Bemutatkoznak a legtakarékosabb és a legerősebb Mini változatok.
 |
|
|
|
|
Az eladások szempontjából kétségkívül a dízelmotoros Mini One D lesz a fontosabb, amelybe a Toyota 1,4 literes 75 lóerős közös nyomócsöves turbódízel motorja kerül, amely 180 Nm-es maximális nyomatékát 2.000-es percenkénti fordulatszámnál adja le. A Mini One D menetteljesítményei ugyan jócskán elmaradnak a benzines változatokéitól, de a 13,8 másodperces gyorsulási idő 0-ról 100 km/h-ra azt sugallja, hogy városban a kis dízel azért megállja a helyét, és nyugodt stílusban hosszabb utakra is alkalmas. Az autó egyébként meg is hálálja a kíméletes bánásmódot: mindössze 4,8 litert fogyaszt vegyes használatban 100 km-en, ami az 50 literes tankkal több mint 1000 km-es hatótávolságot eredményez.
|
|
|
|
|
Az alacsony fogyasztás elérésében egyébként nagy segítség lehet a hosszú áttételezésű hatsebességes váltó, amely nagy sebességnél is lehetővé teszi, hogy a motor viszonylag alacsony fordulatszámon dolgozzon. Az autó sajátos módon sportosabb hatást kelt, mint a Mini One benzines kivitele, mivel a Cooper küszöbeit örökölte és nagyobb levegőbeömlőket kapott a jobb hűtés érdekében.
>
|
|
|
|
|
|
A másik genfi újdonság nem csak külsőre
dinamikus: a Mini Cooper S gyári támogatású tuning-változata,
amelyet John Cooper egykori versenyműhelyében fejlesztettek ki,
kerek 200 lóerős, és ennek megfelelően dinamikus. Álló
helyzetből 100 km/h-ra 6,7, 80-ról 120-ra pedig 5,6 másodperc alatt
gyorsulhat, a végsebessége pedig 226 km/h. A tuning-készlet 2003
áprilisától lesz elérhető, méghozzá
a BMW áldásával, azaz szakszerű beépítés esetén a Cooper S
Works garanciája sem veszik el.
