2014.06.17. 06:18
Tizennyolc vadonatúj fényhidat vásárolt nemrég a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, darabonként egymillió forintért. A beszerzési pályázatot egy konkrét típus említésével írták ki, végül az is nyert. A fényhidak amerikaiak, európai szabványjelzés nincs rajtuk.

A kék és piros villogók és a sziréna együttes használatával a legtöbb közlekedési szabály áthágható, persze az ilyen autókat csak külön engedély birtokában lehet vezetni. A megkülönböztető fényjelzések csoportjába tartozó fényhidakat nemcsak gyors közlekedéshez, de néha forgalomtereléshez is használják. A régebbi típusok hagyományos izzóval működtek, egy átlagos autóakkumulátort egy órán belül lemerítettek. Ezért járatni kell a motort a folyamatos használatukhoz.

A legnagyobb fényhídgyártók az utóbbi években sorra jelentek meg korszerű, fénydiódás, azaz ledes megoldásaikkal. Továbbra is kapni hagyományos fényhidakat, nyomulnak a kínaiak is, mégpedig töredékáron. A bizonytalan eredetű típusokhoz sokszor semmilyen tanúsítvány nem jár, így elvileg levizsgáztatni sem lehet őket, mégis látni ezekkel felszerelt autót az utakon.

A fénydiódák a hagyományos 50-60 wattos izzóknál sokkal intenzívebben világítanak, nincs bennük mozgó alkatrész sem, ezért nehezen romlanak el. További előny, hogy a klasszikus megoldásokkal szemben nem tizenöt, csak átlagosan öt-hat centiméter magasak, így kevésbé növelik az autó légellenállását. Aki vezetett már fényhíddal felszerelt autót, tudja, milyen sokat számít mindez. A laposabb kivitel jót tesz a gyorsulásnak, a végsebességnek, és így a NAV statisztikája szerint nem literekkel, csak átlagosan egy-másfél literrel nő az átlagfogyasztás a szériaautóhoz képest. Cserébe a ledes fényhidak mindig sokkal drágábbak, mint a forgótükrösek. Az árkülönbség többszörös.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal száznál több, megkülönböztető fényjelzéssel felszerelt autót használ. A fényhidak közt van régi és új típusú is. Amikor a hivatal járőrei felkapcsolják a lámpákat, üldözőbe vesznek valakit, vagy éppen a budapesti bázisról indulnak az egyik schengeni határhoz, nincs idejük finomkodni. Dr. Demeter Tamás, bevetési főigazgató azzal magyarázza az országátszelő autózásokat, hogy az egyes regionális bázisok környékén a csempészek figyelik, mikor rajzanak ki az ellenőrök, ezért állítólag a bűnözőknek van idejük elmenekülni. Ez a módszer önmagában jelentősen meglökheti a hatóság üzemanyagköltségét.

Állítólag ugyanez a helyzet a Budapesten, a tizenhatodik kerületben lévő központtal is, ezért a közeli kínai piacon sem a hagyományos, beülünk az autóba és odahajtunk módszerrel dolgoznak. Így aztán nem meglepő, hogy néhány hete, egyetlen akcióban, hat autóval összesen négyezer-kétszáz kilométert tettek meg, kevesebb mint két nap alatt.

Vicces, hogy hivatalosan nem is létezik az autós üldözés fogalma, ehelyett nagysebességű követésről beszélnek. Egy ilyen nagysebességű követés végén fogtak néhány hete egy teherautót, mert nem állt meg, amikor leintették. Kilencezer-kétszáz csomag csempészcigaretta került elő belőle. A főigazgató kedvenc fogása mégsem ez, hanem egy 2012-es. Akkor Budapestről indulva kéklámpával csattogtak végig az országon, hogy a kétszázharminc kilométernyire található Tornyosnémetinél, még a határátkelés előtt állítsanak meg egy kamiont. Tizenkét tonna vágott dohány került elő a raktérből, sőt, a szállítmány kapcsán lelepleződött egy illegális szolnoki cigarettagyár is. Érdemes volt tehát százkilencvennel követni a teherautót.

Na ezért nem kötnek kompromisszumot, amikor kütyüket vásárolnak. Legutóbb tavaly májusban cseréltek le néhány, sokat futott Renault Mégane-t a NAV-nál. Helyettük új, kétliteres dízel Laguna Grandtourokat vásároltak, darabonként 8,4 millió forintért. Ez egy nagyobb járműbeszerzés része, de maradjunk most csak a tizennyolc autónál. Nyílt közbeszerzési pályázaton választották ki őket, a szerződést pedig végül egy sokmárkás kereskedővel, a Duna Autó Zrt.-vel kötötték.

