Egy túlkoros alsó tagozatos

2014.06.14. 09:15 Módosítva: 2014.06.14. 10:09

James May a világ legnépszerűbb autós műsora, a Top Gear műsorvezetője. Jeremy Clarksonnal és Richard Hammonddal, 2003 óta.

A túlkoros alsó tagozatos a mi szánkból természetesen dicséret. Mi magunk is csak papíron vagyunk nagykorúak, igaz, a Top Geares csávók kicsit nagyobb homokozóban játszhatnak. Ők bármikor nekiállhatnak harci helikopterek ellen versenyezni, keresztülszáguldani Európán, építhetnek távirányítós autót igazi kocsikból, és bizony sokcsilliós szupersportkocsikból esnek ki tarkóig érő vigyorral az arcukon. De ezért csak hálásak lehetünk nekik, mert ilyenkor kicsit a mi álmainkat is valóra váltják. Azért persze romoljon meg a befőttjük, hiszen mindezt a brit közszolgálati csatornán, mindentől és mindenkitől függetlenül tehetik, így aztán a hirdetők, szponzorok, de még a politikusok sem nagyon szólhatnak bele, mit csinálnak.

Mivel ezek a brit tévés majmok tényleg nagyon népszerűek mindenfelé (A Guinness Book of Records szerint ők voltak 2013 a világ legnézettebb doukumentum műsora. Minden évben 170 országban nagyjából 300 millióan látják a műsort), 2008 óta élő show-val is szórakoztatják a közönséget. Stadionokban adják elő művészetüket, rendeznek lökött versenyeket, szóval élőben csinálják a Top Geart. Pontosan ez fog nálunk is történni július elsején.


James May-t sokan csak Captain Slow-ként emlegetik. Lassú Kapitány vezetési tempója miatt kapta ezt a becenevet kollégáitól, igaz, azóta kitolta egy Bugatti Veyron szemét, 407 km/órás sebességgel ment vele, sőt, egy Veyron 16.4 Super Sporttal megvolt neki a 417 km/óra is. Ráadásul nem kisebb ember, mint Mika Hakkinen tanította meg, hogyan is kell rendesen vezetni.


Igazából nem is a Top Geares tevékenysége fogott meg. Mert May, hasonlóan Clarksonhoz és Hammondhoz nem csak TG anyagokat gyárt, de több saját sorozata is van, például a James May’s Toy Stories. Ebben a sorozatban sorra vette gyermekkora kedvenc játékait, amik a mai gyerekeknek már szinte semmit nem mondanak, majd megismertette azokat pár iskolással. És hasonlóan a Top Gearben megszokott feladatokhoz, zseniális dolgokat csináltak ezekből a régi játékokból. Fémépítőből hidat, LEGO-kockákból komplett házat, valódi versenypálya méretű slot-car pályát, életnagyságú repülőgépmakettet.


Maga a beszélgetés elég formabontóra sikerült. Mivel Mayt éppen Londonhoz kötötték a dolgai, leegyeztettük, kinek mikor lenne jó a telefonos beszélgetés. A megbeszélt időpontban csörgött is a telefonom, csakhogy én még épp egy párizsi dugóban ültem, egy vadonatúj Espace hátsó ülésén. Végül egy kellemes félórás beszélgetéssel ütöttük agyon az időt, aminek során több fontos kérdést is tisztáztunk. Például azt, hogy mi is volt az oka annak, hogy az autós újságírói karrierjének
kezdetén kirúgták az Autocar magazintól.

- Én szerkesztettem a minden év végén megjelenő "Road Test Year Book" mellékletet. Idegölő,
favágó meló volt, tele volt már a hócipőm az egésszel. Ekkor jött az ötlet, hogy a tesztek piros
alapon megjelenített kezdőbetűit, az iniciálékat úgy rendezgessem, hogy a végén, az összeset
egybeolvasva a „Szóval azt hiszed ez tényleg klassz, mi? Hát, egyszer te is kipróbálhatnád ezt a
szart, jó nagy szívás.” szöveget adja ki. A szerkesztőségnél senki nem vett észre semmit, csak mikor az olvasók jelentkeztek, hogy hurrá, megfejtették a rejtvényt, mit nyertek?
- Elég hihetetlenül hangzik, amit sokszor hangoztatnak: hogy a tévéműsor készítésére semmilyen hatással nincsenek az autógyártók.
- A BBC műsoraként nem a reklámbevételektől függ a létezésünk, ezért simán belemondhatjuk a kamerába, ha valami nem tetszik. Ráadásul, mivel ez egy sok emberrel működő produkció, az esetleges PR-os nyígások sem jutnak el hozzánk, műsorvezetőkhöz, az elégedetlenkedő telefonhívások megakadnak a producerek, asszisztensek szintjén. És még egy fontos dolog: nem kérünk és nem is kapunk kedvezményt, amikor maguknak autót veszünk.


- A James May's Toy Stories sorozat hatással volt-e a brit játékpiacra?
- Az az igazság, erre vonatkozóan nincs pontos információm. De gyanítom, hogy igen. Sokan látták a tévében, a neten, és a témában megjelent könyvet is jól fogadta a közönség. Szóval, biztosan volt, aki ezek hatására ment be a boltba és vásárolt repülőmakettet, versenypályát.
Akik nézik a Top Gear sorozatot, tudják, hiába van Rolls Royce-a, Bentley-je, James May nem titkoltan vonzódik a Dacia Sanderóhoz. A romániai túrán minden felbukkanó Sanderó szemöldök-remegést okozott neki, hiába ült egy Lamborghiniben, vágyainak netovábbja egy Sandero volt. Amit aztán fél órát vezethetett, majd egy figyelmetlenül tolató kamionos összetört. Persze, ez egy show, gyaníthatóan nem véletlenül tört össze, és ha akarják, annyi Sanderót vezethetnek, amennyit csak akarnak, de meg kellett biztosan tudnom, hogy volt-e lehetősége harminc percnél többet ülni
nagy kedvencében.
- Mindenkit megnyugtathatok, volt. Nagyon klassz kis kocsi a Sandero, semmi különös, hiszen a Clio alapjaira építették, de egyszerű, őszinte autó, pont, mint a másik Dacia, a Duster.

- Ha kihúznánk a feneke alól az összes autóját, motorját, repülőjét, varázsszőnyegét, mit venne magának, kétezer fontból?
- Hmmm. Azt hiszem, egy Volvo V70-et. Igen, a V70 pont jó lenne. Az egyik barátom pont most vett egy ilyen V70-est, valami háromszázezer mérföldet futott darabot, hasonló pénzért. És egy ilyen Volvo kellemes, kényelmes, belefér a kutya, a bevásárlás, bármi. De semmiképpen sem dízelt választanék, jobban kedvelem a benzineseket.
- Hogyhogy nem valami kellemes klasszikust, esetleg egy kevés pénzből megvehető régi hot hatch-et?
- Ó, az öreg autókkal mindig van valami. Hol ezt kell szerelni, hol azt cserélni, egy ilyen modern
kocsi meg tényleg tökéletes választás, ha az ember mindennapi használatra alkalmas gépet keres.