Sima ügy

2005.08.29. 08:10

A film pörög tovább, a rali vb eseményei zajlanak a saját medrükben. Loeb általában nyer, ahogy a hétvégi német versenyen is. Így bár még öt futam hátra van a szezonban, szerintem már eldőlt a bajnoki cím.


Egyszerűen nem tudom már szóvirágokba önteni azt a tényt, hogy a Citroën Loebbel ismét mekkora fölényben volt a többiekhez képest. Lehetne kacifántos fogalmazással, vicces hasonlatokkal előadni, de nem ér annyit az egész. Az első nap végén a két Xsara WRC állt egymás után az élen. Ja, és gyorsaságit is csak ők tudtak nyerni. Meg még szombaton is.



Nem is értem. A többiek mit csinálnak? Tizenéves koruk óta autókat vezetnek gyorsan. Még a szabadidejükben is. Erre vannak tenyésztve. És akkor eljön a verseny - ami technikai sport ide vagy oda -, és csak kapkodják a fejüket. Még az a szerencse, hogy nem kezdik el óvogatni a győztest, hogy biztos nitrót hord a bukócsőben. Vagy betömött egy lyukat a gázpedálon, és azért gyorsabb... Nincs magyarázat. Vb-szintű autók, vb-szintű pilóták - még jó -, és mégis előre tudom, hogy a következő - angol - futamot nem Solberg nyeri meg. Bár ne lennék ilyen okos.

A hétvégi közel 1300 km-es futamon 355 km volt gyorsasági. Pénteken kezdődött. Hat gyorsasági, hat Citroën első hely. Ebből öt Loebé, egyet átengedett Duvalnak, aki valószínűleg csapatérdekből nem harcol a társával. Egy percnyire volt mögöttük a legádázabb ellenfél, és több mint kettőre a többiek. A sétakocsikázás fogalma kicsit megváltozóban van.




Az említett legádázabb ellenfél pedig Grönholm volt. Túlzás lenne azt mondani, hogy tartotta a lépést, mondjuk inkább ő nem maradt le annyira... Péntek reggel eléggé nyirkosak voltak az utak, de nem annyira, hogy előnyt jelentsenek Grönholmnak, merthogy ő azt szereti. Aztán ahogy napközben száradtak fel, egyre nehezedett a finn srác dolga. Egyértelművé vált, hogy itt most nem nagyon tud labdába rúgni, így ismét a taktikus hozzáállás - ami megöli a versenysportot - került előtérbe. Ha befut harmadiknak, annyi pontot kap, hogy a bajnokságban elfoglalt második helyét tovább erősíti.



A másik Peugeot 307 WRC-vel Markko Martin technikai gondokkal kezdte a napot. Általában az aszfaltos pályákon jól érzi magát - és ez végre olyan verseny volt -, most is Grönholm sarkában nyargalt a harmadik gyorsig. Itt kicsit megtámasztotta a verdáját egy falon, amivel azonnal időhátrányba is került. A nyolcadik helyre csúszott a negyedikről, de a nap végére egyet sikerült előrébb lépnie.



Solbergről tudjuk, hogy ő akar lenni a szultán a szultán helyett, de most ismét csak arra tudott figyelni, hogy minél kisebb hátrányba kerüljön, és még így is keményen kellett küzdenie. Támadásról szó sem lehetett. És ez igaz a másik Subaruval versenyző Sarrazinra is. Az erőltetett menetben persze mindkettőjüknek becsúsztak kisebb hibák. Solberg megperdült még reggel, szerencséjére megúszta sérülés nélkül. Sarrazin autójában a kézifékkar tört el, aminek hiányában a sok visszafordítós kanyarban rengeteg időt veszített. Aztán még az útról is lecsúszott egyszer, ahol további két percet szákolt. Atkinson, a harmadik subarus, élete első aszfalt versenyén szerepelt. További nehezítésként a turbója sem működött.



Úgy néz ki, a Fordot lassan le lehet írni. A versenycsapat hivatalos honlapja is megszűnt, és egy éve nem nyertek futamot sem. Tavaly még Korzika és a spanyolországi verseny is az övék volt, idén egyelőre egy második helyezést tudtak felmutatni Gardemeisterrel a Montén. Ezzel szemben Toni már a legelső gyorson az út menti árokba hajtott. Roman Krestának - a néhány évvel ezelőtti szenzáció, az első vb-pilóta a keleti blokkból - még így sem sikerült megelőznie csapattársát. Egy megperdülés miatt kb. 40 másodpercet veszített, így pont Gardemeister mögött végzett az első napon.



A sereghajtó Mitsu még mindig arról beszél, hogy tudják, hogy még sok munka áll előttük, hogy aszfalton is erősek legyenek. Könyörgöm, mennyi munka még? Hány éve is tértek vissza? És mennyit hagytak ki? Bár lehet, hogy már most taktikáznak. Jövőre nem lesz PSA, így simán dobogósak lehetnek bárhol, bármikor. És ha Gallinak van egy kis esze, meg a nagymenő csapatvezetőknek, akkor addigra már egy másik márkánál lesz, és nem jár úgy, mint Kresta. Bár most neki nem ment annyira, mivel nincs sok aszfaltos tapasztalata. Ahogy Rovanpera se az a kimondott Panizzi, így a Mitsu elég keményen benézett, még mielőtt elkezdődött volna a verseny. A nyolcadik és a tizenegyedik hely lett az övék pénteken.

