2000.08.08. 11:35
A dB Drag Racing a hangnyomásversenyek legismertebbje. Persze hogy Amerikából származik, minden őrültségek őshazájából. Jól megszerkesztett szabályrendszere van, amit évente változtatnak, finomítanak. Egyik évben az erősítők teljesítménye, most éppen hangszórók száma határozza meg azt, hogy melyik amatőr osztályban indulhat az ember. A profiknál egy kicsit más a helyzet, ott minden az erősítőtől függ.
 
   

Ennek a versenyváltozatnak a megrendezésére külön meg kell szerezni a jogot. Mivel kitalálója, az amerikai Wayne Harris és a Rockford Fosgate cég majdnem teljesen egy egységet alkotnak, nem csoda, hogy általában a cég külföldi viszonteladói kapják a versenyrendezési jogot. Így van ez hazánkban is.

A siófoki verseny NEM dB Drag verseny volt. A szabályok most meglehetősen rugalmasan voltak kezelve, mert egyszerűen nem készültek el időben, így nem is kapott kellő nyilvánosságot. Igazából szabálytalan volt a fa sámli és a vécéülőke, a terelőlapok erdeje, a csempézés nagy része. De ez az utolsó verseny, ahol ilyen nagy volt az engedékenység.

 
   

A versenyszabályzat arra való, hogy ne őrült pénzekből, csakis versenycélokra átalakított csodaszörnyekkel álljanak mikrofon elé, hanem annak is legyen esélye, aki az utcai használatra szánt autóba rak két mélynyomót, meg egy erősítőt. Ezt szolgálja, hogy csak minimális belső átalakítás engedélyezett, például csak az anyósülés szerelhető ki, de rövid időn belül vissza kell tudni rakni a helyére. Az osztályba sorolás is kicsit faramucinak tűnik, de talán kiegyensúlyozottabb, mint a dB Drag-é. Talán ennek is köszönhető, hogy a Siófokra jöttek el a hazai hivatalos db Drag legnagyobb ágyúi, a saját ugyan erre a napra meghirdetett versenyük helyett.

Az űrzaj ("GRRRRRR!") nem más, mint egy darab mélyfrekvencia. Valahol 30 és 60 Hz között. Ez autótól és rendszertől függ. Aprólékos munkával, és Hz-enkénti lépegetéssel kell megkeresni. Ez garantáltan hangosabb lesz, mint a legutóbbi Scooter, de aki ilyet üvöltetve közlekedik a telepen, az már tényleg orvosi eset.

 
   

Marci autója a jó példa arra, meddig lehet elmenni az autó átalakításában. Van benne hifi dögivel, ennek ellenére gond, bár nem feltűnés nékül lehet közlekedni vele az utakon. Hangnyomásversenyzés szempontjából kifejezetten előnytelen a Rover belső tere, komoly feladat volt, hogy eredményes legyen. Sikerült, Marci arcán talán ezért is játszik az a sejtelmes mosoly.

Páncélautó, igen. A profik valami ilyesmivel állnak elő az igazán nagy versenyeken. Az üveg rögtön vastag plexire cserélődik, esetleg rögtön kettőre. Vaspántok, fém merevítések mindenütt. Ajtók, ablakkeretek behegesztve. Aminek nagyon muszáj nyílnia és csukódnia, azt például elektromágnesek tartják igazán zárt állapotban. Az ötletek tárháza szinte kimeríthetetlen. Egyesek hiányolták az autó tetején és szélvédőjén fekvést, mint ahogy azt régebbi a fotókon látták. Nos, amatőröknél ez még nem igazán kell, ott ez az extra merevítés kevésbé számít. A profiknál viszont régen rossz, ha két 100 kilós emberrel kell pótolni a tetőmerevítés hiányát.


 
  kapcsolódó anyagaink :   
  Hangnyomás verseny