A magyar buszgyártás tapasztalatait külföldön hasznosítják

Ilyen vállalkozás például a Kravtex Kft., amely 34-37 ülőhellyel szerelt helyközi és 25 ülőhelyes városi típusokat gyárt. A Kravola illetve Credo fantázianevű modellek a tavalyi Industrián mutatkoztak be először - az autóbusz licencét egyébként a cseh SOR Libchavy cégtől vásárolták meg.

A ma több mint 1 milliárd forintos saját tőkéjű Kravtex Kft. 1992-ben alakult, alapítói a volt Szovjetunióból fennmaradt járműipari külkereskedelmi nagyvállalat, az Avtoexport berlini bejegyzésű cége, valamint egy magánszemély, Krankovics István voltak. A cég kezdetben autóbuszok - természetesen Ikarusok - alkatrészeinek exportjára vállalkozott a FÁK-piacokon. Ez a profil később autóbuszok teljes felújításával bővült.

A tavaly 20 autóbuszt előállító cég a járművek vázát a mosonmagyaróvári Kühne gyárban állítja elő. A következő állomás a Kisalföld Volán festőüzeme, majd ezt követően a Kravtex 2600 négyzetméteres gyártócsarnokában fejeződik be az összeszerelés. Az első midibuszok még a cseh partnerrel való szoros együttműködésben készültek - a járművekbe a hathengeres turbófeltöltéses, 152 kW teljesítményű Iveco-motorok mellett Rockwell futóművek kerültek.

Ezután viszont már lehetőség nyílt arra, hogy magyar gyártmányú főegységeket is beépítsenek: itt elsősorban a Rába első és hátsó futóművei és egy csepeli üzem hidraulikus szervokormánya jöhettek szóba. A kooperáció jegyében az üléseket is egy móri cég szállítja. A buszokat egyébként a legkorszerűbb biztonsági berendezésekkel látják el: a kétkörös vezérlésű légfékrendszer, illetve a WABCO-rendszerű ABS és ASR az utóbbi időkben központilag szigorított műszaki feltételeknek is maradéktalanul megfelelnek.

Egy másik buszgyártó cég azért érdemel említést, mert ha beszállítóként nem is, de részvényesként jónéhány magyar befektető részt vesz működtetésében. A budapesti tőzsdén is jegyzett NABI Rt. (North American Bus Industries Inc.) szintén tavaly mutatta be a milleniumra készült tranzitbuszát, a könnyű felépítményű, hatékony üzemanyag-felhasználású CompoBust.

- Ez a jármű válasz az észak-amerikai és európai tömegközlekedési felelősök sirámaira - nyilatkozta nemrég Peter Rona, a NABI alapitó elnöke. Tény, hogy a CompoBus környezetkímélő, versenytársainál kevesebbet fogyaszt, egyszerű felépítésű és könnyen javítható. Ebben olyan technikai megoldások is szerepet játszanak, mint például az, hogy a karosszériákat az egyesült államokbeli Warrenben székelő TPI Composites készíti motorcsónakok és yachtok építéséhez használt anyagokból.

Ennélfogva a CompoBus mintegy 3 tonnával könnyebb a hagyományos építésű buszoknál. A takarékos dízelmotort a megrendelő kívánságára alternatív üzemanyaggal hajtott erőforrással vagy hibridtechnológiával is tudják helyettesíteni. A NABI állitása szerint a CompoBus 25 százalékkal lefaragja az üzemeltetési költségeket, jelentős javítási és korróziós költség-megtakarítást eredményezve. Bár a jármű eredetileg 15-20 százalékkal többe került, mint a hagyományos buszok, a tömeggyártás várható beindulása után ez kiegyenlítődik.

Ugyanakkor a NABI folytatja a hagyományos buszok gyártását is, igaz egyre nehezebb pénzügyi feltételek között. Noha a rendelésállomány igen bíztató - 2004-ig mintegy 3 ezer busz kiszállítására van lehetőség összesen 930 millió dollár értékben -, a társaság eredményei elmaradnak a várakozástól. A tavalyi 220-szal szemben idén 278 buszt értékesítő társaság egyes járműveinél ugyanis a hosszabb összeszerelési idő miatt többletköltségek jelentkeztek és az annistoni gyárban végrehajtott kapacitásbővítés is rontotta a NABI mérlegét.

Érthető tehát, hogy néhány tevékenységet Annistonból áthelyeztek Budapestre, ami azért vált szükségessé, mert a cég így a munkaerő-költségek tekintetében is hatékonyabb lehet. Az élet furcsa fintora, hogy a jelentős magyar tulajdonnal bíró buszgyártó cég termékeivel - az árak és importilletékek okán - a hazai utakon egyelőre nem találkozhatunk.