Mégse büntethetnek

2008.06.19. 13:44
Tényleg harmincezer forintos büntetésre számíthat, akinél lejárt a gézlap szavatossága a mentődobozban? Az internet mindenesetre erről sutyorog. Mi viszont nagyon furcsa eredményre jutottunk: a mentődoboz elvileg nem tud lejárni.

Az utóbbi napokban-hetekben számos hírforrás beszámolt olyanokról, akik hallották, hogy másoktól a rendőrök közúti ellenőrzések során kérték a mentődobozt, ami ezért hiánycikk. Még több hírforrás számolt be arról, hogy a rendőrség ezt cáfolja . És akár széna, akár szalma, nem csak akkor büntetnek, ha nincs, hanem akkor is, ha lejárt a batyu szavatossága. Állítólag helyszínen húsz, halogatva harmincezer forintba fáj, ha nincs rendben a doboz. Amit kapni nem lehet.

Hiánycikk-e?

Az. A Totalcar stábja az elmúlt napokban gúvadt szemmel járt-kelt, és üres mentődobozos polcokat talált a Tesco-Auchan-Cora szentháromságban éppúgy, mint az Obi-Praktiker-Baumax triónál, vagy az autósboltokban. A fene gondolta volna, hogy a nagy üzemanyag- és élelmiszer-áremelkedési hullámban épp a mentődoboz lesz majd hiánycikk. Szóval kapni nehéz, jobbára csak eldugottabb kis autós szakboltokban van rá esély, vagy olyan vegyesboltokban, ahol nem is sejtenénk, hogy kapható. (Így mások sem sejtik, nem keresik, így megmarad.)

Ellenőrzik-e?

A rendőrség szerint nem jobban, mint eddig. Nem elégedtem meg a másodkézből olvasott nyilatkozatokkal, magam is felhívtam az ORFK sajtóügyeletesét, aki unott ingerültséggel mondta el, nincs központi rendelkezés mentődoboz ügyben. Menten felélénkült azonban, amikor feltettem a második kérdést: ha kérik, akkor milyen jogszabály alapján kérhetik.

Az ember ugyanis azt gondolná, a KRESZ rendelkezik arról, hogy a kocsiban lenni kell elsősegélydoboznak. De nem. (Legalábbis én nem találtam a szövegben se elsősegély-csomagot, se mentődobozt. Nem hiszi? Keresgéljen bátran!) Van viszont egy 6/1990 számú KÖHÉM-rendelet (regula az közúti járóműveknek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának az műszaki szükségességiről), aminek van egy 106. számú paragrafusa. Ez így szól:

Kari kolléga jogos közbevetése: Csak épp az autósnak a KRESZ ismeretéből kell vizsgáznia az autó vezetéséhez feljogosító igazolvány megszerzéséért, nem pedig a KÖHÉM rendeletekből. Szóval vagy vegyék bele a KRESZ-be, vagy legyen a KÖHÉM is oktatási tananyag, és a vizsgán kérdéssor.

106. § (1) A járműveken szabvány szerinti elsősegélynyújtó felszerelést kell készenlétben tartani:
a) oldalkocsi nélküli motorkerékpár és motoros tricikli esetében "A" típusú,
b) személygépkocsi, tehergépkocsi, oldalkocsis motorkerékpár, mezőgazdasági vontató és lassú jármű, valamint a kizárólag menetrendszerű helyi járatban közlekedő autóbusz esetén "B" típusú,
c) minden egyéb jármű esetén, ahol a szállítható személyek száma 10 vagy annál több, valamint a tűzoltó jármű esetében "C" típusú kivitelben.
(2) A szabvány szerinti elsősegélynyújtó felszerelés - a tartalmának alkalmazhatóságára vonatkozó lejárati időn belül - helyettesíthető olyan elsősegélynyújtó felszereléssel, amelyet az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam a jármű kategóriájához alkalmazni rendelt, amennyiben azt magyar nyelvű, vagy ábrás elsősegélynyújtási tájékoztatóval ellátták.

Oké, megvagyunk, mentődoboznak a kocsiban lenni köll. De mi rendelkezik a szavatosságról? A fenti paragrafus önmagában nem állítja, hogy a nem szavatos mentődoboz nem mentődoboz. Mitől tud hát lejárni egy elsősegély-csomag?

Megromlik-e?

Minden csomagon rajta van a gyártási év, meg hogy még hány éven át használható, de bizonyos régebbi dobozokon ez mindössze egy cetli, bizonyos újabbakon meg bélyegzés egy celluxcsíkon. A cellux, a papír meg könnyen lejön, ugye. És akkor mi van? A bizonytalan lejáratú mentődoboz jó a rendőrnek, vagy nem jó? Vagy fel fogja tépni a plombát (régi dobozokon még volt), hogy megnézze, mit írtak a gézlap csomagolására?

