Állati folyosók

2000.07.11. 23:36

A betonkígyók nem csak a kígyók, hanem számtalan más állat életét is veszélyeztetik. A robbanómotor feltalálásakor, majd az azt követő évtizedekben ez senkit nem érdekelt különösebben.

Amerikában és az európai országokban már a '70-es években tanulmányozták, hogyan lehetne az autózás, a motorizáció érdekeit összhangba hozni a környezet legalább részleges megóvásával. A kutatások alapján az autópályákat, autóutakat különféle kiegészítő műtárgyakkal látták el. Ilyenek voltak a zöldfolyosók: felüljárók, melyek az átalagosnál szélesebbek és füvesítettek voltak, valamint az útpálya alatt kialakított alagutak, melyeket a kisebb emlősök, kétéltűek és hüllők használhattak.

 
   

Magyarországon az első autópályaszakaszok építésénél még nem tartották szem előtt ezeket a szempontokat, de az elmúlt évtizedben már nálunk is ezzel a módszerrel készülnek a gyorsforgalmi utak. Az M1-es autópálya építésekor a szakemberek tisztában voltak azzal, hogy például az Alpok, Alpokalja és a Kisalföld illetve a Nyugat-Dunántúl gímszarvas állományának természetes keveredését, a génállomány frissülését akadályozhatja az aszfaltsáv. Az 1995-96-ban elkészült Győr-Hegyeshalom szakaszon Magyarországon először nagyvad átjárókat és hüllő alagutakat létesítettek, melyeket persze a kétéltűek és kisebb emlősök használhatnak. A kutatások azt bizonyították, hogy különösen ahol a kétéltűek téli búvóhelyét és a szaporodáshoz nélkülözhetetlen vizes élőhelyeket közút szeli ketté, rendkívül sok élőlényt gázolnak el az autók.

Az M3-as fejlesztését alapos környezetvédelmi tanulmányok előzték meg. Nem csak vadátjárókat, hüllőalagutakat, hanem védő erdősávokat is telepítetek, összesen 15 kilométer hosszan. A vörös könyves, vagyis kihalással fenyegetett túzok élőhelye közelében pedig tíz méter széles, tömör erdősávot telepítettek. Egyes területeken még az ürgéket és velük táplálkozó ragadozó madarak fészkeit is áttelepítették, hogy ne veszélyeztesse őket a forgalom. Az M3-as Füzesabony - Polgár közötti szakasza már jó néhány értékes élőhelyet érint. Igyekeznek elkerülni egyebek mellett a tiszapalkonyai Algás-tavat vagy a Polgár közelében található Halas-tavat és minél kisebb részen érinteni az árteret. Az autópályák teljes hosszában kiépültek és épülnek az általában három méter magas vadvédő kerítések. Ennek ellenére idén az első félévben majd' száz vadgázolás, ütközés történt, mert egyes szakaszokon a fémgyűjtők ellopták a kerítést.