Szpájdi, a ledszemű pók

Tó, strand, napfény, koncertek és borfesztivál. Ennél jobb körítés nem kellhet egy autóhifi versenynek. A hétvégén mindez adott volt Soltvadkerten, így a magyar autóhifi szövetség, a Humma itt rendezte idei második versenyét.

A kreativitás nem lehet kérdéses. Hiszen mi mással lehetne magyarázni azt a gömb alakú házban zenélő u-Dimension szubhangszórót, ami egy teljesen hétköznapinak tűnő Opel kombi csomagteréből néz szembe az érdeklődőkkel? Persze a kétoldalt helyet foglaló, egyedi gyártású, és bennem mindig az iskolai fizikaórák elektronikai kísérleteit felidéző keresztváltók sem hétköznapi darabok. Az erősítők már azoknak néznek ki, de tessék csak elolvasni rajta a feliratokat alaposabban! gm Audio - nahát, egy új név az autóhifi világában. Egyszemélyes vállalkozásról van szó, ahol elektronikákat tuningolnak bolti forgalomban szinte elérhetetlen magasságokig. Az autó még nem szól jól, a beállítások elmaradtak, de már hallani, hogy micsoda elképesztő potenciál van ebben a rendszerben.

A fekete Alfa önmagában nagyon szép, a mellette álló ezüstszín Fiatot inkább a jól sikerült tuningelemek teszik azzá. Egymás mellett áll a két autó, azonos kiskőrösi műhelyben is épültek, és a beépítések is hasonló hatást sugároznak. Valami felszabadult elegancia van abban, ahogy a meglehetősen összetett hifirendszer szinte belesimul az autó csomagterébe és karakterébe. Irigyelni való.

Van aki a látványosabb megoldások híve. Ablaktörlőmotor mozgatta erősítők, aranyló burkolatok, az ezeregyéjszaka kincseit idéző dizájnú hangszórórácsok. Mindez egy Fiat Punto belterében előadva. Nekem tetszik, és a tulajdonosa is boldog mosollyal fogadja az elismerő megjegyzéseket. Egy Skodában jól láthatóan az olasz Audiotop márka az úr. Jórészt olcsó és középkategóriájú készülékek ezek, de a szép körítésnek köszönhetően megnemesednek. Az autó hangja pedig meghazudtolja az árlistákat. Jól szól a beépített rendszer, annyira jól, hogy kategóriájában nyer is.

Pedig tegnap este raktuk be csak az utolsó darabokat - szabadkozik a tulaj. Ezt a mondatot több helyről is hallani, így nem csoda, hogy a végső beállításokra nem maradt idő. Úgy látszik, nem kezdődhet annyira későn a versenyszezon, hogy az autók időben elkészülhessenek. Pedig a tét idén meglehetősen nagy, hiszen a magyar bajnokság első két helyezettje indulhat a szeptemberi autóhifi hangminőség Európa-bajnokságon, ami idén nem lesz nehéz, hiszen Budapesten tartják. A hazai bajnokság döntőjébe pedig úgy lehet meghívást szerezni, hogy ezeken a versenyeken jól kell szerepelni.

A zöld Trabant tulajdonosa a verseny elején még nem gondolta, hogy reális cél lehet számára a kijutás az EB-re. Pár óra múltán viszont, egy méretes sörrel a kezében azt latolgatta, miféle átépítések hozhatnának további pontokat neki a nemzetközi mezőnyben. Az installáció, és a felhasznált erősítők is meglehetősen esetlegesek, a tulajdonos bevallása szerint egy autóhifi műhely erősen elfekvő készletéből származnak. A Clarion fejegység viszont beépített DSP-vel rendelkezik, vagyis a hang rengeteg paraméterét változtathatjuk ezzel, és a Trabantban sikerült is jól élni ezzel az eszközzel. Kevesen vannak, akik igazán tudják, mi és miért történik a zenével, ha a bitek egymásutániságába beavatkozunk ezzel a szerkenytűvel, de ennek a zöld, autójellegű komplexumnak a tulajdonosa érti a dolgát.