A Skodáról sem tudok többet mondani. Bengue a harmadik gyorson leesett az útról és ott is maradt. Schwarz hazai pályán próbált villantani, de a Fabia WRC motorja nem állt mellé. A dadogós motorral végigküzdötte a napot, és kilencedikként vonult aludni.

Szombaton sem sokat változott a helyzet. Loeb öt gyorsot nyert, Duval kettőt, és nem is volt több aznap. Estére Loeb előnye 27 másodperc lett, míg Grönholm a harmadik helyen már majdnem kétperces hátrányban volt. Guy Frequelin, a Citroën csapat vezetője csírájában fojtotta el a fiúk játékát. Utasításba adta, hogy ne küzdjenek egymással, ha már mással nem tudnak. Tartsák a pozíciójukat. Műszaki gond nélkül, ellenfelek híján mi mást is tehettek volna, autózgattak.

Valami ilyesmi játszódhatott le a Peugeot-nál is. Grönholm büszkén viselte a harmadik helyet, esze ágában sem volt támadni. Martin viszont előrébb akart kerülni a hetedik helyről, így ő harcolt. Az előtte állók műszaki okok miatt is tünedeztek, így ha nem is simán, de összejött estére a negyedik hely.



A Fordnál pedig felhúzták a fekete zászlót. Gondolom Gardemeister a Panzerplatte nevet megjegyzi örök életére. Ezen - a verseny leghosszabb, 30 km-es szakaszán - ugyanis nagyjából 20 perces hátrányt szedett össze, és a 36. helyre került. Aztán saját kezűleg összeeszkábálta az elektromos rendszert, és a hátralévő szakaszokon olyanokat autózott, hogy végül a 23. helyen végzett. Kresta ismét bemutatott egy piruettet a nyolcas gyorson, de aztán már nem hibázott. Szerencséjére hibáztak az előtte állók, így előrébb jutott. Az ötödik lett.

Solberget még az ág is húzta. Nem elég, hogy lövése sem volt, hogy vegye fel a kesztyűt a franciákkal szemben, még a váltója is bedöglött. A nyolcas gyorsot úgy teljesítette, hogy csak a harmadik fokozat működött. A kilencedik helyre csúszott le. A nap csúcspontjaként pedig a szervizparkban is többet dolgoztak a váltón a kelleténél, így további másfél perces hátrányt kaptak büntetésként. Sarrazin sokkal jobban járt. Gond nélkül tudott menni, így a 14. helyről indulva a hetedikként zárta a napot.

Galli a már említett tapasztalat hiány miatt a mindenképp célba érést választotta sikeres befejezésnek, eredménytől függetlenül. Rovanpera állítgatta az autót, ezzel további időt veszített, tizedikként futott be szombaton. Ennyit a Mitsubishiről. A Skoda pedig szublimált. Bengue után Shcwarz is kiesett, a motorja végleg megállt.



És még mindig nincs vége, hiszen vasárnap további hat gyorsasági következett. Persze ez a két xsarásnak nem jelentett izgalmat. Loeb simán nyert, Duval pedig a másodikként a csapatnak is teljes örömet szerzett. Bár az öröm kicsit korábban kezdődött. 2001-ben Bugalski nyert itt először Citroënnel, aztán a következő évben Loeb szerzete meg ugyanitt élete első vb-futamgyőzelmét... és azóta is minden évben nyerni megy Németországba. Tehát most negyedszer, a vb futamokat tekintve pedig tizennyolcadszor.



Grönholm ésszel autózva begurította a Peugeot-t a harmadik helyre. Se előtte, se mögötte nem voltak elérhető távolságban, így magányosan szelte a kilométereket vasárnap. Martin sem tudott lépést tartani a finnel, és mivel az utolsó napon már mindenki a csapata érdekeit figyeli, kellett a pont neki is. Ráadásul Martin az egyedüli versenyző aki a szezon minden versenyén szerzett pontot, így valójában neki is köszönheti a Peugeot, hogy alig hat ponttal van lemaradva a Citroën mögött.

Solberg minden reménye elszállt, nemcsak a német futamot, de az egész idei világbajnokságot illetően is. Az utolsó napra jöttek össze a dolgok, végre autózhatott egy jót. A nyolcadik lett. Sarrazin még az első napi kicsúszásával került hátrányba. Nem is tudta kijavítani a hibát a három nap alatt.



A Fordnál is hasonlóképpen állta bál. Gardemeister elektromos hiba miatt kikerült a látótérből, valahol a 17. hely környékén ért végül célba. Kresta majdnem ötödik lett, de a legutolsó gyorson Galli lenyomta, így akárcsak Török- és Görögországban, most is a hatodik lett. Galli pedig ötödik, így terven felül teljesített. A 17. gyorsot meg is nyerte, így meglett az egész napos harc eredménye. Rovanpera három éve nem versenyzett aszfalton, ennek ismeretében tizedik helye szép eredménynek mondható.

Következő fellépés szeptember közepén lesz Angliában. A már tavaly is előrehozott futamon - régebben szezonzáró volt - Solberg nyert, de úgy tűnik a Subaru idén nem elég jó. Pártatlanul mondom, hogy remélem, nem lesz igazam.