Jégkockát a motornak
A turbót a kipufogógáz hajtja meg, és ennek hőmérséklete nem nevezhető alacsonynak. Így a motorba juttatott levegő is meleg lesz, mert átveszi a turbótól. Ezért szükséges a hűtés. A hidegebb levegőben több oxigénmolekula fordul elő, mivel az oxigén táplálja az égést, ezért több oxigén esetén erőteljesebb, tökéletesebb az égés, és ettől megy igazán jól az autó.
Az autó esetében a motort üzemi hőmérsékleten
tartó hűtőfolyadék hűtése mellett van még néhány dolog, amit hűteni
célszerű, vagy kifejezetten kell is. Ilyen például a motorolaj.
Vimmer Zsolt, a Hüllő Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy
olajhűtőket általában azokba az autókba építenek, ahol a
hűtőfolyadék hűtése nem elegendő a motor hőmérsékletének
szabályozására. Kell még valami, ami csökkenti a hőmérsékletet.
Az olaj az, ami a motorban keringve elláthatja még ezt a feladatot.
A megvalósítás roppant egyszerű, és a
hűtővízhez hasonlatos. A motorból kivezetésen keresztül áramlik a
hőcserélőbe az olaj, itt lehűl, majd visszavonul a motorba Ez a
hőcserélő kísértetiesen hasonlít a hűtővíz ugyanezen célt szolgáló
alkatrészére, mondhatni teljesen olyan. A működési elve is ugyanaz.
Csövecskék, lamellák, köztük meg fütyül a szél. Ez a
menetszél hűti a csövecskékben áramló olajat. A hőcserélő a
motortérben elöl, a menetszél áramlásának útjában foglal helyet.
Mérete kisebb, mint a hűtőfolyadék hőcserélőjéé.
A következő hűtendő közeg már nem folyadék,
hanem légnemű. A turbóval felszerelt autókban fordul elő ez a
hűtőrendszer, intercooler-nak hívják. Lényege, hogy a turbó által
az égéstérbe nyomott levegő hőmérsékletét minél alacsonyabbra
szorítsa. A turbót a kipufogógáz hajtja meg, és ennek hőmérséklete
nem nevezhető alacsonynak. Az innen kapott hő, plusz a
kompresszálás okozta hőemelkedés hatására a motorba juttatott
levegő is meleg lesz. Ezért szükséges a hűtés. A hidegebb levegő
jobban tömöríthető, több oxigén molekula fordul elő benne, és mivel
az oxigén táplálja az égést,
több oxigén esetén több benzint adhatunk, így nagyobb
teljesítményt érhetünk el.
A feladat megoldása nem sok újdonságot rejt
magában, az eddigiekben bemutatott rendszerekhez képest. Van egy
hőcserélő, ahol le tud hűlni a belül áramló levegő, így már kissé
hűvösebb, amikor megkapja a benzinadagját, így együtt kerülnek be
az égéstérbe. Ha esetleg még a benzin is hűtött lenne, az már
teljes kielégülést jelentene motornak, a felszabaduló
teljesítmény a sofőrnek is hasonló élményt nyújtana.
egymás mögött van a két hűtő |
Elérkeztünk a
klímával felszerelt autókhoz. Ezekben újabb hűtendő közeg
van: a klímarendszerben áramló freon gáz. Ezt a gázt már
ismerhetjük az otthoni hűtőszekrényekből, ott is ez végzi a piszkos
munkát. Azt is tapasztalhatjuk a hűtőszekrénynél, hogy belül hideg
van, míg kívül, a szekrény hátuljánál meleg, és ott is van némi
hőcserélő berendezés.
ilyen volt... |
A helyzet az autónál is hasonló. A freon
tulajdonsága, hogy
kis átmérőjű lyukon átpréselve tágulás közben a hőmérséklete
jelentősen lecsökken. Az így lehűtött gázt egy fűtőradiátorhoz
hasonlítható hőcserélőbe vezetjük, ahol a környezetnek átadott
hideget ventillátor segítségével lehet az utastérbe áramoltatni. A
hőcsere közben persze a gáz felmelegszik, ezért miután áthaladt a
hőcserélőn célszerű lehűteni, mielőtt a kompresszor újra átnyomatná
a lyukacskákon. Ezt a hűtőfolyadék hőcserélőjéhez hasonló nagyságú
hűtő teszi lehetővé. A működési elv még mindig ugyanaz. A menetszél
a lamellák közt áthaladva lehűti a belül áramló gázt.
... és 5 perc alatt ilyen lett |
Az előforduló hibák az anyagok elfáradásából adódnak. A klíma-rendszerben 20 atmoszféra körüli nyomáson zajlik az élet. Ahol kicsit gyengébb a rendszer, ott gyorsan utat nyit magának, és hangosan távozik a gáz. A gázban van némi olaj is. Ez segít a repedés megtalálásában, mert az olaj nagy foltot hagy a kiáramlás helyének környezetében. A javítás menete megegyezik a hűtőrendszernél leírtakkal, annyiban eltérve, hogy a nagy nyomás miatt itt különösen fontos a pontos illesztés, és az ellenőrző nyomás próba.