Hitetlenek gyülekezete

2001.03.14. 11:04

Ezen is túl vagyunk, tehát most már bizton állíthatom: megkezdődött a szezon. És meg kell mondanom, kifejezetten jó volt. Bővebben? Ahhoz képest, amire számítottam, jobb volt. Úgy tűnt, mindenki pörög, mindenki mindenkivel jóban van, és mindenki nagyon lelkes. Aki tehette kiállított, aki nem, az eljött és megnézte... hazavitte, megsütötte, és megette... amit főzött.

 
   
   

Már hetekkel előtte a média tele volt a kiállítás hírével, reklám volt bőven. Engem csak egy dolog bántott - a helyszín. Bár valószínűleg a BS egy ilyen fejlődőképes rendezvény számára is nagy lenne (ha lenne), tartottam attól, hogy egy egyház (Hit Gyülekezete) tulajdonában lévő csarnokban motorosoknak csináljanak kiállítást (vagy bármit). Reméltem, hogy nem fogadnak a kapuban hittérítők, mert akkor egész biztos rögtön sarkon fordulok és hazamegyek. Félelmeim nem váltak valóra, tehát bejutottam.

 
   
 

Műszaki hibából kifolyólag nem motorral mentünk, de ahogy a Gyömrői út állapotát felmértem, talán jobb is. Lehet, hogy több lett volna a kára, mint a haszna, ha végigrázkódom a Shadow-val a macskakövön a Liget tértől a Kőér utcáig, aztán a Sibriktől vissza, merthogy a helyszín nem volt valami gazdagon kitáblázva. Mikor pedig végre megtaláltuk a 63-as számot (ami minden hirdetésben szerepelt), ott egy hatalmas tábla, és több integető biztonsági őr fogadott, hogy a bejárat a Gergely utca felől van. Mit nekünk őrzött parkoló, ha még egy negyed óra, míg megtaláljuk. Lesz, ami lesz, felálltunk a 15 centi magas járdára.

 
   
   

A csarnok közvetlen környezete meglehetősen impozáns, helyes kis szökőkúttal, parkosított parkolóval. Több rendező figyelt arra, nehogy véletlenül egy az épület előtt parkoló motor elrontsa az összképet. A csarnok maga valóban európai színvonalú, tágas, világos. Már a kapuban több ismerősbe botlottunk (ezért van az, hogy aki sok embert ismer, az folyton csak esik, kel...), így aztán nem csoda, ha két napba tellett, míg a kiállítást alaposan körbejártuk.

 
   
 

Mondhatom, hogy a szakma minden képviselője jelen volt, és aki nem, csak sajnálhatja. Aki csak nézelődni jött, az is táthatta a száját napestig. A 800 Ft-os belépő egyben sorsjegyként is szolgált. Vasárnap egy robogót sorsoltak ki a látogatók között, volt divatbemutató, a minimotorosok reggeltől-estig köröztek a parkolóban, de aki a Vidámpark helyett választotta ezt a programot, az sem csalódott, hiszen szinte minden motorra felülhetett, aki akart.

 
   
   

A szervezés szempontjából negatívumnak tekinthető, hogy ezen a hétvégén a szombat is munkanap volt, bár így is nagyon sokan voltak, a vasárnap pedig már igazi motorostalálkozó-hangulatot hozott. Sokan vidékről is felmotoroztak, de volt, aki valamilyen okból végül mégsem vett jegyet. Akik pedig nem mutatták be termékeiket a kiállításon, arra hivatkoztak, hogy ha nem árulhatnak, nekik nem éri meg standot bérelni.

 
   
 

Nekik marad a következő év, hiszen jövőre a 11. Interwheelen a kiskereskedők, a felszerelési cikkeket, kiegészítőket és alkatrészt forgalmazó cégek fognak bemutatkozni, és akkor a hagyományokhoz híven vásárolni is lehet majd. A helyszínről nem tudok semmi biztosat, viszont az egyik kiállító titokban megsúgta, hogy nyitás előtt a ,,házigazdák" süteménnyel, és némi lélekmelegítővel fogadták a kiállítókat; a szeretet és a hit nevében.