Bár a végeredmény itt is eldőlt, még eltapsolnak egy kis lóvét a világ legjobb ralistái. Most hétvégén Korzika szigetén füstöltek el sok liter benzint, és koptattak el milliós értékű gumimennyiséget.
Loeb ugye már világbajnok, és ezt már az előző futam után tudtuk, így akik akkor és ott arra szavaztak a beugratós kérdésnél, hogy nem ő lesz, azok szégyelljék magukat. De hogy mit fog csinálni jövőre a kétszeres világbajnok, azt még ő is csak sejti. Így tehát őt most tegyük félre - már csak azért is, mert mind a tizenkét gyorsaságit megnyerte, tehát semmi érdekes nem történt vele -, és nézzük meg a többieket.
Ők pedig most is fogcsikorgatva próbálták meg a lehetetlent, utolérni Loeböt aszfalton. A Xsarák már a német futamon is istenek voltak, és most sem engedtek labdába rúgni mást, főleg az első nap. Péntek este ugyanis a két Citroën állt egymás mögött az élen. Pedig Seb még sosem győzött itt, most nagyon úgy nézett ki, hogy ismét minden körülmény a kezére játszik.
Duval valószínűleg úgy gondolta, eljött az ideje első vb-futamgyőzelmének, és kitaposta volna a lelket is az autójából, a csapat azonban biztonságos célba érést kért tőle is, elvégre céljuk a gyártók bajnokságának megnyerése. Így aztán Duval biztonságosan autózott rohadt gyorsan, és ott is volt a második helyen.
Mögötte pedig az idén csak fellángoló teljesítményt nyújtó Gardemeister repesztett. A Ford nagyon jó autó ide, ezt már tavaly Martin is bizonyította, hiszen megnyerte ezt a futamot. Most pedig Tony fiú ott van a Xsarák mögött. Ez nem lehet véletlen. Ráadásul a másik két Focus WRC sem szerepelt rosszul. Sola a hatodik, Kresta a hetedik pozícióban fejezte be a pénteki penzumot.
A Ford aszfaltos kiválósága mellett azért azt is meg kell említeni, hogy a Peugeot-sok műszaki problémák miatt szívtak, ezért is kerülhettek hátrébb. Grönholm egész nap Gardemeisterrel csatázott, és a nap utolsó gyorsán dőlt el a harc, a már említett kimenetellel. Aztán a gyors után a 307 WRC-ben elhalálozott a váltó, a beíróból is úgy tolták ki a srácok, és persze feladták a futamot. A továbbra is - érthetően - távolmaradó Martint most Nicolas Bernardi helyettesítette, aki a 14. helyet szerezte meg.
A Subarunál más gondok voltak. Igaz, nekik az igényeik is kisebbek. Bőven beérték volna a dobogós helyek bármelyikével. Az első napot Solberg a negyedik, Sarrazin az ötödik helyen fejezte be, így reményeik tovább éltek. Solberg ráadásul alig tíz másodpercnyire volt az előtte álló Gardemeistertől (Loebtől több mint egy percnyire). Sarrazin pedig Solbergtől volt egy húszasra, ami akár kettős dobogót is jelenthetne néhány előrébb álló kiesésével.
A hagyományosan sereghajtó szerepét betöltő Skoda most sem állt jobban. Alex Bengue Krestával vívott a hetedik hely környékén, Schwarz pedig ismét olyan messze volt, hogy nem is látszott. A Mitsubishit is technikai gondok tartották távol a zsíros helyektől. Mindhárom Lancer apró hibákkal küszködött, de jelentékeny hátrányt szedtek össze. A legjobb helyen még Galli állt, és ez is a tizedik volt. Rovanpera 12, és Panizziék 16. helyét már meg sem merem említeni.
Ebben a leegyszerűsödött helyzetben a következő nap már álmos nyugalommal köszöntött a résztvevőkre. Ahogy lassacskán a rajongók is álmos nyugalommal veszik majd észre, hogy a hétvégén megint volt egy verseny. Mint említettem, Loeb a napi adagot ismét 100%-osan teljesítette, így róla továbbra sincs mit mondani.
