Dupla bírság egy szabálysértésért

2013.04.03. 13:02 Módosítva: 2013-04-03 14:25:04
Az alapvető jogok biztosának jelentéseit azért érdemes olvasni, mert ezekből rendre kiderül, hogy az autópálya-kezelő, a rendőrség, vagy éppen a közterület felügyelet sem tévedhetetlen, de óriási energiákat fordít arra, hogy ez ne derüljön ki.

Szabó Máté ombudsman ezúttal egy különös parkolási bírság ügyét vizsgálta. A hivatalához forduló autós több mint két éve szabálytalanul parkolt Budapesten, az Állatkert előtt. Tízezer forint helyszíni bírságról szóló csekket kapott a Közterület-felügyelet környéken járőröző munkatársától. A büntetést kifizette, majd napirendre tért az eset fölött. Néhány héttel később levelet kapott a rendőrségtől. Azt írták, közigazgatási eljárást indítottak vele szemben, és az elsőfokú határozat értelmében újabb harmincezer forintot kell fizetnie ugyanezért a szabálysértésért. A feladó a Vas megyei rendőr-főkapitányság, ahol az országban történt szabálysértési ügyeket vizsgálják.

Hiába fizette ki időben az autós a helyszíni bírságot a Közterület-felügyeletnek, ez nem volt elég, hiszen a két szervezet egyáltalán nem kommunikál egymással. Az állatkert közelében felszerelt térfigyelő kamerák képét figyelő rendőrök minden jel szerint csak azt vették észre, hogy valaki már megint tiltott helyen hagyta az autóját. Azt nem látták, hogy már kapott ezért egy büntetési csekket. Felismerték a rendszámát és ezzel beindult a gépezet.

Amikor az autós telefonon jelezte a hibát a Vas-megyeieknek, ott megnyugtatták. Nem ők, hanem a felügyelet hibázott, ezért nyugodtan fizesse csak ki a harmincezer forintot. Ígérték, a tízezer forint helyszíni bírságot vissza fogja kapni a felügyelettől. Ennek tudatában kereste fel utóbbit az autós, de visszapattant. A felügyelet indoklása nagyon érdekes logikát követ. Pontos idézet következik a jelentésből. Azt írták, az ügyet lezártnak tekintik, a helyszíni bírság megfizetése a szabálysértés elkövetésének elismerését és a helyszíni bírság tudomásul vételét jelenti, ezért az ellen jogorvoslatnak helye nincs.

Joggal gondolhatta ekkor a panaszos autós, hogy ha valaki a szabályokat követi, annak számolnia kell azzal, hogy éppen a jogkövető magatartását fogják felhasználni ellene még akkor is, ha ezzel egy lehetetlen jogi helyzet áll elő. Az ügy ezzel még nem ért véget.

A duplán büntetett autós két befizetett csekk után végig akarta játszani a meccset a buta hivatalok ellen. Levelet írt az ügyét vizsgáló Vas-megyei kapitányságnak. Jelezte, csupán hat percre hagyta tiltott helyen az autóját azon az átkozott napon, az ezért kapott tízezer forintos büntetést rég befizette, vagyis nem szeretne tovább bűnhődni.

A levelet az első fokon eljáró Vas Megyei Rendőr-főkapitányságon automatikusan fellebbezésként értékelték, ezért az egész ügyet továbbították a Budapesti Rendőr-főkapitánysághoz. A másodfokú eljárás helyben hagyta az első fokú határozatot. Az indoklás szerint a térfigyelő kamera felvétele alapján elindított közigazgatási eljárás teljesen szakszerű volt. Nem az azt lefolytató rendőr hibázott, hanem a Közterület-felügyelet, amely figyelmen kívül hagyta, hogy nem bírságolhat olyan esetekben, amikor ahhoz a rendőrségnek is joga van.

Igen, nem tévedés, a két hatóság egymásra mutogatott és mindkettő így próbálta megindokolni a megindokolhatatlant. Nem mellékes, hogy az ügy ekkor már csaknem fél éve zajlott, érdemi előrelépés nélkül.

Az ombudsman vizsgálata megállapította, hogy a rendőrségi eljárás valóban jogos volt, hiszen az autós csakugyan megsértette a megállásra vonatkozó passzust. Bár furcsán hangozhat, a közterület-felügyelőnek kellett volna észlelnie, hogy az állatkert környékét kamerák pásztázzák. Ebből kellett volna levonnia a következtetést, hogy a szabálytalankodó autós ellen eljárást indítanak majd, ezért szükségtelen a helyszínen bírságolni.

Szabó Máté arra kérte a Fővárosi Közterület-felügyeletet, hogy jóllehet eredetileg elutasították az autós kérelmét, most az eset után majdnem három évvel utalják végre vissza neki a befizetett tízezer forint helyszíni bírságot. Az ombudsman azt írja, a Fővárosi Közterület-felügyelet eljárása a jogállamiság elvével, valamint az abból fakadó jogbiztonság követelményével összefüggő visszásságot okozott. Hozzáteszi, az autós ügyének rendezéséhez nincs szükség új eljárásra, a pénzt e nélkül is vissza kell adnia a felügyeletnek. A felügyelet szerint az eset óta változtattak a bírságolási szokásaikon, azt állítják, hogy ahol térfigyelő kamera is ellenőrzi az autósokat, ott nem bírságolják a helyszínen az autósokat. Talán abban is reménykedhetünk, hogy amikor valakit mégis duplán büntetnek, annak már visszautalják a pénzét, vagyis képesek belátni, hogy hibáztak.