A Távol-Kelet Daciája legalább négy modellt mutatott be a márka 2012-es visszatérése óta, de mindet egy kicsit esetlenre vették, talán nem is véletlenül, hisz nem akartak konkurenciát a drágább márkáknak. Most viszont egy egész jó kiállású aszfalt-terepjárót mutattak, ami, ha nem is szép, legalább szégyellni nincs miért.
Korábban már mutattak egy vázlatot a Mercedes Vision Tokyo tanulmányautórjáról, amely egy kicsit megtévesztő volt: kicsinek mutatta a gépet, amely valójában hatalmas, kisbusz-jellegű szerzet. A japánok ma is kedvelik az efféle luxusbuszokat, amelyek nem szépek vagy gyorsak, de aki kényelemre vágyik, annak minden igényét kielégítik. A Mercedes ilyesmit készített, csak az arányokon változtatott egy keveset, és hozzátett még ezt-azt a koncepcióhoz.
A Tokiói Autószalonra a Nissan is nagy dobással készült: az IDS tanulmánnyal, amely egyértelműen a Nissan Leaf utódjának előfutára. A tanulmány tervezőinek persze nem kellett a költségekkel törődniük, így a karosszériát teljes egészében karbonszálas műanyagból készítették, és akad még néhány elszállt megoldás az autón, amely aligha éli meg a sorozatgyártást.
A hírre, hogy Yamaha sportkocsit épített, mindenki felkapta a fejét, de a végeredmény nem pont az, amire számítottunk. Igaz, a Sports Ride tényleg jól néz ki, és nagyon könnyű, de csupán egy háromhengeres, ezres benzines szívómotor hajtja, és ettől nem várhatunk fejletépő teljesítményt.
Igazából már a két éve elkezdtünk reménykedni a WRX tanulmány láttán, de hiába: az Impreza csúcsváltozata nem lett olyan dögös, mint a kék koncepció-szedán. Viszont úgy néz ki, még lehet: az Impreza 5-door Concept ugyanazt a stílust viszi tovább. Lehet, hogy egy-két év múlva már a formája miatt is veszik majd a japánok kompaktját.
RX-Vision néven mutatták be a Tokiói Autószalon talán leglátványosabb újdonságát, amellyel a Mazda ismét reményt ad a Wankel-motoros sportkocsik rajongóinak. Egyszer már megszakították az RX sorozatot egy évre, miután az RX-7-es gyártása 2002-ben leállt, de a leghosszabb szünet az RX-8 2012-es búcsúja óta ma is tart. Eddig az sem volt biztos, hogy lesz folytatás, és csak az utóbbi hónapokban kezdtek ismét beszélni a Mazdánál a Wankel-motor fejlesztési lehetőségeiről.
Amióta a Lexusnál valaki kitalálta a kétszer két betűs tanulmány-rövidítéseket, könnyű megkavarodni. Ez itt az LF-FC nevet kapta, amire holnap már biztosan nem fogunk emlékezni, de arra talán igen, hogy ez az a modell a Lexus következő csúcsmodelljének előfutára.
Itt Tokióban most dél van, szikrázik a nap, kint a húsz fok, bent a bento - azaz a papírdobozban mért ebéd a sajtószobán. Jó ez, mert legalább marad mellette energia a show emésztésére is. Amíg így hajnali négy tájban önök az igazak álmát alusszák, én felvillantanék egy autót, amiről az európai sajtó nyilván keveset ír majd, mert mások állnak a reflektorfényben.
Mindent tudunk már az új Ignisről, csak azt nem, hogy milyen életben. Lesz benne egyliteres turbó és egykettes szívómotor, öt ajtó nyílik rajta, 3,7 méter hosszú és baromi jól néz ki.
Az egy szem vázlat alapján, amit a Mercedes eddig mutatott, a Vision Tokyo szöges ellentétben áll mindennel, amit a német gyártó manapság kínál.
A Yamaha motorkerékpárban, hajómotorban, hangszerben és még számos területen igazi nagyágyú, az autógyártással viszont viszont épp csak ismerkednek. A városi kisautó-tanulmány után az idén valami mást mutatnak a Tokiói Autószalonon.
A Toyota alig néhány nappal ezelőtt mutatta meg a Tokiói Autószalonra készülő S-FR tanulmányt. Akkor azonban még sokat nem lehetett tudni arról, milyen műszaki tartalommal töltik meg az aprócska karosszériát. Most viszont kiszivárgott néhány adat.
Nagy kék üvegfelületeivel és különleges formájával az FCV Plus tanulmány kiválóan illene bármilyen sci-fibe, ahogy a benne rejlő műszaki megoldások is. Mégsem valószínű, hogy ebben a formában gyártásba kerülne.
Látszik, hogy a Tokiói Autószalonra a Mitsubishi is igyekezett olyan autót készíteni, amely megmutatja, mire számíthatunk a gyártótól a jövőben. Az eX-en felbukkan néhány új formai ötlet, a hajtáslánca pedig állítólag már a következő generációs Mitsubishi villanyautó-hajtás elemeiből épül fel.
Hosszú ideje a Mazda uralja a kis sportkocsik szegmensét: az MX-5 ma lényegében egyetlen a saját kategóriájában. Ám egy ideje már hallani a pletykákat, hogy a Toyota dolgozik valami hasonlón, és most itt az első bizonyíték.
A Tokiói Autószalonon mutatja be a BMW a legerősebb M4 változatot, amely sok tekintetben inkább rendszámos versenygép, mint utcai autó.
A Daihatsu ugyan a Toyota része, de ez nemigen látszott a márka autóin, legalábbis eddig. Most viszont mutattak egy tanulmányt, a D-Base-t, ami gyanúsan Toyota-stílusú.
A magas építésű, dobozszerű jármű a Nissan Dayz, egy Japánban népszerű adókedvezményes kisautó alapjaira épül, de a rokonságból nem látszik sok. A Teatro for Dayz erős karakter, de a lényeg mégsem a játékautó-fazonú forma, hanem az utastér tartalma.
A Suzuki rendesen felkészült a Tokiói Autószalonra, nem csak az új Ignist mutatják be, és a tréfás mikro-pickupot, de készítettek egy 4,2 méteres egyterű-tanulmányt is. Az Air Triser kívülről nem nagy szám – kicsit olyan, mintha egy 70-es évekbeli dízelmozdonyban gyönyörködött volna a formatervező csapat munka közben – de nem is ez a lényege.
A Honda nyilvánvalóan tudatában van annak, hogy egy különleges műszaki megoldást, amilyen az üzemanyagcellás hajtás, csak nagyon karakteres autóban lehet jól eladni. A Toyota Prius és a Civic Hybrid harcából ez az egyik tanulság, amit biztosan megtanultak a Hondánál, és most láthatóan próbálják is alkalmazni a szomszéd receptjét.
A formát ismerjük egy ideje, de eddig iM-4 tanulmány néven – ez azonban már a szériaváltozat. Természetesen vannak eltérések, de a lényeg nem változott: az új Ignis is magas építésű kisautó, fazonra talán a Fiat Pandához hasonlítható leginkább.