Duval viszont annál jobban izgult reggel, amikor már az első gyorson beesett a fékpedálja. Még a következőn sem tudott egy rendeset satuzni, így aztán mindkét gyorson spórolt a gázzal is, hogy legalább az ne fogyjon el. Persze így lecsúszott az ötödik helyre, az előtte levők egyel feljebb kerültek. Az ebédidőben zajló szervizelésnél a szerelők a rántott hús helyett az autójával foglalkoztak, így a második két szakaszon kicsit gyorsabban léphetett, javított is egy helyezést a napi célig.
Gardemeister tehát a második helyen találta magát, és megpróbálta megragadni a lehetőséget. Mármint nem a virtuskodás lehetőségét, hanem a hibamentes autózással biztos második helyre való befutásét. "Ma minden összejött" - mondta. "Jól választottunk gumikat, és az eddigi legjobb formámat hozom, annak ellenére, hogy nem ez a kedvenc versenyem. Tudom, hogy ma gyorsabb voltam Solbgernél, de azért rajta kell tartanom a szemem."
Solberg szemszögéből is hasonlóan nézett ki a helyzet, csak neki küzdenie kellett még a saját pozíciójáért is, nem hogy a támadást forgassa a fejében. "Elégedett vagyok a teljesítményemmel" - mondta. "Nyomtam, ahogy tudtam, de ennél a harmadik helynél nem tudok jobbat, ráadásul Duval is elég közel van mögöttem." Sarrazin autója nem volt tökéletes, és Duval közelsége sem volt jó hatással rá, így nem mozdult az eredménylistán az előző esti eredményhez képest.
Kresta és az alvégen levő többi versenyző nem sok vizet zavart. Elmaszatoltak ott a hatodik és a még hátrébb levő helyek környékén, és tulajdonképpen ennyi. Krestát több defekt is segítette ebben a tevékenységben, a Skodának meg köztudottan nem kedveznek a szűk kanyarok és az utánuk következő rettenetes kigyorsítások. A Fabiák ugyanis nem tudnak rettenetesen kigyorsítani, mármint a többiekhez képest, nekem biztos bedugulna a fülem, és hátralapulva maradna a hajam, mint Val Kilmernek a Top Secretben.
És ugyanezzel a ködbevesző mutatvánnyal telt el a vasárnap is. Az első gyorson Duval letörte az egyik első kereket, így elszálltak a dobogóra visszakapaszkodás reményei, ahogy a csapatnak is zsíros pontszerzéshez fűzöttek. Loeb győzelme már eléggé biztosnak tűnt, így inkább nem piszkálták, nehogy a parancsra történő lassítás miatt történjen valami baj.
Mögötte viszont megváltoztak a kedélyek. Gardemeister kicsit megnyugodott, hiszen a második hely elvesztése csak rajta múlhatott, nem fenyegette senki. Solberget kicsit feltartotta Duval az esésénél, de a végeredményt tekintve nem volt jelentős. Simán bevitte a Subarut a harmadik helyre, ahogy mögötte Sarrazin a negyedikre. Így a Subaru kapta azokat a zsíros pontokat.
És a többi néma csend. Persze jó azt mondani, hogy az első tízben két Skoda is van, és, hogy Galli a kilencedik, Rovanpera meg a tizedik lett, de kérem. Azért lássuk be, hogy ez már nem számít. Vannak a top csapatok - akik közül kettő ugye most elbúcsúzik - és vannak a lúzerek. És ehhez jön az emberi tényező, hogy reggel melyik versenyző milyen lábbal kel fel.
A jövő évi rendben valószínűleg átalakulnak az erőviszonyok - a technikai változások miatt is -, így kíváncsian várom, hat és fél perc hátránnyal kap-e pontot még versenyző. Mert most kapott, ráadásul élete első WRC-s vb-futamát tudta le. Pedig biztosan örült volna egy sima célba érésnek is, de hát úgy hozta a sors, hogy 2005-ben ilyen teljesítményért még a nagykönyvbe is fel lehet iratkozni.
