Benzinár sokk

Az elmúlt egy hónapban 17 forinttal emelkedett a legkeresettebb üzemanyagfajta, a 95-ös ára. Egyes számítások szerint az év eleje óta 15-20, de a legóvatosabb becslések szerint is legalább tíz százalékkal drágult a benzin. A dízelolajé ,,csak" négy százalékkal kerül többe, mint 1999. hasonló időszakában. A MOL Rt. a dollár erősödésére és az olajár - robbanásra hivatkozik. Tény, hogy 2000. januárjában az olaj hordónkénti ára alig érte el a 17 dollárt, míg jelenleg ugyanez 30 dollárba kerül.

A Magyar Autóklub (MAK) a nagyfogyasztókat és a személy- illetve teherfuvarozók szövetségeit, érdekvédelmi szervezeteit tanácskozásra hívta össze, hogy milyen, a jogrendet nem sértő megoldást találhatnának az elszabadult üzemanyag árak megfékezésére. A MAK már két hónappal ezelőtt a kormányfőhöz fordult azzal a javaslattal, hogy mérsékeljék a benzin jövedéki adó tartalmát. Ez pillanatnyilag eléri a 60 százalékot. A fennmaradó 40 százalékon osztozik az üzemanyag kereskedelmi ára és Európa legmagasabb áfája a maga 25 százalékával. A MAK szakemberei kérték, a növekvő árak miatti nagyobb áfa bevételekből valamennyit jutassanak vissza az autósoknak.

A válasz a Pénzügyminisztériumtól (PM) érkezett. Ebben az szerepelt, hogy a költségvetés semmit sem profitált a nagyobb bevételekből, mert az üzemanyag árak emelkedésével a lakosság kevesebbet költött más fogyasztási cikkekre. A MAK emlékeztetett rá, hogy a maximált árakat 1990-ben szüntették meg az olaj- és üzemanyag üzletágban. A rendkívüli olajár sokk miatt azonban ésszerűnek tartanák, ha legalább átmenetileg ismét bevezetnék a hatósági árakat. A pénzügyi kormányzat, egyelőre ez elől is elzárkózik, mondván, nem avatkozhat be közvetlenül a piac mozgásaiba. A MAK kilátásba helyezte, ha nem sikerül megegyezni a döntéshozókkal, fölmérik a magyar autósok hajlandóságát, s ha az megfelelő mértékű, egy alapot hoznak létre. Minden autósnak csak ezer forintot kellene befizetni, s a becslések szerint befolyó hárommilliárd forint fölhasználásával mobil benzinkutakat üzemeltetnének, ahol önköltségi áron mérnék a benzint. Kérdés persze, mindehhez mit szólnának a nagy üzemanyag forgalmazók, a környezetvédelmi hatóságok és mi történik akkor, ha időközben zuhanórepülésbe kezdenek az olajárak. Mi lesz a méregdrága mobil kutakkal, a fölhalmozott benzinkészletekkel?

A MOL RT. egyébként üzleti titokként kezeli árképzési mechanizmusát. Így nem tudni, mennyiből jön ki a kis rokonnép területén, a szibériai hansi-mansi tartományban megvásárolt olajmezőkön kitermelt nyersolaj hordónkénti ára. Elhangzottak olyan észrevételek is, hogy bár a MOL Rt. a mediterrán olajár jegyzést veszi figyelembe, egyetlen hordó nyersanyagot sem vásárol például Genovában. Mosonyi György a cég vezérigazgatója a Magyar Rádió 16 órájában elismerte, hogy az olaj földolgozásban nőtt a nyereség, ám hozzátette, a kereskedelmi forgalomban csökkent. Ennek némileg ellentmond, hogy eddig egyetlen forgalmazó sem jelezte, hogy kevesebb benzint adnának el a korábbi időszakhoz képest. Mosonyi emlékezetett rá, az olajcégek megtérülési mutatói elérik a 18-19 százalékot, a MOL 10 százalékával szemben. Az olajüzlet hatalmas befektetéseket is igényel, s a részvényesek csak akkor hozzák hozzánk a pénzüket, ha biztosak lehetnek abban, megfelelő profitra tehetnek szert. Úgy vélte, az árak hamarosan mérséklődni fognak.

Erre vélhetően mindaddig várni kell. A tőzsdecápák ugyanis arra játszottak, hogy az olajtermelő országok önmérsékletet tanúsítanak a számlák kiállításánál, hiszen az amerikaiak minden évben a nyári szabadságok előtt nyomják tele tárolóikat. Emiatt mindenhol csak minimális készleteket halmoztak föl, az olcsóbb olajra számítva. A várakozások nem jöttek be. És akkor még az emiatt esetleg gerjedő inflációról nem is szóltunk.

Lapzártakor jelentették be, hogy a MOL Rt. három forinttal csökkenti mindhárom benzinfajta literenkénti árát. Az illetékesek a forintnak az amerikai dollárhoz képest erősödő árfolyamával és a mediterrán jegyzés néhány dolláros csökkenésével magyarázzák az intézkedést.

Kerekes Péter