Az Országos Mentőszolgálat véleménye

Az örök forradalmár Kari újabb közbevetése: Akkor legyen minden embernél elsősegélycsomag, ne csak az autósnál.

A mentőket is megkérdeztem, válaszoltak is. No nem pont arra, amit kérdeztem, így a kérdéseket ide se írom, csak a válasz kivonatát. Íme az OMSz gondolatai a mentődobozról és némely egyebekről:

A mentődoboz az ún. "kötelező felszerelések" körébe tartozik. A rendőrség joga és kötelessége is a közúti forgalomban részt vevő járműveket/járművezetőket vizsgálni, hogy eleget tesznek-e a jogszabályi kötelezettségeknek. Az elsősegélycsomag nem fölösleges tartozék, hanem sérüléssel járó baleset esetén a helyszínen történő azonnali ellátásban nélkülözhetetlen! Az elsősegélynyújtás törvény által előírt kötelessége minden embernek, így az autósnak is, a mentő kiérkezéséig.

Az elsősegély doboz tartalma megfelel a jelenlegi, laikusok által elvégezhető elsősegély-nyújtási feladatok ellátásához. A dobozban általában elegendő kötszer, sebkötöző tapasz, olló, fertőtlenítő oldat található. Az elsősegély dobozban található kötszerek lejárati ideje azt jelenti, hogy a gyártó addig az időpontig szavatolja a csomagoláson feltüntetett tulajdonságokat (sértetlen csomagolás esetén). Ez nem azt jelenti, hogy a kórokozók ezt követően megtámadják a kötszert és megfertőzik, de az ilyen lejárt szavatosságú kötszert ajánlatos kicserélni. Ugyanígy, egy gumikesztyű "élettartama" is véges, hiszen anyaga elöregszik stb. Praktikus tehát ezeknek az eszközöknek a "frissítése", kb. 2-3 évenként.

A dobozban található pólyával elkészített nyomókötéssel adott esetben ütőeres vérzést lehet csillapítani. Egy ütőeres vérzés esetén a beteg kb. 3-5 perc alatt sokkos állapotba kerülhet. Ilyen esetben a kiérkező mentők lehetnek bármilyen gyorsak, lehet kiemelkedően jó felszerelésük és lehetnek nagyszerű szakemberek, ha a megtörtént balesetet követő percekben az elsősegély-nyújtás hiányzik, ill. elmarad, a mentők segítsége sem tud csodát tenni. Például: A klinikai halál állapotában 4 perc eltelte után az agy visszafordíthatatlan károsodást szenved. Eszméletlen betegnek hátracsúszik a nyelve és néhány perc alatt megfullad. Ha valaki azonban ismeri az újraélesztés és/vagy mesterséges lélegeztetés technikáját, a mentők kiérkezéséig olyan állapotban tarthatja a sérült beteget, amelyben jó eséllyel az egészsége, sőt az élete is megmenthető. A megfelelő beavatkozással a sérült életesélyei nőnek, míg annak hiányában visszafordíthatatlan egészségkárosodás következhet be.

Az Országos Mentőszolgálat dolgozói sokszor szembesülnek a balesetek helyszínein az ott lévők "gyámoltalanságával", az elsősegély-nyújtási ismeretek hiányosságával, pedig a sürgősségi beavatkozások a gyakorlatban igen fontosak, életfontosságúak lehetnek, és a túlélés esélyét jelenthetik a balesetet szenvedett ember számára. Az újraélesztés oktatásának nagy jelentősége lenne. Az a 4 perc amíg az agy maradandó károsodás nélkül bírja az oxigénhiányt, rendkívül rövid idő.

Egy eklatáns példa: Baleset történt.
0 - 30. másodperc: Az épen maradt autósok, gyalogosok észlelik a bajt, először megpróbálnak a beteggel kommunikálni.
30. másodperc - 1,5 perc: Felhívják a mentőket (104), ahol részletesen kikérdezik a bejelentőt (ideális esetben maximum 1 perc).
1,5 perc - 2. perc: A mentésirányító riasztja a kocsit (kb. 30 másodperc alatt kell döntenie és a riasztást elvégeznie).
2. perc - 3. perc: A riasztott mentőegység, ill. mentőautó kivonul.
3. perc - 8. perc: A mentőegység megérkezik a helyszínre (ideális esetben kb. 5 perc).

