Skizofrén autó és dízel-benzinmotor a VW-től

Izgalmas újításokon dolgoznak a Volkswagen fejlesztői, bár az előremutató megoldások legkorábban 8-10 év múlva kerülhetnek gyártásba.

A legérdekesebb fejlesztés, amelyet mostanság tesztel a német gyártó, a benzines és dízelmotorok előnyeinek egyesítését célozza. Két megoldást is fejlesztenek. Az egyik a keverékképzés javításával, a másik a gyújtásrendszer átalakításával növelné a belső égésű motor hatékonyságát. A CCS (Combined Combustion System, azaz kombinált égési rendszer) fantázianév a dízelmotorokéhoz keverékképző rendszert takar, amellyel a szokásosnál sokkal egyenletesebb üzemanyag-levegő keveréket állíthatnak elő. Ezzel minimálisra csökkenthető a nitrogén-oxid- és a koromkibocsátás, bár igazán hatékony alkalmazásához a ma használt ásványi tüzelőanyagok helyett szintetikus üzemanyagra van szükség. A SynFuelt földgázból, a SunFuelt pedig biomasszából állítják elő, de mindkét hajtóanyag állandó, kiszámítható vegyi összetételű, és egyáltalán nem tartalmaz szennyező anyagokat.

A másik eljárás a GCI névre hallgat, és a VW fejlesztői szerint egyszerre érhető el vele a dízelmotorok takarékossága és a benzinmotorok alacsonyabb károsanyag-kibocsátása. A lényeg, hogy a gyújtást csak indításkor és vehemens gyorsításkor végzik gyertyák, egyébként a motor a dízelekhez hasonlóan kompressziós gyújtással működik. Ez a megoldás ráadásul SunFuellel és hagyományos benzinnel is alkalmazható, sőt, a TSI motorok kompresszoros és turbófeltöltős légszállító rendszerével is kombinálható. A kísérleti motorok állítólag már most is igen sima járásúak, csupán a dízel módba kapcsoláskor hallani némi kopogást egy rövid ideig.

A VW kutatói persze nemcsak a motorok tökéletesítésével foglalkoznak, hanem az autók viselkedésének továbbfejlesztésén is. Két prototípust is tesztelnek, amelyekben elektronikusan változtatható karakterű futóműveket, kormányműveket, váltókat és hajtásrendszereket próbálják ki. A HORST egy Audi A8-as, amelynek a menettulajdonságait néhány gombnyomással drasztikusan meg lehet változtatni. Hasonló rendszerek már a mai luxusautókban is vannak, de a kísérleti jármű sokkal látványosabb átalakulásra képes. Viselkedhet olyan fürgén és idegesen, akár egy Lotus sportkocsi, de egy pillanat alatt olyan lusta és kiszámítható csatahajóvá is tehető, mint egy amerikai luxusautó.

Ilyen autót persze aligha gyártanak majd nagy sorozatban, a CARmeleon nevű kísérleti hathengeres Passat megoldásai viszont hamar átkerülhetnek a szériamodellekbe. Ezen az autón is változtathatóak a hajtás, a futómű, a kormányszervó és a pedálok paraméterei, igaz, nem olyan mértékben, mint a HORST-on. Ugyanakkor itt már a kabinban uralkodó hangulatra is odafigyeltek. A sportfokozat bekapcsolásakor a CARmeleon ülései keményebbé válnak, a tökéletesen elszigetelt eredeti motorhang helyett pedig nem a szokásos hathengeres-duruzsolás szól a gyári hi-fiből, hanem igazi, amerikai stílusú V8-as bugyborékolás.

A CARmeleonon is látszik, hogy a VW-nél komolyan foglalkoznak az autó és a sofőr kapcsolatával, bár a legfejlettebb rendszereket nem itt, hanem a HMI Golf prototípusban próbálgatják. Ez a kísérleti modell egyebek közt kamerákkal pásztázza az autó környezetét, és igyekszik a veszélyes helyzetek elkerülésére ösztönözni a sofőrt a kormány- illetve a pedálerők kis mértékű változtatásával. Emellett az autóba a hagyományos műszerek helyett univerzális kijelzőket szereltek, amelyeken mindig az aktuálisan lényeges információk jelennek meg, illetve kapnak nagyobb hangsúlyt.

Mindez persze csak egy töredéke annak, amit a Volkswagennél manapság fejlesztenek, de jól mutatja az irányt, amerre a cég – és úgy néz ki, legtöbb riválisa is – halad. Tisztább motorokat, több elektronikát és kevesebb közvetlen, nyers élményt várhatunk a jövő autóitól. Megszállott autóbuziknak csupa rossz hír, az átlagos autóvásárlónak viszont tényleg jobb dolga lehet tíz év múlva.