A Lagunák, az állami autók besorolása szerinti hetes kategóriába tartoznak, ez az elvárás szerepelt is a pályázati anyagban. Ide sorolható még például a Volkswagen Passat is, de a Ford Mondeo vagy a Skoda Superb a nyolcas kategóriában van, azt államtitkár-félék kapják, navos járőrök nem. Hogy miért Renault? Hát mert a Porsche Hungária nem is indult a pályázaton.

A fényhidakkal, szirénákkal és ezek segédberendezéseivel egészen más a helyzet. A magyar piacon öt jelentős gyártó termékei közül válogathatott volna a Duna Autó, ezek közül mindegyiknek van lapos ledes fényhídja. Azonban a pályázat megfogalmazója a Federal típusát konkrétan említi, referenciaként.

Azt írták, a Valorral megegyező, vagy annál jobb műszaki paraméterekkel gyártott fényhíd forgalmazója is jelentkezhet olyan termékkel, mely legfeljebb 55 milliméter magas. Így, a szirénával, az első és hátsó kiegészítő villogókkal és a kapcsolóval együtt, autónként egymillió forintba került a NAV-nak a fényhíd. Mert persze végül a Federal Signal termékét szereltette fel az autókat szállító cég. A fényhidakról először május elején, a 444.hu-n lehetett részletesen olvasni.

Pár perc internetezéssel találtam olyan lapos ledes fényhidakat más kereskedőknél, melyek szintén minden irányból láthatók. Ezek közül több rendelhető kék és piros fényt kibocsátó ledpanelekkel, általában moduláris felépítésűek, és kívánság szerint kapható belőlük olyan, amely befedi a Laguna tetejének nyolcvan százalékát. A szintén csúcsterméknek tűnő Legion fényhíd például pontosan négy milliméterrel magasabb az elvártnál. A márka forgalmazója azt mondja, rendszeresen indulnak hasonló állami tendereken, de nem kívánt nyilatkozni arról, hogy a NAV pályázatán indultak-e.

Egy másik lehetséges választás a német Hella, melynek szintén van lapos ledes fényhídja. Ez ráadásul csak 52,5 milliméter magas, így elvileg indulhattak volna vele a pályázaton. Szabotin János a cég termékmenedzsere szerint mégsem indultak sem közvetve, sem közvetlenül, de nem kívánta hivatalosan megindokolni a távolmaradást.

A fényhidakra szigorú európai és ENSZ-EGB előírások is vonatkoznak. A megkülönböztető fényjelzéssel felszerelt autók csak akkor mennek át a műszaki vizsgán, ha E jelzéssel, és más olyan jelekkel látták el őket, melyek az egyes műszaki paramétereket, például a villogók színét is rögzítik. Az ezeknek az Európában elfogadott normáknak megfelelő fényhidak és villogók fénykibocsátását a homologizáció során vizsgálják, ezért a műszaki vizsgán csak a ,imősítő jeleket kell keresnie a vizsgabiztosnak. 

Azok a jellemzően amerikai vagy európai márkák, melyek egyáltalán esélyt akarnak adni maguknak egy-egy hatósági üzletre, mind kínálnak olyan fényhidakat, amelyek teljesítik a feltételeket. Az amerikai Federal Signal régi szereplő a fényhidak és villogók piacán. A magyarországi forgalmazó, a Scorpio Kft. a hazai közbeszerzéseken legsikeresebb. A nemrég vásárolt, több tucat rendőrségi Opel Astrán is Federal Signal fényhidak vannak - teljes magasságú, Phoenix típusúak, bár ezek is ledesek.

A NAV legújabb fényhídjait is ez a cég szállította. A hivatal nem foglalkozik a szolgálati autók átalakításával, a beszerzési pályázaton nyertes cégnek teljesen menetkész állapotban, az összes kért átalakítás után, levizsgáztatva kellett átadnia a kocsikat.

A hivatal budapesti bázisán tartott bemutatón magunk is elcsodálkoztunk, mennyire erős fényt ad a Federal Signal Valor, és ha ez számít egyáltalán, vagányan néz ki a Lagunákon az előre nyúló ék alakú tárgy. A Valorokhoz olyan belső távirányítót is rendeltek, amellyel szabadon programozható a villogás, vagy akár folyamatos üzemmódra is kapcsolható, ha meg akarnak világítani vele valamit.

Amikor a milliméterekről esett szó, a főigazgató megígérte, a bevetési csoport üzemanyag-elszámolása alapján készített kimutatással fogja bebizonyítani, hogy az autók teljes szolgálati időtartamára vetítve (ez körülbelül 200 ezer kilométer) jelentős összegeket spórolnak meg a lapos fényhidak használatával.