Ez összesen 8 percet vett igénybe! A fővárosban nem számoltunk még közlekedési dugóval. Vidéken a nagyobb távolságok miatt szintén még hosszabb menetidővel kell számolnunk. A leszűrt tanulság: baleset helyszínén egy súlyos sérült - például egy ütőeres vérző, vagy egy eszméletlen, vagy egy klinikai halál állapotába került ember - életesélyeit legjobban a gyors és szakszerűen végzett elsősegéllyel lehet megnövelni. Rendkívül fontos tehát, hogy az elsősegélynyújtó tanfolyamokon az autósok megismerjék az említett elsősegélynyújtó technikákat.

A nem lélegző, szívmegállásos beteg ellátásának helyes módja a szívre, illetve mellkasra gyakorolt ütemes és erőteljes nyomás kiváltásán és ritmusos időközönként a szájon vagy orron át történő levegő befújásán alapul. Ennek a technikának a helyes alkalmazását akár egy elsősegélynyújtó tanfolyam keretében is el lehet sajátítani. A mentőre várva értékes percekkel lehet az életmentő beavatkozást sikeresen elvégezni. (Ennek a technikának a pontos leírását itt nem adnám meg, minthogy azt Magyarországon az orvosszakma által elfogadott szakmai protokoll szerint kell végezni.)

Ma már az Egyesült Államok bevásárló centereinek nagy részében van defibrillátor (újraélesztésre használt) készülék, s ott ma már úgyszólván az "utca embere" élhet azzal a lehetőséggel, hogy a helyszínen rosszullétet szenvedett, szívinfarktusos, szívmegállásos beteget defibrillátorral kezelik a mentő kiérkezéséig.

Az elsősegélynyújtást nem csak a jogosítványhoz kapcsolódóan kellene oktatni, hanem iskolás korú gyermekeknek is. Nem elég az egyszeri képzés, rendszeres frissítő tréningeket kellene tartani. Egy sarkított példa: ha valaki 1950-es években tanulta a KRESZT és az elsősegély-nyújtási ismereteket annak ez a vizsgája jelenleg is érvényes. Gondoljunk bele, azóta hányszor változott a KRESZ és az elsősegély-nyújtás (egy példa: ma már nem tükörrel nézzük a beteg légzésének meglétét)!

Hangsúlyozzuk, hogy az autókban, motorokban tartott mentődoboznak akkor van igazán nagy haszna és értelme, hogyha "értő" kezek veszik használatba. Ezért van jelentősége még a jogosítvány megszerzése előtt a "kötelező" egészségügyi tanfolyamnak, sőt a vizsgának is, ahol az alapvető ismereteket gyakorlatias formában sajátíthatják el a volán mögé ülő, forgalomban részt vevő autóvezetők.

Fura, de elvileg a rendőrnek nem kell feltépnie a dobozt, ha nem biztos a lejárati dátumban. A fenti rendeletből nem derül ki, de a mentődobozokon rajt' van: a 13553 számú MSZ-szabvány rögzíti, mitől mentődoboz a mentődoboz. És itt bejön a képbe egy újabb szerv: a Magyar Szabványügyi Testület.

A Szabvány

Nyegleo kollégával kis időutazást tettünk: beszereztük a 13553-as szabványt a MSzT-től. Máshonnan megszerezni a szabványt nem lehet, a kizárólagosság egyfajta hűbéri joga ennek az Üllői úti kis szervezetnek.

Bár neten lehetett megrendelni, sőt, dombornyomott kártyával ki is lehet fizetni a szabványt (2400 forint), az emailben másnap befutó pdf egy sima kép, egy beszkennelt lap: a szöveg nem kereshető, nem másolható, csak ha végigfuttatunk rajta egy felismerő programot. Tehát erős a gyanúm, hogy a magyar szabványok között senki nem tud elektronikusan keresni ma, Magyarországon.

És persze a fejlécen a Magyar Köztársaság felirat alatt egy gyönyörű Kádár-címer feszít.

Volt MSzT-s olvasónk leveléből:

"A magyar szabványokat 1989 novembere óta készítik elektronikus formában (kereshető, szöveges PDF a kimenet). Azt ezt megelőző időpontokban készült szabványokat csak beszkennelve (nem kereshető PDF) digitalizálták. A cikkben idézett MSZ 13553-1989 es szabvány egy 1980-as és egy 1981-es szabvány 1989. június 26. jóváhagyású, frissített kiadása. Ebben az időpontban az állami címer az volt, ami a szabványon is szerepel. Ha a szabvány átdolgozásra kerül, új évszámmal és új címerrel kerül kiadásra."

Sajnos a szabványt nem tehetjük közzé: az MSzT szerint ez nem közérdekű adat, hanem ipari előírás, ami más. Így sajnos nem fogják megtudni, hány méter magasról való ejtést kell kibírni sérülés, hány nap gázolajos pakolást felhólyagzás nélkül a B típusú mentődoboznak. Azért az első oldalt csak megmutatjuk , remélem, önkényuralmi jelkép közléséért azért csak nem meszelnek el.

