2016.09.09. 06:07

Egy hónappal a németországi vásárlás után rászántam magam a Rulettkerék-Audi honosítására. Pár napig én voltam a legtöbb hivatali kilincset lenyomó magyar autós, de nem bántam meg. Íme közigazgatási kalandjaim krónikája, és egy kis összefoglaló arról, hogy eddig mennyi pénzt költöttem az A6 Avantra.

Magyarország a nyolcvanas-kilencvenes évek legnagyobb slágereire táncol, akinek futja rá, mindezt autóval teszi, sőt, aki csak azt hiszi, hogy futja autózásra, az is. Amikor kitaláltam, hogy a Rulettkerék 4. sorozata külföldi autóvásárlással indul majd, arra gondoltam, mindenkinek jól jöhet, ha a cikksorozatban megmutatom, hogyan lesz a hirdetésböngészésből utazás, vásárlás, illetve mivel szembesül az ember, amikor igazán birtokba veszi az autót és mi történik még a magyar rendszám felpattintásáig.

Augusztus 5-én vásárolt, 1996-os Audink eddig német exportrendszámmal rótta az utakat, amit a 30 napos biztosítással és a kereskedő ügyintézésével együtt, összesen 290 euróért kaptunk meg. Szerintem megérte az árát ez a megoldás, mivel így nem volt szükségünk trélerezésre, illetve magyar ideiglenes rendszámra sem. Szeptember 2. után ezek a táblák már semmit nem érnek, eddig halogathattam a forgalomba helyezést.

A magyar rendszám megszerzéséhez négy lépésen át vezet az út. A nyitány a magyar műszaki vizsga, után jön a regisztrációsadó-eljárás, ezt követi a kötelező biztosítás megkötése, majd végül, az első három helyen begyűjtött igazolások birtokában mehetünk nagy reményekkel az okmányirodába.

Jóllehet, az Audi pár hete szervizben járt, én a műszakitól tartottam a legjobban, amikor augusztus 23-án felhívtam a szerkesztőséggel szomszédos Mozaik utcai állami műszaki vizsgaállomást. Mivel az A6-nak a 2017 novemberéig érvényes a kinti műszakija, úgynevezett egyszerűsített honosító vizsgára kell majd vinnünk, mondták, de az időpontfoglalás csak személyesen lehetséges, mert meg kell nézniük az autó okmányait. Így viszont még a vizsgadíj kifizetése előtt kiderül, hogyha hiányzik egy papír.

Átrohantunk a szomszédos vizsgaállomásra, majd fél órával később távoztunk az augusztus 26-i vizsgaidőponttal. A honosító vizsga köszönőviszonyban sincs a lejárt műszakival behozott autókra kötelező, egyedi forgalomba helyezési eljárás részletes műszaki vizsgájával. Erről a nagy nap előtt csak annyit tudtam, hogy a honosítás mindössze 8 ezer forintba kerül, míg a hagyományos műszakiért 39 900 forintot kérnek

Nem kicsit izgultam, amikor péntek délután, egy alapos autómosás után leparkoltam a nem túl távoli Ladik utcában (ahol nem portyáznak a közteresek) és bevittem a papírokat a telepre. Amióta az állam fővárosi és megyei vizsgabázisain kizárólag kintről frissen behozott autókat fogadnak, egészen megcsappant a forgalom a Mozaikban.

Egy órát várakoztam és közben megtudtam, hogy az Audi nem vizsgaképes, amíg műszerfalán, indítás után el nem alszik a légzsák ellenőrzőlámpája. Végül, egy segítségemre siető szerelő mentett meg, aki látszólag az autóval azonos korú diagnosztikai eszközével megállapította, hogy az Audi kezdetleges hibatárolója valamikor feszültségesést rögzített és az utasoldali légzsák hibakódja is ekkor kerülhetett a memóriába. Az illető kérte, hogy ne fedjem fel kilétét, ezért csak annyit mondhatok, hogy önök még a vizsgajelentkezés előtt ellenőrizzék a hibajelzéseket.

A hibakódokat töröltük, majd többször újraindítottuk és leállítottuk az autót. Mivel az Airbag lámpa azóta is minden motorindításkor rendben kialszik, most arra tippelek, hogy a ritkán használt A6 korábbi akkumulátora okozhatta a téves jelzést. Most az indítás is zökkenőmentes, de ha ismét jelentkezne a probléma, az utasülés alatti kábelcsatlakozások átvizsgálásával folytatjuk majd a vadászatot.

Nem csak papírra nyomott pecsétből és egy kézfogásból áll a honosítóvizsga. Az autót végiggurítják a vizsgasoron, és bár a hagyományos vizsgán szokásos környezetvédelmi ellenőrzés, valamint a fényszóró- és fékhatásvizsgálat elmarad, ellenőrzik az autó alváz- és motorszámát, illetve a végén megrángatják a futóművet. Furcsa, hogy itthon a forgalmi engedély még mindig mindig tartalmazza a motorszámot, miközben nyugati országokban kiadott okmányokban már nem szerepel.

