A film pörög tovább, a rali vb eseményei zajlanak a saját medrükben. Loeb általában nyer, ahogy a hétvégi német versenyen is. Így bár még öt futam hátra van a szezonban, szerintem már eldőlt a bajnoki cím.
Egyszerűen nem tudom már szóvirágokba önteni azt a tényt, hogy a Citroën Loebbel ismét mekkora fölényben volt a többiekhez képest. Lehetne kacifántos fogalmazással, vicces hasonlatokkal előadni, de nem ér annyit az egész. Az első nap végén a két Xsara WRC állt egymás után az élen. Ja, és gyorsaságit is csak ők tudtak nyerni. Meg még szombaton is.
Nem is értem. A többiek mit csinálnak? Tizenéves koruk óta
autókat vezetnek gyorsan. Még a szabadidejükben is. Erre vannak
tenyésztve. És akkor eljön a verseny - ami technikai sport ide vagy oda
-, és csak kapkodják a fejüket. Még az a szerencse, hogy nem kezdik el
óvogatni a győztest, hogy biztos nitrót hord a bukócsőben. Vagy
betömött egy lyukat a gázpedálon, és azért gyorsabb... Nincs
magyarázat.
Vb-szintű autók, vb-szintű pilóták - még jó -, és mégis előre
tudom, hogy a következő - angol - futamot nem Solberg nyeri meg. Bár ne
lennék ilyen okos.
A hétvégi közel 1300 km-es futamon 355 km volt gyorsasági. Pénteken
kezdődött. Hat gyorsasági, hat Citroën első hely. Ebből öt Loebé, egyet
átengedett Duvalnak, aki valószínűleg csapatérdekből nem harcol a
társával. Egy percnyire volt mögöttük a legádázabb ellenfél, és több
mint kettőre a többiek. A sétakocsikázás fogalma kicsit megváltozóban
van.
Az említett legádázabb ellenfél pedig Grönholm volt. Túlzás lenne
azt mondani, hogy tartotta a lépést, mondjuk inkább ő nem maradt le
annyira... Péntek reggel eléggé nyirkosak voltak az utak, de nem
annyira, hogy előnyt jelentsenek Grönholmnak, merthogy ő azt szereti.
Aztán ahogy
napközben száradtak fel, egyre nehezedett a finn srác dolga.
Egyértelművé vált, hogy itt most nem nagyon tud labdába rúgni, így
ismét a taktikus hozzáállás - ami megöli a versenysportot - került
előtérbe. Ha befut harmadiknak, annyi pontot kap, hogy a bajnokságban
elfoglalt második helyét tovább erősíti.
A másik Peugeot 307 WRC-vel Markko Martin technikai gondokkal
kezdte a napot. Általában az aszfaltos pályákon jól érzi magát - és ez
végre olyan verseny volt -, most is Grönholm sarkában nyargalt a
harmadik gyorsig. Itt
kicsit megtámasztotta a verdáját egy falon, amivel azonnal
időhátrányba is került. A nyolcadik helyre csúszott a negyedikről, de a
nap végére egyet sikerült előrébb lépnie.
Solbergről tudjuk, hogy ő akar lenni a szultán a szultán helyett,
de most ismét csak arra tudott figyelni, hogy minél kisebb hátrányba
kerüljön, és még így is keményen kellett küzdenie. Támadásról szó sem
lehetett. És ez igaz a másik Subaruval versenyző Sarrazinra is. Az
erőltetett menetben persze mindkettőjüknek becsúsztak kisebb hibák.
Solberg megperdült még reggel, szerencséjére megúszta sérülés nélkül.
Sarrazin autójában
a kézifékkar tört el, aminek hiányában a sok visszafordítós
kanyarban rengeteg időt veszített. Aztán még az útról is lecsúszott
egyszer, ahol további két percet szákolt. Atkinson, a harmadik subarus,
élete első aszfalt versenyén szerepelt. További nehezítésként a turbója
sem működött.
Úgy néz ki, a Fordot lassan le lehet írni. A versenycsapat
hivatalos honlapja is megszűnt, és egy éve nem nyertek futamot sem.
Tavaly még Korzika és a spanyolországi verseny is az övék volt, idén
egyelőre egy második helyezést tudtak felmutatni Gardemeisterrel a
Montén. Ezzel szemben
Toni már a legelső gyorson az út menti árokba hajtott. Roman
Krestának - a néhány évvel ezelőtti szenzáció, az első vb-pilóta a
keleti blokkból - még így sem sikerült megelőznie csapattársát. Egy
megperdülés miatt kb. 40 másodpercet veszített, így pont Gardemeister
mögött végzett az első napon.
A sereghajtó Mitsu még mindig arról beszél, hogy tudják, hogy még
sok munka áll előttük, hogy aszfalton is erősek legyenek. Könyörgöm,
mennyi munka még? Hány éve is tértek vissza? És mennyit hagytak ki? Bár
lehet, hogy már most taktikáznak. Jövőre nem lesz PSA, így simán
dobogósak lehetnek bárhol, bármikor. És
ha Gallinak van egy kis esze, meg a nagymenő csapatvezetőknek, akkor
addigra már egy másik márkánál lesz, és nem jár úgy, mint Kresta.
Bár most neki nem ment annyira, mivel nincs sok aszfaltos tapasztalata.