A korábban vásárolt, de azonos motorral szerelt Renault Méganera szerelt Federal Signal P7000/8000 sorozatba tartozó, villanócsöves magas fényhidakkal éves átlagban 7,36 liter gázolajat fogyasztott száz kilométerenként az autó, míg az új Valorokkal felszerelt, néhány hónapja már használatban lévő Lagunákkal ez az átlag 6,33 liter lett. Vagyis autónként körülbelül egy litert takarítanak meg a drágább fényhidakkal, száz kilométerenként. Gyors fejszámolás után sehogy sem jött ki, miért érte meg a tartozékaival együtt egymilliós Valor fényhidat választani, különösen azért nem, mert több, hasonlóan modern típust is megkaphatunk, mindennel együtt, darabonként pár százezer forinttal olcsóbban.

Ha ugyanis igaz, hogy kétszázezer kilométer megtétele során ennyit spórolnak, akkor az összesen, a mai üzemanyagárral számolva csak nyolcszázezer forint megtakarítás egy egymillió forintos befektetés után. Persze fényhídra és kiegészítőkre mindenképpen szükség van, de úgy tűnik választhattak volna más, kicsit vagy sokkal olcsóbb megoldásokat is, melyekkel gyakorlatilag ugyanennyit lehet spórolni. Az a néhány milliméteres magasságkülönbség biztosan nem változtatna érdemben a kiváló fogyasztási értéken, az alacsonyabb modellekről nem is beszélve.

A NAV-val folytatott levelezésünkben ajánlották figyelmünkbe a Totalcar korábbi, légellenállással kapcsolatos cikkét. Valóban érdemes újraolvasni, ha valakit mélyebben érdekel a téma.

Közben ahogy nézegettük a Bevetési Főigazgatóságon készült fotóinkat, felfigyeltem egy képre, melyen az új Valor fényhíd típustáblája látható. A típusjelzés alatt nem a fentebb említett európai és ENSZ-megfelelőségi jelzések szerepelnek, hanem kizárólag az Egyesült Államokban érvényes SAE szabványjelzések, és a helyi szabadalmi regisztrációs számok. Ez még nem volna gond, hiszen a hazai és európai előírások szerint akár a burába öntve, esetleg gravírozva is feltüntethetik, hogy a termék megfelel az itteni követelményeknek. Csakhogy ott sem találtunk egyetlen nagy vagy kis e betűs jelölést sem. Hol lehetnek?

Ugyanígy érdekes, hogy a Bevetési főigazgatóság régebbi autóján, egy másik típusú fényhídon ott vannak az említett jelcsoportok (érdemes a képekre kattintva galériában nézelődni). Szörnyű kételyeim miatt felvettem a kapcsolatot a Scorpio Kft.-vel. Szerettük volna elkérni a NAV autóira felszerelt Valor példányok műszaki dokumentációját, ám ehelyett csak egy néhány mondatos válaszlevelet kaptunk, melyben az ügyvezető, Seresné Farkas Júlia azt írta, a fényhidak megfelelnek minden szükséges törvényi előírásnak és vannak hozzá tanusítványaik is. Ezeket a cikk elkészültekor még vártuk.

Amikor viszont a megkülönböztető fényjelzéssel ellátott autók magyarországi vizsgáztatásában jártas szakértőnek elküldtem ezt a képet, azt a választ kaptam, hogy a NAV autóin látható gyári jelzés nem alkalmas az ENSZ EGB jóváhagyás igazolására. A Scorpio Kft. nem közölte a Valor nevű fényhíd pontos árát sem. Mint mondták, az mindig egyedi kalkuláció alapján alakul ki. Így csak arra hagyatkozhatunk, hogy a gyártó belga központjának katalógusában 4200 és 5300 euró közti listaárak szerepelnek. Érdekes, hogy az amerikai oldalakon viszont 2500 dollár ugyanez a fényhíd, vagyis az európai ár harmada.

Talán sosem tudjuk meg, hogyan jött ki a darabonként egymillió forintos ár a teljes felszerelésre, hiszen a NAV-val kötött szerződésben csak a felszerelt autók teljes ára szerepel. Arról pedig szintén csak sejtéseink lehetnek, hogy miért éppen 55 milliméternél húzták meg a magassághatárt és miért zárták ki ezzel a nagyon hasonló műszaki jellemzőkkel gyártott konkurens termékek egy részét. 

Annyi biztos, hogy senki nem úszná meg, ha autóját alaposan átvizsgálná a rendőr az E-jelzéseket kutatva, és nem találna meg azt minden lámpáján, vagy akár a biztonsági öveken. Ezért is különös, hogy a NAV új autóin vannak bizonyos hiányosságok. Úgy látszik, hatóság hatóságnak nem vájja ki a szemét, így nem kell tartaniuk attól, hogy leveszik a rendszámot a Lagunákról, amiért jelöletlen fényhidakkal villognak végig az országon, padlógázzal a csempészek nyomában.