Érdekes kínzási módszereket igen, egy dolgot viszont nem tartalmaz a szabvány. Hogy van-e a csomagnak, vagy a benne lévő holmiknak szavatossági ideje.

A vizsgán nézik-e?

Ott igen. Eről a 5/1990-es KÖHÉM rendelet szól;a mentődoboz ellenőrzése szerepel a műszaki vizsgáztatás technológiájában. Ha nincs, vagy hiányos, vagy nem megfelelő - és ez lehet a lejárt szavatosság is! - a jármű hibapontot kap, és ha még ez-az nem stimmel a kocsin, motoron, tán nem is hosszabbítják meg a forgalmi engedélyt a vizsga végén.

Konklúzió

Jelentem, nyomozásom során sikerült felderítenem, hogy mentődoboznak mindenképp kell lennie a kocsiban, és annak meg kell felelnie a 13553-as szabványnak, vagyis teljesnek kell lennie. Viszont az is kiderült, hogy a doboz, illetve a benne lévő holmik lejárati idejéről nem rendelkezik egyértelműen a jog. Értelmezésem szerint ha a műszaki vizsgán a benne lévő elsősegély-csomaggal átment az autó, akkor én két vizsga között nem vagyok vegzálható a szavatosság lejárta miatt. Ha kivettem az olló tokját a csomagból, szabályt sértettem, ha nem vettem újat, amikor megromlott a gézlap, nem. És ha netán lekapirgáltam a szavatossági időket a csomagról, a gézes zacsikról, fillérbaszó idióta, felelőtlen hülye lehetek, de szabálysértő nem. Jogilag.

Egyértelmű, végső jogi választ ilyen esetekben persze csak a bíróság mondhat ki, de az biztos, hogy ha lejárt, vagy nem jelzett szavatosságú doboz miatt buzerálna az út szélén a rendőr, se korrumpálni nem próbálnám, se a csekket nem venném el a kezéből: bizonyítsa csak be a hatóság, hogy neki van igaza. A jogszabályi háttér ismeretében nem lesz könnyű dolga.

Mi állhat a pletykák hátterében?

Végül leesztergáltam két lehetséges elméletet a mentődoboz-mizéria hátterére vonatkozólag.

A variáns: a rendőrség nemhivatalosan mégiscsak rárepült a dobozokra. Ha szólnak az autósnak, hogy lejárt a szavatossága, vegyen újat, igazuk is van. Ha meg akarják büntetni emiatt, akkor - szerintem - se erkölcsileg, se jogilag nincs. De ettől még sokan fizetnek, persze - akár zsebbe, akár az államkasszába.

B variáns: A mentődoboz-lobbi suttogó propagandával lendíti fel az üzletet. Valahol, egy mecseki barlang mélyén lobogó fáklyák fényében, arcukat fekete csuklyák mélyébe rejtve megegyezett a 13553-as szabvány Titkos Páholya, hogy elterjesztik: súlyos büntetésre számíthat, aki nem vásárol új dobozt.

Én azért megnéztem: a motorban is, a kocsikban is szavatossági időn belül van még a csomag. De ha mégis elfeledkezem majd pótlásukról, amikor lejárnak, biztos nem fizetek a rendőrnek miattuk. Hacsak addig nem módosítják a jogszabályt.

Cikk leadva, telefon csöng

A vonalban Győrfi Pál, az OMSZ szóvivője. Mondom, hogy a kolléganője már válaszolt a kérdéseinkre nagyjából, mondja, hogy jó, de még hozzátenne egy-két (három) gondolatot. Az egyik, hogy a mentősök nagyon szeretnék, hogy az elsősegélynyújtás fogalmával ne csak azok találkozzanak először hivatalosan, akik jogsit akarnak szerezni, hanem mindenki, és már gyerekkorban. Tehát évek óta lobbiznak azért, hogy az elsősegélynyújtás legyen a Nemzeti Alaptanterv része.

A másik, hogy sokan nem mernek nekiállni a balesetes sérült ellátásának, mert félnek, hogy bajuk lehet belőle, ha valamit elrontanak. Pedig Magyarországon még soha senkit nem büntettek meg, ítéltek el azért, hogy bajt okozott jó szándékkal elsősegélynyújtás közben.

A harmadik pedig, hogy manapság az elsősegély-oktatás nincs a topon, mivel a járművezető-oktató cégek költségtakarékossági okokból a tanfolyam gyors lezavarására koncentrálnak, nem elsősegélynyújtást oktatnak, hanem vizsgafeladatokat. Az OMSZ azt szeretné elérni, hogy ne csak vizsgáztathasson, hanem kizárólagos oktatási jogosítványt is kaphasson egy rendes, nagyjából 16 órás képzésre.