2017.07.17. 13:44 Módosítva: 2017-07-17 14:06:18
A tudás az autóvásárlónak is magabiztosságot ad, felkészülten százezreket spórolhat, nem kell ügyvédhez fordulnia, pereskednie, nem fog korán öregedni a csalók miatt. A DAS Jogvédelmi Biztosító csoportvezető jogtanácsosa, Dr. Vágány Tamás tanácsai évtizedes tapasztalatokon alapulnak. Pontosan tudja, milyen veszélyek fenyegetnek mindenkit, aki használt autót vesz és ezeket meg is osztja mindenkivel. Ezúttal pontosan végigvezet minket a használtautó-vásárlás utolsó lépésein és megmutatja a leggyakoribb trükköket, illetve azt, hogy mivel védekezhetünk ezekkel szemben. Autóvásárlók, fegyverbe!

Egy korábbi tanácsomban arról írtam, miért fontos elmenteni a vásárlás után is az autónk hirdetését. Ha tényleg elmentettük, és végleg a vásárlás mellett döntöttünk, szerződéskötés előtt vessük össze hirdetésben szereplő adatokat, információkat a forgalmi engedélyben és az adásvételi szerződésben szereplő/nem szereplő adatokkal: például a gyártás évét, a teljesítményt stb.

Nem kell autószerelőnek lennünk, hogy észrevegyük, ha az autó valójában csak 90 lóerős, nem pedig a meghirdetett 110. Ettől még megvehetjük, csak erősebb lesz az alkupozíciónk. Volt eset, amikor a forgalmi szerint kék színű autó a valóságban csodás ezüstben ragyogott, márpedig így a műszaki vizsgán sem mehetne át, csak miután hivatalosan átírattuk a színét. Előtte persze érdemes elgondolkodni az eltérés valódi okán is.

A szerződések elhanyagolt pontja a sérülésekről való tájékoztatás. Az eladó bölcsen hallgat, a vevő figyelmetlen, és túl akar lenni a procedúrán. Ekkor hatalmas hibát követ el. Fontos, hogy ne az szerepeljen a szerződésben, hogy az eladó tájékoztatta a vevőt a gépjármű hibáiról, sérüléseiről és pont. Hanem inkább az, hogy az eladó tájékoztatta a vevőt a gépjármű alábbi ismert hibáiról és sérüléseiről kettőspont és a hibák pontos, részletes, ellenőrizhető felsorolása.

Ha mégsem vesszük végig időben az autó hibáit, egy jogvitás helyzetben, tehát ha reklamálni szeretnénk, netán pereskednünk kell, jogilag erősebb pozícióból tárgyalhatunk. A jól látható vagy kellő körültekintés mellett észlelhető hiba és sérülés miatt később nincs esélyünk kártérítést kapni. Ha az autó körben karcos, jégvert, utólag ezek miatt nem érdemes belemenni a vitába.

Elsősorban a kereskedéseknél bevett adásvételi mintában fordul elő a hibás teljesítésért való felelősség (jog- és kellékszavatosság) kizárása. Ez csak így önmagában, vagy valamilyen okfejtés kíséretében jelenik meg, mint pl. "a vevő alaposan megtekinthette a járművet, és ennek tudatában nyilatkozik akként, hogy..." vagy "a felek a vételárat arra tekintettel állapították meg, hogy az eladó kizárja a hibás teljesítésért a felelősségét.."

Amellett, hogy az ilyen fordulatot látván valamilyen belső figyelmeztető hangnak kell megszólalnia a fejünkben, érdemes tisztázni, hogy fogyasztói szerződésekben ez a fordulat többnyire érvénytelen, és nem zárja el az utat a későbbi igényérvényesítés elől. Inkább pszichológiai kísérlet, kifejezetten hogy a pórul járt autóvásárlónak később ne támadjon kedve reklamálni.

Nem tűnik túl fortélyos elvárásnak, hogy a kilométeróra állása is szerepeljen a szerződésben. Itt is akadnak trükközések. Egy korábbi ügyemben előfordult, hogy a szerződésbe sokkal nagyobb (feltehetően a valóshoz közeli) óraállás került, mint amivel átadták a kocsit. Ez jogilag nagyon nehéz helyzetbe hozta azt a vevőt, aki a szerződéskötés során nem vette észre az átverést.

Pitiáner és gyakori eset, ráadásul szintén a vevőnek fájhat, ha az eladó az első megtekintés és a vásárlás közt rosszabbra cseréli az eredeti gumikat. Ez könnyen elkerüli a laikus figyelmét, pedig sajnos előfordul (magáneladónál is), hogy más abroncsokkal hirdetnek egy autót, mint amivel végül átadják. Utólag ezt szinte lehetetlen eredményesen orvosolni pedig egy mai autó átgumizása 50 vagy akár 500 ezer forintba is kerülhet az autó típusától és teljesítményétől függően.

Majdnem minden autóvásárló számára világos, hogy mielőtt elkezdi használni az autót, kötelező biztosítást is kötnie kell rá, hiszen ha volt is korábbi biztosítás, az adásvételi aláírásának pillanatától érvénytelen. A kereskedések készséggel segítenek az ügyintézésben, ami remekül működhet. Itt arra kell figyelni, hogy a szerződéskötéshez szükség ajánlat megtétele során helyes adatokat adjunk meg. Ellenkező esetben utólagos díjemelésre számíthatunk, szélsőséges esetben, némi ügyetlenkedéssel együtt megszűnhet a szerződés (kötelező -casco egyaránt), ami óriási kockázat és újabb viták, költségek forrása.

Hasonló esetben arra sem lehet hivatkozni, hogy megbíztuk a kereskedést az ügyintézéssel (amiről egyébként szintén kérjünk iratot és azt is őrizzük meg). A szerződőnek ugyanis ellenőriznie kell a folyamatot, ha tetszik, ha nem. A magyar jogi szabályozás sajnos lehetővé teszi, hogy az eladó kereskedő úgy értékesítse az autót, hogy az okmányok cseréjét el kellene végeznie. Jogszerűen lehet tehát úgy is vehetünk autót az X Kft-től, hogy a forgalmi-törzskönyv Y kft. vagy Z magánszemély nevére szól. Ha ilyen esetbe botlunk, különösen óvatosnak kell lennünk.

Bonyolult megoldásnak tűnhet, mégis érdemes elgondolkodni azon, hogy a vételárat ügyvédi letétbe helyezzük, amit csak akkor kap meg az eladó, ha a kocsi tényleg a nevünkre került. Ez csak néhány nap különbséget jelent az ügylet során, és ha felajánljuk az ügyvédi eljárás költségének átvállalását is, akkor nagyon nem illik ettől elzárkóznia a kereskedésnek.

A fenti példákból kitűnik, hogy nem csak akkor kell csalásra gyanakodni, ha kereskedő az értékesítő, de akkor is, ha magánszemélytől veszünk autót. Az is tény, hogy nagyon sok kereskedő tisztességesen működik, a piac azonban nagy az autóvásárlókat egyesek elég változatos módszerekkel verik át, ezért nem árt több eshetőségre is felkészülni. Az elővigyázatosság nem szégyen, a gyanakvás legyen természetes, a felelősség pedig eladó és vásárló közös ügye.