Lassan már csak legyintünk a félévente felbukkanó pletykára, amely szerint a Renault feltámasztja az Alpine sportkocsi-márkát. De most itt az első jele annak, hogy nem csak beszélnek róla, csinálják is.
A legendás A110-es, amely a XX. század egyik legszebb sportkocsija volt, és mintegy mellesleg kora egyik legjobb raliautója, magasra helyezi a mércét. Nem elég valami többé-kevésbé divatos kétajtóst összedobnui: a hitelességhez vérpezsdítő formák kellenek, erőteljes karakter, érces hang és még ennél is több. Egy csipetnyi egyéniség, ami a mai autókban egyre ritkábban érhető tetten. A feladat nehéz, de úgy tűnik, a Renault tervezői megpróbálkoznak vele: az A110-50 jelzésű tanulmányt állítólag a Monacói Nagydíjon leplezik le – ezzel tisztelegnek az A110-es ötvenedik születésnapja előtt.
A forma nem ismeretlen – tavalyelőtt piros színben, DeZir néven már kiállítottak egy nagyon hasonló autót – de ezúttal a klasszikus kék színben pompázik az autó, és számos részletét átdolgozták, hogy még sokkal agresszívabbnak tűnjön. A műszaki alapok állítólag a középmotoros Mégan Trophy versenyautóból érkeztek. Ha a 3,5 literes motort és a 400 lóerő teljesítményt nézve ez még sok is, hisz az eredeti A110-esben 1,6 literes motor dolgozott, amely verseny-kivitelben sem tudott többet 180 lóerőnél.
Arról egyelőre nincs hír, hogy a szériagyártás szóba került e a cégnél, de jó esély van rá, hogy ezt még el sem döntötték: ha tömegek kezdik követelni rajtuk az újkori Alpine bemutatását, az nyilván növeli az esélyeket.
