A BMW kisautója még sokkal jobban fogy, mint legendás jogelődje, pedig nem is népautónak készült.
Az eredeti Minire nagyszerű autóként emlékszünk. Forradalmi műszaki megoldásaival új alapokra helyezte az autótervezést: a legtöbb autó ma már a Mininél bevezetett hajtáselrendezést követi, keresztben álló orrmotor-váltó egységgel és elsőkerék-hajtással, de 1959-ben kevesen csináltak hasonló felépítésű autókat. Emellett olcsó volt, apró és praktikus, így hamar népszerű lett. 2000-ig, a gyártás befejezéséig 5,3 millió példány készült belőle, ami nem kevés, az új Mini azonban még sikeresebbnek látszik, pedig itt már szó sincs műszaki világmegváltásról, vagy filléres árcéduláról.
Az új Minit 2001-ben kezdték gyártani, és eredetileg évi 100 ezer példány elkészítésére rendezkedett be a BMW. A kisautó nem is olyan kicsi, a helykihasználása is sokkal rosszabb az eredetiénél és irracionálisan drága, viszont múltidéző, mégis korszerű formája, átlagon felüli menetdinamikája és igényesen kivitelezett részletei azonnal sikeressé tették. Az oxfordi üzemben a válság kitöréséig az okozta a legnagyobb problémát, hogy miként elégítsék ki az egyre növekvő igényeket. Volt olyan év is, hogy több mint évi 200 ezer kisautó kelt el, csak az idén estek vissza valamelyest az eladások, és az átlag az elmúlt nyolc évet nézve még mindig 180 ezer autó feletti.
Így sem valószínű persze, hogy az új Mini elérheti a klasszikus előd példányszámát - vagy ha mégis, nyilván több modellváltás, és még legalább két évtized kell hozzá - de úgy néz ki, egyelőre biztos helye van a piacon.
