Genfben mutatkozik be az új CGI rendszer, méghozzá egy CLS 350-es orrában.
A Mercedes eddig látszólag nemigen foglalkozott a közvetlen
benzinbefecskendezés fejlesztésével, de most kiderült, hogy már évek
óta fejlesztik saját megoldásukat, amely leginkább a dízelmotorokban
alkalmazott befecskendező rendszerekre emlékeztet. A fúvókák
piezoelektromos elven működnek, így egy ciklus alatt több kisebb
üzemanyag-adagot képes a hengerbe juttatni, az eddigieknél jóval
nagyobb, akár 200 baros nyomáson. Ez a Mercedes mérnökei szerint ezzel
egyenletesebbé teszi a benzin eloszlását a hengerben, kiszámíthatóbbá
válik az égésfolyamat, és a motor nagyobb terhelésnél is működhet
szegény keverékes üzemmódban, amivel jócskán csökkenthető az
üzemanyag-fogyasztás.
Az új rendszert a Mercedes jól ismert, 3,5 literes V6-osában
mutatja be, amely erősebbé és takarékosabbá vált a közvetlen
befecskendezés révén. A motor teljesítménye kerek 20 lóerővel
emelkedett meg, azaz eléri a 292 lóerőt, maximális forgatónyomatéka
pedig 350-ről 365 Nm-re emelkedett, és ez az érték 3000-es és 5100-as
percenkénti fordulatszám között folyamatosan rendelkezésre áll. Ezzel a
motorral a CLS 6,7 másodperc alatt érheti el a 100 km/h-s sebességet,
és 9,1-9,3 litert fogyaszt 100 km-en, azaz kb. egy literrel kevesebbet,
mint a szívócső-befecskendezéses változat.
Az üzemanyag-megtakarítás nagy részét előidéző szegény keverékes üzemmód persze némi hátránnyal is jár, hiszen a motorban ilyenkor jelentős mennyiségű nitrogén-oxid keletkezik a szokásosnál is magasabb égési hőmérsékletnek és a nagy oxigén-feleslegnek köszönhetően. Ezt a Mercedesnél kipufogógáz-visszavezetéssel, és tárolóüzemű NO x-katalizátorokkal igyekeztek elfogadható mértékűre csökkenteni. Valószínűleg ennek az apró hiányosságnak köszönhető, hogy a CLS 350 CGI egyelőre csak Európában váltja le az eddig forgalmazott CLS 350-est, Észak-Amerikában, ahol a nitrogén-oxid-kibocsátási határértékek jóval szigorúbbak, egyelőre nem is tervezik a közvetlen befecskendezéses változat bevezetését.
