Schneider 5. bajnoki címe

A kvalifikáció

A Le Mans-i pálya szinte az egész mezőnynek új volt, senki sem tudta, mi fog történni. A csapatok sem gyűjtöttek még sok tapasztalatot itt, így az időmérő edzés előtt rengeteg volt az ismeretlen, csak két dolog volt majdnem biztos: hogy Tom Kristensen lesz a leggyorsabb, és hogy Vanina Ickx lesz a leglassabb. Az egyik feltevés beigazolódott, az első szakasz után Vanina valóban utolsó lett, így hatodmagával kiesett, és nem folytathatta a kvalifikációt. A 2004-es autók mellett Alesi és Mücke esett még ki. A második szakaszban, ahogy várható volt, robbant a bomba. A nyolc gyári versenyzőből három kiesett, köztük volt a bajnokjelölt Bernd Schneider is. Frentzennek technikai problémái voltak, először a motorral, aztán a váltóval, így ő már nem tudott előrébb kerülni, a 14. helyen kvalifikálta magát. Mattias Ekström autóját nem tudták igazán jól beállítani, így a svéd pilóta tizedik lett Bernd Schneider mögött, aki a forgalomra is panaszkodott, és saját bevallása szerint hibázott is. A gyáriak mellett két 2005-ös Audi A4 - Abt és Kaffer -, valamint egy 2005-ös Mercedes – Margaritis – jutott be a kvalifikáció utolsó szakaszába.

A harmadik szakaszban Kristensen kiment a pályára, azonnal futott egy iszonyatosan gyors kört, majd bement a boxba pihenni. Egyedül Spengler tudta megközelíteni, de úgy tűnt, jobb időre már nem futja a kanadai pilóta erejéből, mígnem a kvalifikáció legvégén Spengler valahol talált még egy-két tizedet, 0,032 másodperccel megverte Kristensent, és megszerezte a pólpozíciót. Häkkinen lett a harmadik, Green a negyedik, Tomczykot meglepetésre mindhárom 2005-ös autó megelőzte.

A DTM kilencedik futama

Bruno Spengler remekül kapta el a rajtot, Kristensen annál kevésbé. Az első kanyarban a kanadai pilótát Green és Häkkinen követte, az Audi dán sztárjának még a negyedik pozíció megtartásáért is küzdenie kellett. Az első kör eseményei egyszerre váratlan fordulatot vettek. A tévénéző csak annyit láthatott, hogy alkatrészek röpködnek szanaszét, autók törnek és forognak, és mindenki megy, amerre lát, kavicságyon, füvön át. Természetesen bejött a biztonsági autó, majd a sokadik lassításra a kép is összeállt nagy nehezen. Ekströmtől, Stipplertől és Laudától kellett búcsút venni, az ő autóik nem élték túl a káoszt. Bernd Schneider sem járt jól, a nagy kavalkád közepette elhagyta ő is a pályát, és csak utolsónak tudott visszajönni. Ekkor Spengler, Green, Häkkinen, Kristensen, Tomczyk, Abt, Scheider, Margaritis, Kaffer, Frentzen volt az élen a sorrend. Az ötödik körben indult újra a verseny, és az öreg elindult. Jött, csak jött felfelé, végül egészen az ötödik helyig jutott. Bernd Schneider idén megállíthatatlan volt. Most már matematikai esélye sem maradt az üldözőknek, kimondhatjuk fehéren, feketén: az öreg ötödszörre is elhódította a DTM-bajnoki címet, s ezt vélhetően még a legvérmesebb Audi-drukkerek sem sajnálnak majd tőle, annyira megérdemli.

Az élen sem sokat változott a sorrend. Kristensen a verseny kétharmadánál megelőzte Greent, így végül harmadik lett, az élen autózó Spengler pedig rajt-cél győzelmet aratott. Mika Häkkinen beváltotta ígéretét, és dobogóra állt. Ismét bebizonyította, hogy tud ő gyorsan menni, ha úgy jön ki a lépés. Alesi végül a tizenegyedik helyen végzett élete nagy versenyén, hazai pályán. A Mercedes dominált az idei szezonban. A bajnoki cím már az övék, és a második helyet is jó eséllyel megszerezhetik, ha így folytatják. A DTM utolsó versenyét Hockenheimben rendezik, október 29-én. Már nem Bruno Spengler lesz az üldöző, Tom Kristensennek kell majd küzdenie a második helyért. A dán pilóta három pontos hátránnyal várja az utolsó futamot, és nem lesz könnyű dolga, Spengler, amióta megnyerte élete első DTM-futamát, szárnyakat kapott.