Bogárradír, bogárbögre, bogár-hózentróger

2003.02.07. 00:00
Az első épületben 360 fokos mozi, autólaboratórium, szimulátor, többképernyős mozi; szemeim előtt füstölgő Lamborghini-gumik, Bugatti-szimulátor, Bentley-tervezőprogram. Türelmetlenül tolakszom az első moziba.

60 évvel ezelőtt Wolfsburg-ban egy közönséges nemesi kastélyon és egy postakocsi-fogadón kívül nem volt semmi. 1934-ben azonban a németeknek támadt egy ötletük: Ferdinand Porsche tervei alapján tömegautó-gyártásába kezdtek. Az ehhez szükséges gyárat 1938-ban Wolfsburgba telepítették. 2000-ben pedig a Volkswagen gyár szomszédságában létrehozták az Autostadt-ot, egy városrész méretű múzeumot, mely az autózás, azon belül is elsősorban a VW csoport történetét hivatott bemutatni.

 
   
   

Az első épületben 360 fokos mozi, autólaboratórium, szimulátor, többképernyős mozi; szemeim előtt füstölgő Lamborghini-gumik, Bugatti-szimulátor, Bentley-tervezőprogram. Türelmetlenül tolakszom az első moziba, gyerekeket félrelökve ülök a legelső sorba. Rövid német nyelvű biztonsági bemutató után fojtott szisszenéssel hermetikusan záródnak az ajtók, majd megjelenik télapó, és rénszarvasszánján ho-ho-hó-kiáltások közepett igyekszik hazaterelni megbokrosodott szarvasait. Nincs mit tenni, végig kell ülnöm a kalandjait. A második mozi említésre is méltatlan, ámde rémesen hosszú PR film a biztonságról.

Kissé megcsappant lelkesedéssel indulok az Autolab irányába, ahol reményeim szerint majd autót tervezhetek, és végre megmutathatom a németeknek, hogyan is kell azt csinálni. Fél óra szerencsétlenkedés után csak a legjobban sikerült tervemet vállalom.

Ha jobban megnézem, ez egy alapvetően jó formájú sportkocsi sufni-tuningos elcsúfításából származó karikatúra. Mentségemre szóljon, nem sok variációt enged a program, az autók hosszát, szélességét, színét, felnijét lehet megválasztani, és néhány extra kiegészítőből lehet válogatni (pl. rádióantenna, tetőcsomagtartó, bozótrács, dakaros ásó-lapát-készlet...).

Mindenre elszánt látogatók az Autolabban a tuningprogramon kívül az alábbiakat láthatják: egy félbevágott bogarat, néhány kiállított dízelmotort, egy 4motion futóművet, egy Passat műszerfalat, néhány különböző készenléti fázisban található kormánykereket és egy szimulátort, melybe önként jelentkezőket ültetnek, és fejjel lefelé fordítják őket, közben ecsetelve a négypontos biztonsági övek előnyeit a hárompontosakkal szemben. Ideje továbbállni.

 
   
   

A következő épület a ZeitHaus névre hallgató autótörténeti múzeum. Itt végre lassan, egyenként kezdenek megtérülni befizetett euróim. A háromszintes épületben lentről felfelé indulva egyre újabb és egyre erősebb autókat láthatunk testközelből. A legelső érdekesség az 1886-os, 0,88 lóerős Benz, országúti kerékpárokat megszégyenítő vékonyságú kerekeivel,

 
   
   

utána a rút, de 1925 és 1928 között 16.000 példányban eladott 10 lóerős Hanomag-on akad meg a szemem.






 
   
   

Ezután nincs menekvés a VW bogár elől. Erre az autóra szemmel láthatólag roppant büszkék a németek, minden létező variációban bemutatják.








 
   
   

Van itt korai prototípus 1936-ból, katonai verzió, kabrió, kétéltű változat, sárgaangyal, brazil és mexikói gyártmány, itt van Herbie a filmsztár, John Lennon bogara, 6 üléses típus és csuklós bogárbusz, kiállították az egymilliomodik, a tízmilliomodik, a húszmilliomodik és az utolsó legyártott darabot. Természetesen a fentiek tetszőleges kombinációi is megtalálhatóak és türelmesen várják a bogaras érdeklődőket. Én inkább az 520 lóerős, 340 km/óra sebességre képes (!) 1936-os Auto Union Grand Prix Typ C versenyautót bámulom meg. 340 km/óra 1936-ban! Motorizált halál.

 
   
   

Van itt még számtalan különféle VW, Porsche, Audi, mégis elsietek mind mellett, mikor életnagyságban, kézzel fogható valójában pillantok meg egy Lamborghini Countach-et. Nem tudom, ki hogy van vele, számomra ez az autó A sportkocsi. Szinte hihetetlen, hogy a Countach 1975-ben jött világra. Ma is annyira jó formájú, hogy képét bármelyik 10 éves gyerek szégyenérzet nélkül rakná ki az ágya fölé.

