Népi vigasságok

Egy szép, sárga Toyota Celica tulaja a nem létező utolsó porszemeket távolítja el az erősítőt fedő plexilapról. Az sem zavarja, hogy egyedüliként indul a kategóriájában. Ez az egészséges versenyszellem. Nekem nagyon tetszik a DLS rendszer beépítése, valahogy stílusa van.

Egy régi 6-valahányas BMW csomagtartójában szinte elveszik a Ciare Steg erősítő szubláda kombináció. Ekkora autóban már jó zenét lehet építeni, remélem, hogy a tulajnak sikerült. Egy versenyző elkap, hogy képzeljem, igazam volt az előző versenyen, (naná, hiszen képzett bíró lennék, vagy mifene) tényleg nem ment a szubja időnként, mert kontakthiba volt valahol, hát lecserélte a DSP-jét, meg az erősítőjét is, és most már minden sokkal jobb. Osztozok örömében.

Egy Peugeot 206 XS-ből GTI-nek kinéző fenevadat varázsolt a tulaja. A Focal hangszórós szubládát az EÜ dobozzal ugyan csak egy gumipók tartja, ajtópanel sem sikeredett még a kocsiba, de a következő versenyre teljes átépítést ígér a versenyző.

Egy Seat parkol szerényen, először indul versenyen. Tulaja nem a DSP-k és EQ-k erejében bízik. Jó fejegység, jó kábel, jó erősítő, jó hangszórók, és mindez annyira jól beszerelve, amennyire csak lehet. Az ajtópanel egészen elképesztően profi munka. A kocsi hangja nagyon más, mint a főleg számítástechnikában bízóké, a konkurencia, vagyis a többi versenyző meglepően hosszú időt tölt a kocsiban zenehallgatással.

Audi A6, benne a Rainbow Reference hangszórója, ami a maga millió feletti árával több, mint a legtöbb megjelent installáció egésze.

A mellette parkoló Merci kombiban hasonló hangszóró kelleti magát. A brutálisan nagy csipogó elhelyezésével szemmel láthatóan megszenvedtek a tulajok, de a Merci csomagtartója elegánsan rejti el a bonyolult Kenwood multimédia rendszert, és a brutális méretű, szerényen csak Frankamp'nstein névre hallgató erősítőcsodát.

Egy Fiat csomagtartója egy nagyon szép DLS szubládabeépítést rejt. Stevie, aki szintén bíró, lelkemre kötötte, hogy alaposan fotózzam le, mert mostantól ő is Fiat tulaj, és ez a példa a következő beépítéséhez. Még egy fotó készül az elegáns ajtópanelről.

A hatalmas kék Ford korát meghazudtolóan fiatalos és látványos beépítést rejt. Plexi és króm mindenütt, és ezüstre fényezett hangszóróhely az A-oszlopon. Ebben az a csudaság, hogy két hangszórót is beleaplikált a tulajdonosa. Ilyet még nem láttam soha.

Egy Citroen Xsara csomagtartójában két házi gyártmányú erősítőt húzódik meg szerényen a két jókora mélynyomó árnyékában. Bekerült még egy Tesla tekercses látványlámpa, ami sajna csak sötétben igazán sejtelmes fényű, na meg egy Dension MP3 játszó.

Egy piros Fiat Seicentóba csak egy erősítő került beépítésre, igaz az majdnem keresztbeéri az autócskát. Visszasétálok a bírói asztalhoz, vége a nevezésnek. Megkapjuk az áldozatok listáját, azaz hogy melyik osztályban indulókat kell bírálnunk. Az összes, "csak hangzás" kategóriában induló autó a miénk, Ernővel.

Elsőnek az az autó kerül sorra, amelyiket legutóbb mélyhiányra hivatkozva pontoztunk le, és tulaja lelkesen jelentette, hogy meglelvén a hibát már minden sokkal jobb. Tényleg minden jobb. Én a jobb oldali ülésben, Ernő a bal oldalon, és írjuk be a meglehetősen magas pontszámokat. Erről a versenyző mit sem tud, csak izgul. Lesni nem szabad, mert az pontlevonással jár, de az értékelés végén a zsürorok részletesen elmondják, miért mennyi pontot adtak.

Idén nagyon kellemes hangulat alakult ki a bírók és a versenyzők között. A versenyzők nem érzik, hogy érthetelen szempontok alapján bírálnának, és csak akkor lehet nyerni, ha XY márka is van az autóban. A bírók pedig egyre ritkábban találkoznak bementem-a-műhelybe-lettem-egy-gurigát-aszonták-ez-a-legjobb-csak-a-hülye-bíró-eztet-nem-hallja-eltöröm-a-kezitlábát stílusú versenyzőkkel. Így normális kommunikáció alakulhatott ki. A versenyzőnek segít a bíró, amikor elmondja az általa talált hibákat, hiszen így lehet egyre feljebb lépni, egyre több serleget begyűjteni, és talán egyre jobban zenét hallgatni az autóban.

Egymás után végzünk az autókkal. Meglepő, mennyire magas az átlagszínvonal. Szinte mindenki fejlesztett valamit az előző verseny óta, és általában jó irányban. Szoros a mezőny, csak apróságok döntenek.

A strandon közben népi vigasságok egyre csak fokozódnak. Borkóstoló fokozza a vendégek hangulatát, amit a színpadra lépő Romantic, azt hiszem, hogy a végsőkig csavar. Tévedek. Pár ejtőernyős érkezik az égből, néhány vadkacsa és hattyú a vízből, majd rázendít a színpadon Adám és Éva az exNeotonból.

A zsűri nagyjából ekkorra készül el az eredmények összesítésével, indul a díjkiosztó. Az általam leszállított, felettébb dizájnos kék-ezüst kupáknak nagy sikere van. A helyi tévé is szorgalmasan dolgozik. Minden díj kiosztva, nyertesek csoportképhez összeállva, és kész vége. Jó volt. Szép volt. Jó lenne jövőre is.

Folytatás augusztus 17.-én Keszthelyen.

60 db csodás kép