Néha irreálisan drága

A világ autósai megint megkapták a benzinleckét. Rossz előérzettel arra számítanak, már jó ideje, hogy a benzin ára nem megy le érdemi mértékben. Akkor viszont változtatni kell az autóvásárlási szokásokon. Kulcsszó: a dízel.

A tavasz beköszöntével újra növekvő számban vásárolják az európaiak új kocsijaikat, ám az ipar borúlátása még nem múlt el. Ugyanis ha az eladásokból kivesszük a benzineseket, nincs növekedés. A Business Week című lap szerint az év első négy hónapjában az európai eladások egészükben 5 százalékkal estek, de ezen belül a dízelek eladása épp ilyen arányban nőtt.

Így az autógyártók közül azok számíthatnak biztos előmenetelre, melyek szép számban kínálnak dízeles modelleket, és amelyeknél az ilyen motorok fejlesztése sikerrel folyik. Már tavaly is így volt. Európa sikeres autógyártói között a Peugeot, a VW, a Mercedes és a BMW neve merült fel leginkább, s nem véletlenül.

Ezek gyártják a legjobb dízelmotorokat és dízeles kocsikat. Sőt, azok a gyártók, amelyek eddig nem tettek eléggé a dízel-vonalra, szabályosan bajban vannak. Az amerikai óriáscégek, mivel az USA-ban közútálatnak örvend a dízel, európai kínálatukban is elég szegényesek ilyenekből és ez meg is látszik rossz üzleti eredményükön. Elég csak említeni a GM-et vagy a Fordot.

A magyar némi fejszámolás után megállapíthatja, hogy elég rendesen kell jönnie-mennie, mondjuk évente 30 ezer kilométert, hogy a dízelkocsik magasabb ára éveken belül, mondjuk a kocsi elgyengüléséig visszajöjjön. Márpedig a többségnek arra nincs pénze, hogy havonta 50 ezerért autózzon. Különben is: még élnek a dízel mocskosságával, lassúságával kapcsolatos korábbi, mára teljesen alaptalan nézetek.

A nyugat-európai autóvásárlók nagyobb része már nem is számolgat: egyszerűen kedvenc márkájának dízelváltozatára adja a rendelést. 1990-ben a teljes autópiac 14 százalékát adták a dízelüzeműek, mostanra részesedésük túljutott a 33 százalékon, egy évtized múlva a dízel lesz a többség.

Mellékesen a dízelek európai győzelmét jósoló szakértői vélemény arra az esetre szól, ha a benzin ára nem csökken, és ha a dízel üzemanyag ára tartja a tisztes távolságot a benzinhez képest. Bár ha a gyártók még közelebb húzzák a dízelesek árát a benzinüzeműekéhez, akkor a kiegyenlítődési tendencia még gyorsabb is lehet.

Az sem lenne hátrány, ha a fejlesztések - s vannak jelei - egyre inkább arra haladnának, hogy a dízelmotorokat a kis, illetve miniautók is nagyobb számban tudnák fogadni. Ha ez sikeresebben halad, akkor tuti a dízel győzelmére adott tipp.

Nyugat-Eurpában a vásárlóerőt tekintve már nem gond, hogy a dízel autó egyrészt drágább, másrészt a különbözat az olcsóbb dízelüzemanyag és a kisebb fogyasztás révén csak lassan térül meg. Ráadásul már nem a traktormotorokhoz hasonló zajos és büdös erőforrást rejteget a motorháztető, hanem olyan motort, amely a benzinesnél 35 százalékkal kevesebb széndioxidot bocsát ki (ez sokaknak hatalmas vonzerő), az autó teljesítménye viszont alig marad el a benzinesétől (ez még többeknek tetszhet).

A sokat emlegetett füstkérdést a modern szűrőkkel lassan megoldják. A Peugeot-féle szűrő révén a dízel és a benzines autók kibocsátotta füst között nincs különbség, s eljön az az idő, hogy a berendezést nem csupán a felső kategória modelljei kapják, mint már történt ez a Peugeot 607-esek és a Citroen C5-ök esetében.

Mérvadónak mondható a sebességre és erőre hangolt BMW értékesítési igazgatójának véleménye a mai piacról: tavaly eladott autóik 23 százaléka volt dízel. Idén elég valószínű, hogy elérik a 30 százalékot. Bolond, aki nem dízelt vesz a középső vagy felső kategóriában - mondják a szakértők -, még akkor is, ha a gyártók a kereslet alakulását látva a dízelmodellek árát az indokoltnál is jobban megfejelik.