Ahogy Rovanpera se az a kimondott Panizzi, így a Mitsu elég keményen
benézett, még mielőtt elkezdődött volna a verseny. A nyolcadik és a
tizenegyedik hely lett az övék pénteken.
A Skodáról sem tudok többet mondani. Bengue a harmadik gyorson leesett az útról és ott is maradt. Schwarz hazai pályán próbált villantani, de a Fabia WRC motorja nem állt mellé. A dadogós motorral végigküzdötte a napot, és kilencedikként vonult aludni.
Szombaton sem sokat változott a helyzet. Loeb öt gyorsot nyert, Duval kettőt, és nem is volt több aznap. Estére Loeb előnye 27 másodperc lett, míg Grönholm a harmadik helyen már majdnem kétperces hátrányban volt. Guy Frequelin, a Citroën csapat vezetője csírájában fojtotta el a fiúk játékát. Utasításba adta, hogy ne küzdjenek egymással, ha már mással nem tudnak. Tartsák a pozíciójukat. Műszaki gond nélkül, ellenfelek híján mi mást is tehettek volna, autózgattak.
Valami ilyesmi játszódhatott le a Peugeot-nál is. Grönholm büszkén viselte a harmadik helyet, esze ágában sem volt támadni. Martin viszont előrébb akart kerülni a hetedik helyről, így ő harcolt. Az előtte állók műszaki okok miatt is tünedeztek, így ha nem is simán, de összejött estére a negyedik hely.
A Fordnál pedig felhúzták a fekete zászlót. Gondolom Gardemeister
a Panzerplatte nevet megjegyzi örök életére. Ezen - a verseny
leghosszabb, 30 km-es szakaszán - ugyanis nagyjából 20 perces hátrányt
szedett össze, és a 36. helyre került. Aztán
saját kezűleg összeeszkábálta az elektromos rendszert, és a
hátralévő szakaszokon olyanokat autózott, hogy végül a 23. helyen
végzett. Kresta ismét bemutatott egy piruettet a nyolcas gyorson, de
aztán már nem hibázott. Szerencséjére hibáztak az előtte állók, így
előrébb jutott. Az ötödik lett.
Solberget még az ág is húzta. Nem elég, hogy lövése sem volt, hogy vegye fel a kesztyűt a franciákkal szemben, még a váltója is bedöglött. A nyolcas gyorsot úgy teljesítette, hogy csak a harmadik fokozat működött. A kilencedik helyre csúszott le. A nap csúcspontjaként pedig a szervizparkban is többet dolgoztak a váltón a kelleténél, így további másfél perces hátrányt kaptak büntetésként. Sarrazin sokkal jobban járt. Gond nélkül tudott menni, így a 14. helyről indulva a hetedikként zárta a napot.
Galli a már említett tapasztalat hiány miatt a mindenképp célba érést választotta sikeres befejezésnek, eredménytől függetlenül. Rovanpera állítgatta az autót, ezzel további időt veszített, tizedikként futott be szombaton. Ennyit a Mitsubishiről. A Skoda pedig szublimált. Bengue után Shcwarz is kiesett, a motorja végleg megállt.
És még mindig nincs vége, hiszen vasárnap további hat gyorsasági
következett. Persze ez a két xsarásnak nem jelentett izgalmat. Loeb
simán nyert, Duval pedig a másodikként a csapatnak is teljes örömet
szerzett. Bár az öröm kicsit korábban kezdődött.
2001-ben Bugalski nyert itt először Citroënnel, aztán a
következő évben Loeb szerzete meg ugyanitt élete első
vb-futamgyőzelmét... és azóta is minden évben nyerni megy
Németországba. Tehát most negyedszer, a vb futamokat tekintve pedig
tizennyolcadszor.
Grönholm ésszel autózva begurította a Peugeot-t a harmadik
helyre. Se előtte, se mögötte nem voltak elérhető távolságban, így
magányosan szelte a kilométereket vasárnap. Martin sem tudott lépést
tartani a finnel, és mivel az utolsó napon már mindenki a csapata
érdekeit figyeli, kellett a pont neki is. Ráadásul
Martin az egyedüli versenyző aki a szezon minden versenyén szerzett
pontot, így valójában neki is köszönheti a Peugeot, hogy alig hat
ponttal van lemaradva a Citroën mögött.
Solberg minden reménye elszállt, nemcsak a német futamot, de az egész idei világbajnokságot illetően is. Az utolsó napra jöttek össze a dolgok, végre autózhatott egy jót. A nyolcadik lett. Sarrazin még az első napi kicsúszásával került hátrányba. Nem is tudta kijavítani a hibát a három nap alatt.
A Fordnál is hasonlóképpen állta bál. Gardemeister elektromos
hiba miatt kikerült a látótérből, valahol a 17. hely környékén ért
végül célba.
Kresta majdnem ötödik lett, de a legutolsó gyorson Galli
lenyomta, így akárcsak Török- és Görögországban, most is a hatodik
lett. Galli pedig ötödik, így terven felül teljesített. A 17. gyorsot
meg is nyerte, így meglett az egész napos harc eredménye. Rovanpera
három éve nem versenyzett aszfalton, ennek ismeretében tizedik helye
szép eredménynek mondható.
Következő fellépés szeptember közepén lesz Angliában. A már tavaly is előrehozott futamon - régebben szezonzáró volt - Solberg nyert, de úgy tűnik a Subaru idén nem elég jó. Pártatlanul mondom, hogy remélem, nem lesz igazam.