Jégkockát a motornak

2001.05.11. 10:45

A turbót a kipufogógáz hajtja meg, és ennek hőmérséklete nem nevezhető alacsonynak. Így a motorba juttatott levegő is meleg lesz, mert átveszi a turbótól. Ezért szükséges a hűtés. A hidegebb levegőben több oxigénmolekula fordul elő, mivel az oxigén táplálja az égést, ezért több oxigén esetén erőteljesebb, tökéletesebb az égés, és ettől megy igazán jól az autó.

 
   
   

Az autó esetében a motort üzemi hőmérsékleten tartó hűtőfolyadék hűtése mellett van még néhány dolog, amit hűteni célszerű, vagy kifejezetten kell is. Ilyen például a motorolaj. Vimmer Zsolt, a Hüllő Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy olajhűtőket általában azokba az autókba építenek, ahol a hűtőfolyadék hűtése nem elegendő a motor hőmérsékletének szabályozására. Kell még valami, ami csökkenti a hőmérsékletet. Az olaj az, ami a motorban keringve elláthatja még ezt a feladatot.

 
   
 

A megvalósítás roppant egyszerű, és a hűtővízhez hasonlatos. A motorból kivezetésen keresztül áramlik a hőcserélőbe az olaj, itt lehűl, majd visszavonul a motorba Ez a hőcserélő kísértetiesen hasonlít a hűtővíz ugyanezen célt szolgáló alkatrészére, mondhatni teljesen olyan. A működési elve is ugyanaz. Csövecskék, lamellák, köztük meg fütyül a szél. Ez a menetszél hűti a csövecskékben áramló olajat. A hőcserélő a motortérben elöl, a menetszél áramlásának útjában foglal helyet. Mérete kisebb, mint a hűtőfolyadék hőcserélőjéé.

 
   
   

A következő hűtendő közeg már nem folyadék, hanem légnemű. A turbóval felszerelt autókban fordul elő ez a hűtőrendszer, intercooler-nak hívják. Lényege, hogy a turbó által az égéstérbe nyomott levegő hőmérsékletét minél alacsonyabbra szorítsa. A turbót a kipufogógáz hajtja meg, és ennek hőmérséklete nem nevezhető alacsonynak. Az innen kapott hő, plusz a kompresszálás okozta hőemelkedés hatására a motorba juttatott levegő is meleg lesz. Ezért szükséges a hűtés. A hidegebb levegő jobban tömöríthető, több oxigén molekula fordul elő benne, és mivel az oxigén táplálja az égést, több oxigén esetén több benzint adhatunk, így nagyobb teljesítményt érhetünk el.

 
   
 

A feladat megoldása nem sok újdonságot rejt magában, az eddigiekben bemutatott rendszerekhez képest. Van egy hőcserélő, ahol le tud hűlni a belül áramló levegő, így már kissé hűvösebb, amikor megkapja a benzinadagját, így együtt kerülnek be az égéstérbe. Ha esetleg még a benzin is hűtött lenne, az már teljes kielégülést jelentene motornak, a felszabaduló teljesítmény a sofőrnek is hasonló élményt nyújtana.

 
   
    egymás mögött van a két hűtő

Elérkeztünk a klímával felszerelt autókhoz. Ezekben újabb hűtendő közeg van: a klímarendszerben áramló freon gáz. Ezt a gázt már ismerhetjük az otthoni hűtőszekrényekből, ott is ez végzi a piszkos munkát. Azt is tapasztalhatjuk a hűtőszekrénynél, hogy belül hideg van, míg kívül, a szekrény hátuljánál meleg, és ott is van némi hőcserélő berendezés.



 
   
  ilyen volt...

A helyzet az autónál is hasonló. A freon tulajdonsága, hogy kis átmérőjű lyukon átpréselve tágulás közben a hőmérséklete jelentősen lecsökken. Az így lehűtött gázt egy fűtőradiátorhoz hasonlítható hőcserélőbe vezetjük, ahol a környezetnek átadott hideget ventillátor segítségével lehet az utastérbe áramoltatni. A hőcsere közben persze a gáz felmelegszik, ezért miután áthaladt a hőcserélőn célszerű lehűteni, mielőtt a kompresszor újra átnyomatná a lyukacskákon. Ezt a hűtőfolyadék hőcserélőjéhez hasonló nagyságú hűtő teszi lehetővé. A működési elv még mindig ugyanaz. A menetszél a lamellák közt áthaladva lehűti a belül áramló gázt.

 
   
    ... és 5 perc alatt ilyen lett

Az előforduló hibák az anyagok elfáradásából adódnak. A klíma-rendszerben 20 atmoszféra körüli nyomáson zajlik az élet. Ahol kicsit gyengébb a rendszer, ott gyorsan utat nyit magának, és hangosan távozik a gáz. A gázban van némi olaj is. Ez segít a repedés megtalálásában, mert az olaj nagy foltot hagy a kiáramlás helyének környezetében. A javítás menete megegyezik a hűtőrendszernél leírtakkal, annyiban eltérve, hogy a nagy nyomás miatt itt különösen fontos a pontos illesztés, és az ellenőrző nyomás próba.