A felemelt Audi első és hátsó futóművét is átvizsgálták a padon, illetve ellenőrizték a gömbcsuklókat és persze a padlólemezt, az elejétől a végéig. A hátsó felfüggesztéssel kapcsolatban nem voltak félelmeim, hiszen alig két hete szereltettünk be új lengéscsillapítókat, viszont az első, MacPherson-rendszerű futómű és a féltengelyek állapotáról semmit nem tudtunk.

A vizsgabiztos ezeket is rendben találta, így Audink, kicsit több mint másfél órával az érkezés után magyar műszakival gurult ki a vizsgaállomásról. A honosított vizsga csak addig érvényes, ameddig az eredeti német, vagyis aki október végén, a Rulettkerék 4. fináléjában megveszi majd az autót, annak éppen egy év múlva műszakira kell vennie. 

A csodás A6 első, igazán magyar okmányával, a vizsgaigazolással a kezemben léptem tovább a több százezer forint gyors elköltésére felé vezető úton. Az pénznyelőhivatal épületét az ötvenes években adták át, és ahogy látom, a magyar állam intézményfenntartói szokásai azóta mit sem változtak. Az utcán térdmagasságig ér a parlagfű, a kerítés mögötti kockaház teljes homlokzatáról hámlik a vakolat. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Csillaghegyi úti kirendeltségét mégis könnyű azonosítani, a bejárat két oldalán lobogó uniós és magyar zászlókról. 

Mivel legutóbb kilenc éve vágtam bele az emberiség járműhonosításnak nevezett, jellemformáló kalandjába, komolyan nem tudtam, mire számíthatok. A rendszer nyilván működik, és bátorít a tudat, hogy januártól augusztus végéig 94 234 használt autó kapott magyar rendszámot (Forrás: Datahouse).

Mennyibe került eddig?

Augusztus 4-én, délután két óra körül új találatot dobott fel a mobile.de hirdetési oldal, egy 1996. szeptemberi első forgalomba helyezésű, smaragdzöld-metál Audi A6 Avantot, az öregautós vonalon abszolút kívánatos, 140 lóerős 2.5 TDI motorral. Az autó, a képek alapján menthetőnek tűnt, 880 eurót kért érte a Budapesttől alig 700 kilométernyire található kereskedő.

Az A6-ért autóval utaztunk ki. A kölcsön-Mercedes CLK üzemanyag- és útdíjköltsége 45 ezer forint volt, az Audi 89 ezer forintnyi euróért kapott német kiviteli rendszámot, hármunk ebédje pedig 24 ezer forintba került, míg a TDI hazaútjának költsége mindössze 18 ezer forintot emésztett fel. Ez eddig 448 ezer forint egy fellelt állapotú autóért.

A két hátsó lengéscsillapítót, illetve a teljes vezérléscserét, valamint egy felesleges feltöltés után következő klímajavítást is magába foglaló szervizre 360 ezer forintot költöttünk. Most van egy húszéves Audi A6-unk, amelyben minden jel szerint tényleg csak 236 ezer kilométer volt a vásárláskor, viszont eltapsoltunk 803 ezer forintot és kopogó szellem még mindig bujkál a kaszniban. 

Sokszor olvasom, hogy a magyar gépjárműállomány átlagkora évről-évre növekszik, ami szomorú. Milyen jó lenne, ha mindenki egyre fiatalabb autókkal járna. Mindez utópia és ennek két oka van. Az egyik, hogy tömegek mondhatják el magukról: az autó várhat, kajára kell a pénz. A másik, hogy a regisztrációs adó 2014-es csökkentése után egy évvel az importautókra is kivetették a vagyonszerzési illetéket. Zárójeles vicc, hogy az autót úgy hoztam be, hogy előtte kint megszereztem a tulajdonjogát. 

Ha ma bárki használt autót honosítana, útkereszteződésben találja magát. Ahhoz, hogy egyáltalán elkezdhesse az ügyintézést, szüksége lesz az autó kinti adásvételi szerződésére, vagy számlájára, illetve forgalmi engedélyére és a törzskönyvére. Kétnyelvű adásvételi szerződéssel megspórolhatja a hiteles fordítás körülbelül 25-30 ezer forintos költségét, és néhány napnyi várakozást, ha nincs ilyenje, mehet az Országos Fordító és Fordításhitelesítő irodába várakozni és tejelni.

