Hörgés, fütyülés, teljesítménynövelés

2001.01.19. 10:18

A gyári kipufogókkal van a legtöbb baj. Szerintem direkt készítik gyenge minőségűre őket, hogy sűrűn kelljen cserélni. Persze az eredeti alkatrészek méregdrágák, és ugyanolyan silányak. Viszont egy Janó-dob már úgy van elkészítve, ahogy a nagykönyvben meg van írva, így az élettartama is hosszabb lehet.

 
   
   

-Műhelyünk a kipufogók javítására specializálódott, szinte minden probléma, ami a kipufogó rendszerrel adódhat már megfordult nálunk, és sikeresen orvosoltuk is - mondja Tülkös Róbert, a Janó-dob kipufogótudora.


- Nem csak javítjuk a sérült rendszereket, hanem készítünk is dobokat, nemcsak eredeti, hanem sport változatban is.

 
   
 

- Leginkább a korrózió az ellenség. A kipufogócsőben áramló kondenzvíz okozza a jelenséget. Ez úgy jön létre, hogy mikor melegedni kezd a kipufogócső, belül lecsapódik a pára. Mivel a motor felől indul a melegedés, ezért a víz megindul hátrafelé, és szépen lerakódik a hátsó dobban. Igaz, egy része még ebből is kicsöpög, de a java bent marad, és ez korrodálja roppantul az anyagot. Ezért általában a hátsó dobok rohadnak el legelőször.



 
   
   

-Mikor a korrózió már gyengíteni kezdi az anyagot, a rezonancia miatt a dobba belépés helyén eltörik a cső. Itt egy merev, peremhajlított lemezzel szoktuk megtámasztani a csövet a dobhoz, hogy ne tudjon mozogni, így kisebb a törés veszélye. Na, ez a támaszték hiányzik szinte minden gyári dobról. A Suzukin azt hiszem van, de nem alulról, hanem felülről van odahegesztve, így viszont nem sokat ér.



 
   
 

A motor felől indulva a kipufogó rendszer több elemre bontható. Az első mindjárt a leömlő csonk, ahol a hengerfejről a több kipufogónyíláson távozó gáz össze van fogva egy-, esetleg két csőbe. Az eredetin a szélső hengerekből jövő gáz hosszabb utat tesz meg, mint a középsőkből jövő, ezért az összeütköző áramlatok jelentősen rontják az öblítési hatást.

- A versenyautókra ezért szoktak pontosan kiszámolt, fonott kalácsra emlékeztető kinézetű leömlő csonkot készíteni.

 
   
   

Továbbhaladva a második legnagyobb hibaforráshoz, egy speciális flexibilis betéthez érünk. A motor remegő mozgását a kipufogó is átveszi, és ez a néhány centiméteres kilengés a több méter hosszú cső végén már akár méteres is lehetne. Mivel hátul meg van fogva a kipufogó, valahol alkalmat kell adni a rezgés elnyelésére. Ezt a célt szolgálja ez a betét. Minden irányban, még tengelyirányban is képes elmozdulni. Többféle hosszban és átmérőben létezik, borsos áron. Van egy olcsóbb változata, ahol golyószerűen kapcsolódik össze a két cső, és a csavarozás is rugalmas. Ugyanezt a célt szolgálja, kicsit egyszerűbb megoldással.

 
   
 

A következő elem a katalizátor, ami némileg lefolytja az áramlást, ezért sokan azt gondolják, hogy a jobb hatásfok elérése érdekében ki lehet iktatni. Nem így van. Tapasztalataink alapján rájöttünk, hogy azoknál a motoroknál, ahol a szelepegybenyitást (mikor a kipufogó és a szívó szelep egyszerre van nyitva) figyelembe vették a tervezéskor, ott nem szabad kivenni a katalizátort, mert nemhogy nőne, de inkább romlik a hatás.

Ezek a motorok általában a V elrendezésűek, valamint az Audi és a Japán gyártmányok. A soros elrendezésű motoroknál azonban tényleg el lehet hagyni a katalizátort, ha egy kis teljesítménynövelésre vágyunk. Persze ez a művelet önmagában nem sokat ér.

 
   
   

Most jön a középső dob. Ez egy perforált csőre húzott sokkal nagyobb csövet takar, ami a két végén le van zárva. A lezárások között több rekeszre van osztva. Van olyan rekesz, amelyik üres, és van olyan, amelyik meg van tömve műgyantás gyapottal.



 
   
 

A középső cső lyukacskáin az áramló gáz behatol a műgyantás részbe, így lassul az áramlás, és a hang is némileg csillapodik.

A hátsó dob az igazi hangtompító. Szinte nincs is más szerepe. Ennek a belsejében a gáz több kanyart is tesz. Egyik csőből ki, kanyar, másik csőbe be, onnan is ki, megint kanyar, és így tovább. Mire kiér a dobból a különböző csőhosszok, és tágulást biztosító terek hatására már szinte semmi hangja sincs az áramlásnak. Ez volt a gyári dob.

 
   
   

A sport dob olyan, amilyennek a középső dobot leírtuk. A belseje perforált cső, kanyar nélkül, megtömve gyapottal. A gáz áramlásának hangjából a lyukak, és a gyapot pont a magasabb frekvenciákat oltják ki, ezért olyan mély és öblös a sport dob hangja. Ha a motor turbós, akkor ez a nyitott rendszer megőrzi a turbó fütyülését is.

A leghátsó csőnek már szinte semmi szerepe sem az áramlásban, sem a hangzásban. Na jó, a hangzásban egy kicsi. Az ide kapható saválló burkolatú végek rengeteg fajtájával találkozhattunk.

 
   
 

Ezek szépek, és bármilyen dobra felhegeszthetők. Nem ritkán látni, hogy szívószál vastagságú rendszer hatalmas, krómozott csőben végződik. Ez a kipufogó optikai-tuning.

Miközben megnéztük a gyártó műhelyt, a javító részlegbe beérkezett egy Ford Escort. Aknára állás, gyors hibafeltárás: a középső dob teljesen korrodált, és eltört. A megoldás: kivágni a rendszerből a dobot, behegeszteni az újat, és viszontlátásra.

 
   
   

Szó szerint így is történt. A srácok lekapták a rendszert, kivágták a rosszat, majd eltűntek. Mint kiderült, nemcsak behegesztették az újat, hanem le is festették, nehogy a korrózió most kívülről támadjon. Még be sem másztam az aknába, hogy fényképezzek, mikor már mászhattam is kifelé, nehogy a fejem leszakítsa a vadiúj kidörgölőt.