Szupersportkocsi-tanulmány a Chryslertől

2004.01.05. 15:02

A Chrysler igencsak meglepte a Detroit Motor Show közönségét: a DC amerikai részlegének elegánsabbik márkája a Dodge vadászterületére tévedt, és egy olyan álomsportkocsit mutatott be, amely könnyedén versenybe szállhatna a "leggyorsabb szériakocsi" címért, ha valaha is gyártásba kerülne.

Az 1,14 méter magas, két méter széles és 4,54 méter hosszú járműbe az AMG hatliteres, négy turbófeltöltővel izmosított V12-es motorja került, a közzétett adatok szerint 850 lóerős teljesítménnyel és 1150 Nm-es forgatónyomatékkal, amely 2500 és 4500 1/min között folyamatosan rendelkezésre áll. Így nem csoda, ha az 1310 kg tömegű autóval el lehet érni a 400 km/h sebességet, 2,9 másodperc alatt álló helyzetből 100 km/h-ra, 6,2 másodperc alatt 160 km/h-ra, 10,6 másodperc alatt pedig 230 km/h sebességre képes felgyorsulni. Ez utóbbi bravúrban a szörnyűségesen erős motor mellett a brit Ricardo által kifejlesztett hétsebességes, elektronikusan vezérelt félautomata váltó is a segítségére van a vezetőnek. Ez a szerkezet a teljesítmény-átvitel megszakítása nélkül képes egyik sebességi fokozatból a másikba kapcsolni, mindössze 0,2 másodperc alatt.

Természetesen az autó többi részlete is hasonló műszaki színvonalat képvisel: a vázszerkezet és a karosszéria szénszálas műanyagból készült, a megállásról hatdugattyús féknyergek és 15 hüvelyk, azaz 381 mm átmérőjű kerámia féktárcsák gondoskodnak, a karosszéria formáját pedig a Chrysler szélcsatornájában kísérletezték ki, így az egyetlen felesleges elem az orr-részen szerénykedő Chrysler-embléma. Az autó nagysebességű stabilitásáról egy automatikusan kiemelkedő vagy eltűnő spoiler gondoskodik , amely - az autó alján kialakított diffúzorok munkáját segítve - 300 km/h sebességnél 421 kg-nyi terhelésnek megfelelő leszorító erőt termel, miközben viszonylag kis légellenállást gerjeszt: teljesen kiemelkedve sem növeli a sportkocsi formatényezőjét 0,358 fölé.

Persze joggal merülhet fel a kérdés, hogy minek a Chryslernek ez a minden porcikájában túlzó és nyilván méregdrága prototípus, amely nagy valószínűséggel soha nem jut túl a tesztpályák és autókiállítások világán. A Chrysler vezetői szerint az ME Four-Twelve elsősorban azért született, hogy megmutassa, mire is képes a Chrysler tervezőgárdája. Trevor Creed, a cég formatervezési részlegének vezetője szerint ez a típus ugyanolyan erődemonstráció, mint a tavaly bemutatott Dodge Tomahawk, de ebben az esetben nem a meghökkentő formatervvel, hanem az autó műszaki megoldásainak színvonalával szeretnék elkápráztatni a közönséget. Wolfgang Bernhardt, a cég ügyvezetője pedig úgy fogalmazta meg az ME Four-Twelve lényegét, hogy ebben az autóban a Chrysler minden tudása benne van, amit az elmúlt évek alatt az aerodinamikáról, a szerkezeti anyagokról és a járműdinamikáról gyűjtöttek.

Az ME Four-Twelve jövőjéről egyelőre annyit tudunk, hogy a típust nyárra menetkésszé teszik, és igen valószínű, hogy néhányan - újságírók, autóversenyzők és exkluzív vendégek - ki is próbálhatják, hogy mire képes a Chrysler szupersportkocsija.