1 milliós hiba: jogi valagon rúgás a kereskedésnek

2017.09.05. 13:15

Andrea egy autókereskedő ismerőse javaslatára döntött úgy, hogy vesz egy 2011-es Volkswagen Passat 2,0 TDI-t. Valójában nem lett volna szüksége ekkora autóra, és nem is ideális a rövid távú városi használatra, de Andreát megnyerte az autó impozáns megjelenése, és a biztonságot sugárzó méretek. Ebben a történetben is légy kerül a levesbe, illetve majd valami egészen más is, sokkalta nagyobb szárnyakkal. De menjünk szépen sorjában, ez Andrea története.

A budapesti használtautó-kereskedésben az egekig dicsérték a Passat megbízhatóságát, kényelmét és tartósságát. Andreát felvilágosították arról, hogy néhány helyen javították a fényezést, de csak kisebb sérülések miatt. Tankolási tanácsot is kapott, és persze teljeskörű kiszolgálást a kocsi átírásához.

Az autóknak egyesek szerint igenis van lelke. Andrea Passatja sajnos az átírást megvárva kezdett el furcsán viselkedni. Lehet, hogy visszasírta előző gazdáját, lehet, hogy Andreának csak simán pechje volt, de még ezer kilométert sem tett meg, amikor észrevette, hogy a váltáskor furcsa hangok törnek fel a kocsiból.

Szinte ezzel egy időben jelentkezett egy másik probléma, egy nyikorgó fémes hang mélyebbről, a motortérből. Ekkor már 5 hónap telt el az adásvétel óta. Andrea nem ment sokat az autóval, de a hibát azonnal jelezte a kereskedésnek. Úgy gondolta, levélben le is írja, hogy mit tapasztalt, nem csak telefonon egyeztet a céggel.

A kereskedésben ismét készségesen fogadták, és átvették a Passatot egy átvizsgálásra. Andrea kapott kávét és mindenki udvarias volt vele. Néhány nap múlva felhívták, hogy átnézették az autót, semmi gond, valószínűleg a lengéscsillapítók kezdenek elöregedni, illetve a fékbetét is elkopott, annak van ilyen jellegzetes hangja.

Azt ajánlották, hogy ezeket a kopó-fogyó alkatrészeket féláron kicserélik, Andrea pedig beleegyezett, hiszen tényleg nem volt nagy összeg, sőt, kalkulált is ilyen kiadással mielőtt megvette a Passatot.

Csakhogy a furcsa zajok nem szűntek meg, és éppen egy héttel azután, hogy visszakapta az autót, hibajelzés jelent meg a műszerfalon, majd a Passat, útban a reptér felé erőtlenné vált és rángatni kezdett az M0-ás autóúton. Andrea egy ismerősével volt, akit eredetileg arra kért, hogy vigye haza az autót, miután vele felszállt a repülő. Félrehúzódtak és autómentőt hívtak. Közben felerősödött a forgalom, de úgy, hogy mire az autómentő kiért, Andrea már taxival sem érte el a gépét, így csak egy esti járatra tudta átfoglalni a jegyét, jelentős felárral.

Még aznap, vagyis három nap híján fél évvel a vásárlás után újabb levelet írt a kereskedésnek. A levél sokkal panaszosabb hangvételű volt mint az előző, mert Andreát megviselték a történtek. A Passatot néhány nappal később ismét átvették a kereskedés szervizében, de tulajdonosa érzékelte, hogy az udvariasság ezúttal már nem olyan őszinte. Ezúttal kávét sem kapott.

Egy héttel később hívták, hogy alaposan átvizsgálták az autót, de még egy hetet kértek a teljes diagnosztikához. Andrea elég kiszolgáltatottnak érezte magát ahhoz, hogy ne reklamáljon, pedig furcsának találta ezt az időhúzást. A rákövetkező héten nem a kereskedésből, hanem a szervizből hívták és telefonon közölték vele, hogy három problémát azonosítottak a Passaton.

Eltört a váltó- illetve a motortartó bak, illetve és tönkrement a turbó és ezért kezdett rángatni a Passat. Megkérdezték, hogy számlás javítást kér-e, illetve új gyári turbót rendeljenek-e a motorhoz, vagy a felújított is megteszi. Miközben nem sokkal korábban ezt a 2011-es Passat TDI-t körülbelül 3 millió forintért adták el Andreának, a javítást közel 1 millió forintért vállalta volna a szerviz.

