A franciák a modellváltás miatt kénytelenek voltak lecserélni a Mégane sportváltozatát is, de a műszaki tartalom csak kisebb fejlesztéseken esett át.

Az új karosszériához persze új aerodinamikai csomag jár, ami meglehetősen látványosra sikeredett. Az első lökhárító hatalmas légbeömlőt kapott egy érdekes, hajlított műanyag légterelő-szerűséggel, oldalt masszív sárvédő- és küszöbszélesítések különböztetik meg az RS-t a többi Mégane változattól, hátul pedig a méretes diffúzor, a közepén kivezetett trapézforma kipufogóvég, és egy kisebb tetőspoiler teszi feltűnőbbé az autót. Ráadásul a Genfben kiállított darab fekete felnijei és citromsárga fényezése révén még inkább vonzza a tekintetet, bár valószínű, hogy a szériaváltozat visszafogottabb színekben is elérhető lesz. A Mégane kupé eleve sportos formájához épp annyit tettek hozzá a tervezők, amennyitől akár a versenypályán sem hat idegenül az RS kivitel.

Az új karosszéria alatt nagyjából ugyanazt a technikát találjuk, amely már az előző RS-ben is bizonyított. A kétliteres, 16 szelepes turbómotor teljesítményét ugyan 250 lóerőre, csúcsnyomatékát pedig 340 Nm-re növelték, de az alapkonstrukcióhoz nem nyúltak. Az erősebb motorhoz ezúttal is hatsebességes kézi váltó kapcsolódik. Futóműből kétfélét kínálnak a Mégane RS-hez: az alapkivitel kényelmesebb hangolású, és nyitott differenciálművel párosítják, így inkább alkalmas hétköznapi használatra, míg a Cup csomag merevebb és rövidebb rugókat, valamint keményebb lengéscsillapítókat tartalmaz, és jár hozzá önzáró differenciálmű is, amely kiszámíthatóbbá teszi az autó viselkedését erőteljes gyorsításkor és gázzal vett kanyarokban.

Az Alpine sportkocsi bemutatásáról ugyan lemondott a Renault, de a száguldást kedvelő vásárlókról nem, és úgy néz ki, az új Mégane RS-sel van is esélye megtartani őket, hiszen az új változat, ha falrengető újdonságokat nem is tartalmaz, egyértelmű előrelépésnek tűnik az elődjéhez képest.

A Totalcar címlapjáról ajánljuk