Vissza a vámhivatalba. Nulladik lépésként szükségünk lesz egy vámazonosító számra (VPID), amelynek kiváltásához csupán egy űrlapot töltetnek ki, pénzbe nem kerül. Ha ez megvan, újabb űrlap a regadó-eljárás elindításához, illetve nekem még kellett egy harmadik is, mert az autó magyar tulajdonosa a szerkesztőség. Az ügyintéző ezekkel együtt elvette az autó összes okmányát, majd elkezdődött a regisztrációsadó-megállapítási eljárás. A folyamat kicsit több mint egy órán át tartott azon a nagyon szerencsés napon, amikor amikor én jártam a NAV-nál, és más szinte nem is állt a közelemben.

A regisztrációs adó számításánál figyelembe veszik az autó első forgalomba helyezésének időpontját, a motorja hengerűrtartalmát, a magyarországi környezetvédelmi besorolását (1-16-ig), és persze azt is, hogy benzines-e vagy dízel. Az Audi itthon a nem túl kedvező 4-es kategóriába tartozik (nemzetközi rendszerben Euro 2-es besorolású), ráadásul jóval nagyobb mint kétliteres, így az adóalap 1 millió 480 ezer forint.

Mivel az autó majdnem napra pontosan húszéves, és a fizetendő regadót az idő múlása jelentősen csökkenti, csak 148 ezer forintot mért ránk az állam. Itt a csakot úgy értsék, hogy közben ökölben van a talpam. Hogy az önök talpa is ökölbe szoruljon, vagy éppen elernyedjen, elkészítettük a Totalcar saját regisztrációsadó-kalkulátorát. Teszteljék, használják:

REGISZTRÁCIÓSADÓ-KALKULÁTOR 2019

MOTOR TÍPUSA:

KÖRNYEZETVÉDELMI BESOROLÁS:

LÖKETTÉRFOGAT:

ELSŐ ÜZEMBEHELYEZÉS IDŐPONTJA:

REGISZTRÁCIÓS ADÓ:

A regadót nem lehet a helyszínen, készpénzben kifizetni, mert a navosok nem nyúlhatnak pénzhez. Nem viccelek, ők maguk mondták. Így esett, hogy a forgalomba helyezési kalandtúra második napján három alkalommal léptem be a kopott fehér épület ajtaján. A papírok beadása után eljöttem ebédelni, majd amikor hivatalosan kiszámolták az adót, az erről szóló határozattal visszarobogtam a szerkesztőségbe. Átutaltuk a pénzt és mivel az utalásról szóló igazolást sem fogadják el e-mailen, visszamotoroztam ismét. Igen, motoroztam, mert így sehol nem kellett parkolóhelyet keresgélni. 

Az adóeljárás végén nem adnak újabb papírt, mert ezt a fázist az állam valamiért már villanyosította: ha fizettél szépen, az ügyintéző kattint egyet az egerével a számítógépes rendszerben, így az okmányirodában zöld jelzést kap az autó. 

Klasszikus idillként emlékszem arra az évre, amikor a regadót már csökkentették, de még nem kellett vagyonszerzési illetéket fizetni a kint megvásárolt autók után. Az illetékszámításkor a motorteljesítményt és az autó korát veszik figyelembe, így az kilowattonként minimum 300, maximum 850 forint lehet. A rendszer sávos, ezért az illeték esetében is az autó öregedése csökkenti a végösszeget. A mi zsebünkből éppen 56 650 forintot húzott ki a rendszer, de nem árt ha tudják, hogy a 120 kilowattnál erősebb, illetve nyolc évnél idősebb autók közt nem tesznek különbséget. Készítettünk egy könnyen kezelhető kalkulátort, hogy tudják, mennyit fizetnek majd, ha bármilyen autót vásárolnak. Íme:

VAGYONSZERZÉSI ILLETÉK-KALKULÁTOR

TELJESÍTMÉNY:

ELSŐ ÜZEMBEHELYEZÉS IDŐPONTJA:

VAGYONSZERZÉSI ILLETÉK:

Lélekben éppen felkészültem az újabb szép kis összeg elengedésére, de mielőtt szeptember 2-án, az Audi német rendszámának lejártakor beálltam a sorba a kerületi okmányirodában, rávetettem magam az egyik biztosítási alkuszcég, a CLB kalkulátorára. Míg a regadó- és az illetékszámításhoz viszonylag egyszerű képletek kellenek, a kötelező biztosítás díját rengeteg ismeretlen dolog befolyásolja. Számít, hogy az autó tulajdonosa nő, férfi, vagy mint esetünkben cég-e, illetve okozott-e balesetet a korábbi években (bonus-malus besorolás, ugye), vagy azt, hogy hol lakik a tulajdonos. Aki budapesti, az bizony keményen fizet, mert itt történik a legtöbb baleset az országban, hiszen a forgalom is itt a legnagyobb.