Az ajánlattal a kezében Andrea ismét felhívta a kereskedést és garanciális javítást kért, hiszen az autó ekkor még kevesebb mint fél éve volt nála. Azonnal érkezett a pontosítás, hogy dehogyisnem, egészen pontosan fél éve és tíz napja vette át a járművet. A törvényi jótállás a használt gépjárműre ebben az esetben hat hónapig érvényes, ez pedig letelt. Természetesen a javítást így is nagyon kedvezményesen vállalják, mondták még, és további jelentős kedvezményt ajánlottak fel a későbbi kötelező szervizelés költségeiből.

Andrea nem fogadta a magyarázatot és beperelte a kereskedést. Eleinte még bőven megelégedett volna azzal, ha megjavíttatják a turbóhibás Passatot, sőt, még annak költségéből is hajlandó lett volna vállalni egy ésszerű önrészt. Mivel a kereskedés ezt kereken elutasította, Andrea is átgondolta az igényeit. A kereseti követelése már nemcsak az autó – időközben számlával igazoltan elvégzett – javítási költségére terjedt ki, hanem a járatkésés miatti átfoglalási és közlekedési többletköltségekre, ideértve az autómentés költégét is.

Mindezekre Andrea késedelmi kamatot is kért, ami voltaképpen – köszönhetően a jegybanki alapkamat mértékének – szimbolikus jogi valagon rúgás, mert a kamatok összegéből egy márkás ablaktörlőt sem lehetne venni a Passatra.

A per során tisztázódott, hogy a kereskedésben tudtak a turbó problémájáról, sőt, a hibakódokat kiütötték a Passat számítógépéből, és az eladáshoz valahogy működőképessé tették az autót, majd így adták el Andreának.

A váltó- és motortartó bakok hibáiról nem bizonyosodott be, hogy azokról is tudott a kereskedés az eladás előtt, csakhogy a jog a vásárlás utáni első hat hónapban eleve abból indul ki, hogy az eladó tudott az autó később jelentkező hibáiról, így neki kell bizonyítania ennek az ellenkezőjét. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy szándékosan húzták-halasztották a javításra leadott Volkswagen visszaadását, mert a kereskedés arra játszott, hogy ha lejár a szavatossági idő, széttárhatja a karját és nem kell kifizetnie a javítást. Talán már sosem derül ki, hogy a 2011-es Passat TDI melyik korábbi tulajdonosánál és miért törtek (repedtek) el a bakok, de ez nem is fontos.

Az új Polgári törvénykönyv szerint, hogy ha veszünk egy használt autót, majd az a vásárlás utáni fél éven belül, vagyis a kötelező jótállási időn belül elromlik és ezt szintén ezen az időn belül jelezzük is a kereskedésnek, akkor a cég köteles azt ésszerű határidőn belül megjavítani, vagy megjavíttatni. Ha a kereskedés ezt elmulasztja, a határidő leteltét követőn legkésőbb három hónapon belül érvényesíteni kell az igényeket. Ilyenkor ügyvédhez fordulhatunk, aki felszólíthatja a kereskedést a kártalanításra, illetve pereskedhetünk is a pénzünkért, ha felszólítás nem segít.

Hiába mondanak gyakran mást tehát a használtautós cégek, a vásárlás utáni első fél évben nekik kell bizonyítaniuk, hogy az autó hibája a vásárlás után keletkezett, vagyis semmit nem titkoltak el a vevő elől. Abban a korábbi és a mostan szabályozás egységes, hogy ha az autó a vásárlás után fél éven belül elromlik, nemcsak a javítási költségeket téríttetheti meg a vevő, hanem az olyan többletköltségeket is, amelyek szoros összefüggésben állnak azzal, hogy kezdődő hibával adták el az autót.

Az Andreát átejtő kereskedés végül nem várta meg az elsőfokú ítéletet, inkább megtérítette Andrea teljes követelését és a jogi képviselő munkadíját, vagyis a cégnek lényegesen több mint egymillió forintjába került, hogy haldokló turbóval és csereérett motor- illetve váltótartó bakokkal adtak el egy 3 millió forintos Passat TDI-t. Az autónak a javítás óta semmilyen újabb hibája nem volt, rendszeresen szervizelik, így Andrea nyugodtan adhatja el, ha eljön az ideje.

A cikk szerzője a DAS Jogvédelmi Biztosító jogtanácsosa.

Mielőtt bármilyen használt autót megvenne, kérdezze le kártörténetét a Totalcar kártörténeti adatbázisban.