A multimédia az autóhifi versenyeket sem kerülte el. Van már olyan kategória, ahol a kép és hang egységét kell megítélni, a műsorforrás DVD, és a centerhangszóró elengedhetetlen tartozék. Soltvadkerten is indult ilyen autó. A Peugeot kültakarója mindennek volt mondható, csak szolidnak nem. Egy alapvetően nagy család és elég sok csomag szállítására tervezett kombin fellengzős túlzásnak tűnik négy kipufogóvég. Az is első pillantásra biztos, hogy az első szárnyak rokokós gazdagságú fodrai sem láttak szélcsatornát. Ezek után nem meglepő, hogy a csomagtérben is igen extravagáns installáció végzi a tömegszórakoztatás nehéz, de gyakran lebecsült feladatát. Szpájdi, a ledszemű pók szőtt úvérózsaszín hálót az erősítőkre és a hajókürtő formájú szubcsövekre, és onnan les az óvatlan áldozataira. A mű látványos, de egy tévéképernyőről ismert figyelmeztető karikát kiérdemelne, tizenkét éven alul csak szülői felügyelet mellett szabad megtekinteni.

Van másik véglet is. Egy Opel csomagtartójába betekintve nem látni mást, csak egy szürke kárpittal borított csomagtartót. Az amúgy látványos beépítés ez alatt kapott helyet. Így megmarad a csomagtér teljes kihasználhatósága, anélkül hogy a kapható pontok száma csökkenne. Ügyes - mondhatja erre az egyszerű látogató, de a szakértő zsűri bőven talál kivetnivalót a kivitelezésben.

A legközelebb a gyári jelleghez beépítés csúcstartója ezen a versenyen alighanem egy Renault. Ebben az autóban végképp nincs semmi a csomagtartóban, az erősítő, keresztváltó, sőt még a DSP is az ülés alá került beépítésre. Az európában különlegesnek számító, amerikai piacra készült fejegység pedig a gyári autórádió előlapja mögött bújik meg.

Két Toyota áll egymás mellett. Egy régi fehér, és egy vadonatúj fekete. Tulajdonosaik először látogattak el egy ilyen versenyre, és jól érzik magukat. Állításuk szerint rengeteg olyan dolgot látni, amit a külföldi újságokban sem, és az apró trükköket igazán testközelből lehet csak ellesni. Még a bírálat is tetszik nekik, mivel abból jól lehet tanulni. Szorgalomból tuti ötös az ilyen mentalitás, és a nap végén az érte járó jutalom sem maradt el, az első helyezettnek járó impozáns kupa formájában.

A nap elől a versenyzők jó része az árnyat adó fák alá húzódik, de vannak, akik sátrakat is hoztak magukkal. Nem ők hűsölnek alatta, hanem az autóik. Mindezt azért, hogy amikor beszáll a két bíró meghallgatni a rendszert, ne pokoli hőség fogadja, hanem kellemes hőmérséklet, mert ez is jelenthet pár pontot, na és az is közismert, hogy a térhatásprocesszorok, időkésleltetők kevésbé jól működnek nagy melegben.

Ez a soltvadkerti vasárnap persze nem csak az autóhifiről szólt. Nagyon őszinte ez a hely - jegyezte meg csak úgy mellékesen az egyik bíró, a strand köves útját róva. Mire gondolhatott? Talán a tóra, ahol békésen osztozott hattyúcsalád a horgásszal, jetskis a hullámlovaggal? Vagy a magyar vendéglátás rögvalóságára, hol a pulton túli kedves rendelésfelvevő hölgy a rántottsajt ezerszázért rósejbnivel mellé kapros öntetet ajánl vagy kecsapot, majd kérdésre válaszolva mondja, hogy igen, van tartár is, azt teccik? Vagy magára a borfesztiválra, hol jó pár asztalon sorakoznak a nemes nedűk palackjai, mellettük kancsóban a próbára szánt változat - és kísérőnek mennyei finomságú házi rétes, pogácsa, vagy egy kis szaftos pörkölt magyarosan, mindez ingyen, sok-sok kedvességgel kínálva?

Talán ez a furcsa, de nagyon kedves környezet tette jó hangulatúvá ezt a versenyt és a legtöbb részvevőjét. A versenyzők és a bírák még jó pár órával az eredményhirdetés után is a történteket beszélték meg, hiába na, ilyesfajta furcsa hobbiért lelkesedők egymás társaságában érzik legjobban magukat. Aki szeretne ehhez a társasághoz csatlakozni, vagy csak megismerkedni az autóhifi versenyzéssel testközelből, az a salgótarjáni strandon teheti ezt meg augusztus 21.-én.