Logikus, hogy meg kell adni az autó összes alapparaméterét, tehát a márkát, a típust, a teljesítményt és még a számlával igazolható értéket is. Azzal spórolhatunk, ha egyben és átutalással fizetjük ki az éves biztosítási díjat. Mi nem így döntöttünk, mert az Audit másfél hónap múlva eladjuk, és a biztosítást akkor azonnal lemondjuk. A nagy számolgatásból és a kalkulátor tologatásából végül az Allianz ajánlata került ki győztesen, így a méltán közkedvelt baleseti adóval együtt 31 ezer forintot fizettünk a kötelezőért

Amikor a műszaki vizsgás, regadós papír és biztosítási igazolás is becsúszott a mappámba, előzetes időpont-egyeztetés nélkül átmentem a III. kerületi kormányhivatal okmányirodájába. Szeptember 2-án, délelőtt tízkor sorszámot húztam, azonnal elájultam, hogy 29 ember ügyeit kell végigülnöm, majd meg is könnyebbültem, mert ebben a kormányablakban rengeteg pultnál dolgoznak, és autós vonalon csak négyen voltak előttem. Az ügyintéző rendes volt és elmondta, hogy napi ötven autót helyeznek forgalomba a kerületi irodában, ezért nem nagyon kell már gondolkodni a lépéseken. Húsz perc múlva elvette, amit el kellett vennie, és átadta, amire az első perctől nagyon várok: egy pár magyar rendszámtáblát és a Rulettkerék-Audi magyar forgalmi engedélyét.

Az összesen három napon át húzódó honosítás néhány órányi törmelékidőket rabolt el egy-egy napomból. Ha ezekben a napokban nem éppen az lett volna a munkám, hogy a jellemformáló kalandot végigcsináljam, biztosan szabadságra mentem volna, hogy megpróbáljam összesűríteni a teendőket, amennyire csak lehet. A másik lehetőség, hogy megbízunk egy gépjárműves ügyintézésre szakosodott céget, és akkor egy meghatalmazás birtokában mindent elintéznek.

Egy megkérdezett budapesti, eredetiségvizsgával és műszaki vizsgáztatással is foglalkozó cég 30 ezer forintot kér ezért, és általában két napon belül lezongorázzák az összes adminisztratív teendőt. Tulajdonosa óvatosságra inti az időhiánnyal küzdő autóvásárlókat, mert rengetegen hirdetik hasonló szolgáltatásaikat a neten, köztük csalók is, akik elteszik a pénzt és a papírokat, majd soha többé nem lehet őket elérni. A megkérdezett szakértő olyan esetről is tud, amelyben a fentieken túl az autóját sem látta többé a tulajdonos.

Amikor az okmányirodai ügyintéző átadott nekem három csekket, kicsit együtt nevettünk, hogy 2016-ban még mindig létezik ez a fizetési mód, de megtudtam, hogy kártyát is elfogadnak a kormányablaknál. Mivel most a Totalcar pénzéből játszom, a postapultnál gyorsan befizettem az illetéket (56 630 forint), a forgalmi engedély és a törzskönyv árát (12 ezer forint), illetve még 8500 forintot a rendszámtáblákért. Ugyanitt összefutottam két nepperrel, akik a gyanúsan gondtalan honosításról szóló mondókámat meghallgatva állították, hogy kivételesen szerencsés fickó vagyok. Minden körben megakadhatunk, megbukhat az autó, elfogyhat az időpont és lehet gond az eredeti okmányaival is. 

Hát jó, akkor szerencsém volt és most, újabb 264 000 forinttal vékonyabban, végre van egy magyar rendszámos, leszervizelt, megbízható, húszéves Audi A6 Avant 2.5 TDI-m, amelyre eddig 1 millió 67 ezer forintot költöttem.

A mai epizódból megtanultam, hogy a magyar közigazgatás tartozik polgárainak az évek óta ígérgetett egyablakos ügyintézéssel. Kiderült, hogy meglepő helyeken bukkannak fel korrekt és segítőkész ügyintézők, de legalább fél tucat, nehezen magyarázható sarcot be kell fizetnünk, ha bármilyen öreg autóra szeretnénk magyar rendszámot tenni. Rettentő drága a magyar rendszám, ami részben magyarázza, hogy itthon miért járnak olyan sokan vállalhatatlan roncsokkal.

A továbbiakban rengeteg dolgom lesz. Az Audi utastere még mindig koszos, nem elég neki az alapos porszívózás. Az üzemanyaszint-jelző továbbra sem szolgálja a gondtalan autózást, halott az állófűtés és nagyon kell egy garnitúra új gumiabroncs, mert október elején nagy útra indul az A6 Avant. Ha mindez meglesz, alaposan el kell gondolkodnom a kétoldalt éktelenkedő karcok sorsán is, hiszen félig megnyúzva nem olyan kívánatos a TDI. Önök merre lépnének most? Hogy én merre fogok, az kiderül a Rulettkerék jövő heti epizódjából.