 
   
   

Aki elunta az autókat, néhány játékkal múlathatja az idejét. A fénycsóvával irányítható kisautók és felhúzható, vagy lufival hajtott hajók leegyszerűsítve mutatják be a mozgatás, a motorok különféle módjait. De lehet itt akár terepasztalon autózni, gyurmából lökhárítót gyártani, melynek csillapító hatását számítógép méri, áramlástani kísérleteket végezni, vagy éppen különféle méretű fogaskerekek összekapcsolásával a sebességváltó elméletét tanulmányozni.

 
   
   

Az épületből kifelé menet még 10 percet kell szánni a Lamborghini Diablo-ra is. A Countach után ez egy pitbull. Agresszív, brutális, félelmetes.








Az autóváros parkjában szétszórtan találhatóak az egyes VW konszern márkák külön pavilonjai. A látnivalók röviden:

 
   
   

Audi - fából faragott TT egy hintaló mellett (?), formatervezett, csúcstechnológiával berendezett konyha, két beszélgető hóember és egy Audi sportkocsi koncepció, melyet minden látogató 20 másodpercen keresztül nézhet... Bentley - A gengszterrapperek aktuális kedvence limuzin és kabrió formában kiállítva, valamint egy sportkocsi koncepció, ami annyira nem Bentley, hogy biztos nem fog soha megépülni. Sok érdekes információ. Tudták, hogy egy Bentley kárpitozásához 6 tehén bőrére van szükség?

 
   
   

Lamborghini - A vadállatketrechez hasonlóan kialalított helyiségbe a rácsokon keresztül betekintve egy falra szerelt Murciélago néz vissza ránk. 110 decibel techno keveredik a kocsi üvöltő motorjával, persze csak felvételről, közben lézer és egyéb fények, majd füst, és a falra szerelt autó eltűnik. A fal egy eleme ugyanis kifordul a szabadba. Látványos. Mégis, a Murciélago messze nem néz ki olyan jól, mint a Countach vagy akár a Diablo.

 
   
   

Seat - A bejáratnál egy visszapillantó tükrökből készült fal, bent egy Tango kabrió koncepció, Leon Cupra, és a többi Seat modell sorban.

Skoda - Cseh művészek szobrai egy teremben, egy másikban hatalmas amorf tojások fehér műanyagból, rajtuk öklömnyi lyukak, azokon át lehet kukucskálni, és meglesni a Fabia és Octavia modelleket (?). Távolabb a Superb. Bele is lehet ülni.

Volkswagen - 360 fokos mozi, 15 perc hosszú PR film a VW erényeiről. (Figyelem, aki ezt olvassa és elmegy megnézni az Autostadt-ot, feltétlenül hagyja ki, mert tökéletesen értelmetlenül veszteget el 15 percet az életéből. A Télapóval és az Autolab-os másik mozival együtt ez már 45-50 perc.) Van egy új bogár kabrió is. Gyerünk tovább.

Az egyes márkák pavilonjai után már csak a legnagyobb épület, a vevőszolgálat hatalmas üvegpalotája van hátra. Akinek a PR filmek megtekintése után megtetszett a VW filozófia és úgy döntött, vesz egy Golfot vagy Passatot, itt megteheti. Vadonatúj vagy használt autókból is bőven lehet válogatni. Innen nem messze, éjjel-nappal kivilágítva két hatalmas üvegtorony hirdeti a konszern dicsőségét. A tornyokban körös-körül vadonatúj autók, melyek közül 40 másodpercenként egyet kiemel és elszállít egy robot, a gyártási kapacitást és az eladások hihetetlen sebességét ábrázolandó.

A lépten-nyomon felbukkanó szuvenírboltoknál még gyorsan egy-egy bogár formájú radírt, Golf feliratú bögrét, sapkát esetleg hózentrógert vásárolhatnak a megszállott gyűjtők. A parkoló felé sétálva pillantom meg a város legújabb látványosságát. A VW új terepjáróját a Touareg-et a néhány hónapja megnyílt tereppályán lehet tesztelni. Ha nem 50 euróba kerülne, szívesen kipróbálnám, de ennyiért inkább mégsem. Akit érdekel, majdnem egy órán keresztül hajthatja a 30 cm mély vízben, lépcsőkön, emelkedőkön és lejtőkön a Volkswagen jövő évi Dakar fegyverét.

Az Autostadt remek hely azok számára, akik szeretik az autókat. Egyszerre van benne technika, történelem és márkaidentitás. A ZeitHaus egyértelműen jól sikerült. Sok autót és többnyire érdekes autókat, valamint számtalan, a laikusok számára is érthetővé tett műszaki információt tartalmaz. Az egyes márkák pavilonjai azonban nem győztek meg. Hazáig azon gondolkodom, miért nem láttam egyetlen füstölő gumit, akciójelenetet sem, egyáltalán miért nem érezhettem valahol egy kis érzelmet. Ilyen területi, pénzügyi és márkatörténeti adottságokkal nagyobb lelkesedést vártam volna.