocka Lada széria Econ műszerén világosan látszott: kisebb gázadás mellett kezd el húzni. Mintha a pár perccel korábbihoz képesz valami plusz erő kezdte volna tolni (100 kmh tartós, a műszer mutatója a sárga határán - remember hátszél).

 
   
   

Ezt követően városban naponta 50 km került bele, de a bugyogás teljesen lehalkult. A beszerelésnél figyelmeztettek, hogy a bejáratás ezzel jár, és meg kell megint nézetnem, hogy kicsit rádúsítsanak a vegyszerrel. Az egyik elektródáról csillogó lapokban lepergett, és a doboz aljába hullott a külső felszín, ezért teljesen kimosták az egészet.