Mesterségesen érdektelenítve

2004.01.26. 09:58
Volt hó, eső, jég, köd. De hiába vetette be a Monte minden fortélyát, hiába mutatta ki a foga fehérjét már az első napon, sajnos a rali elvesztette azt a varázsát, amitől hideg remegés futott végig a rajongók hátán a szezonkezdő verseny rajtjánál.
csik.jpg

Elkezdődött. Mármint a rali VB szezon. Piszkosul vártuk már. Alig telt el két hónap a tavalyi szezon végétől, és már jelentkeztek is az elvonási tünetek. Csak azt nem értem, az első futamon miért nem múltak el. Aztán persze rájöttem. Azért, mert hiába vetette be a Monte minden fortélyát, hiába mutatta ki a foga fehérjét már az első napon, hiába fröcsögtette az utat a legváltozatosabb csapadékokkal, sajnos a rali elvesztette azt a varázsát, amitől már napokkal a verseny előtt álmatlanság gyötörte a rajongókat, és hideg remegés futott végig a hátukon a szezonkezdő verseny rajtjánál. Úgyhogy ezúton is üzenném az okosoknak ott a szabálykönyv felett, hogy le lehet tenni a ceruzát, és elő kéne venni a radírt, ha nem akarják teljesen kinyírni a sportágat.

De félre minden összeesküvés elméletet, nézzük, mi történt a hétvégén Monte-Carlóban. Kicsit azért vissza kell térni a problémákra, mivel a szabályok módosítása miatt már a nevezési lista is eléggé karcsúra sikerült. Egy csapat két autót indíthat, a versenynaptárban pedig több futam van, mint amit a szegényebb istállók költségvetése még elbírna. Ezért nem véletlen, hogy a Skoda és a Hyundai gyári csapatát sem lehetett látni a mezőnyben. És hiányzott személyes favoritom, Colin McRae is. Erről ne is beszéljünk többet, mert sírni tudnék. Ott volt viszont a visszatérő Mitsubishi csapat a mezőny jelenleg nekem legjobban tetsző autójával. Bár hátul az a könyvespolc kicsit illúzióromboló.

A Super 1600-osak mezőnyével és a magyar Szabó-Köhler (Skoda Octavia WRC) párossal együtt összesen 76 nevezés érkezett a rendezőséghez. Ebből a nézők túlzott jelenléte miatt eltörölt első gyorsot követő Piegut és Urtis közötti szakaszt már csak 43-an teljesítették. A leggyosabban az elmúlt évek nagymenői - akiknek a tavalyi év sajnos nem sikerült túl jól -, Grönholm és a Peugeot. De már nem a 206 WRC, hanem a 307 WRC, aminek fejlesztését sokáig tagadták, közben mégis elkészítették. Hát testvérek, azt kell mondjam, ennél ocsmányabb, csótánykinézetű raliautót nagyon rég nem láttam. De végül is mindegy, ha elveri a mezőnyt. És most úgy nézett ki a második (ami ugye az első volt) gyors után, hogy idén simán számolhatunk ezzel az eshetőséggel.

De azért Märtin a Focus WRC-vel, és a tavalyi Monte győztes Loeb a Xsara WRC-vel is ott volt keményen az élbolyban. A Citroenek dominanciája egyre erősebben jelentkezett. A nap végére Loeb az első helyre tornázta magát, és 18 másodperces előnnyel tekintett a mögötte helyet foglaló Märtinra, aki már tavaly is egyedüliként állta a sarat Loebbel szemben... A másik Xsarában Sainz még mindig a spanyol hévvel hajtja a gépet, neki a negyedik hely jutott pénteken. Itt említem meg a második Fordos, Duval eredményét, ami az ötödik hely, mert ez később érdekes lesz.

Ez a felállás az utolsó gyorson alakult ki, addig Grönholm állt az élen a 307 WRC-vel. A Peugeotban még a negyedik szakaszon tönkrement a váltó, de szerencsére sikerült szakértők közé gurítani, ahol a szorgos kezek 20 perc alatt kicserélték. Ám ezután sem volt minden tökéletes. Az ominózus utolsó gyorson két helyet is lejjebb csúszott - így lett harmadik a nap végén - mivel csak a 6. időt érte el. Loix, a csapattársa új fiúként vezetett egy új autót, ráadásul még a nem túl kedvező gumiválasztással is rontott az esélyein, ezért hiába futotta a második időt az utolsó szakaszon, összetettben mindössze a 9. helyen állt.

A szépséges Lancer WRC-ről azt mondják, még nem érett a győzelemre. Az egyes számú versenyzőnek szerződtetett Panizzi is mindössze "tesztelte" az autót a verseny alatt. Bár ezt a kifejezést a hazai bajnokságban a lassan haladó versenyzők szokták használni, szerintem a japóknak hihetünk. Keményen dolgoznak, és pontosan tudják, mennyi feladatuk van még, ha ismét a dobogó környékén szeretnék látni az autót. Panizzi a 11. helyen tért nyugovóra. A másik Micuval autózó Galli kiesett az ötödik szakaszon.

Szándékosan hagytam utolsónak a Subarut a résztvevő öt gyári csapat közül. Az aktuális világbajnok, Solberg ugyanis sosem volt túl sikeres ezen a futamon. Ez a tudat valószínűleg már öngerjesztő hatással van rá, mert most is érte őt balszerencse. Elsőként indult a havas-jeges utakon, és takarítóként egyébként sem lehetett volna gyors, de mivel átrendezett egy kerítést is, jelentős időhátrányba került. Közel 2 perces hátránnyal a hatodik helyen állt. Hirvonen a másik Imprezában a célbaérésért dolgozott, de a 8. hely egyáltalán nem jött rosszul.

Szombaton az időjárás csavart egyet a power-gombon . Volt hó, eső, jég, köd... igazi Monte-hangulat. A versenyzők az úton maradásért küzdöttek, több-kevesebb sikerrel. Loeb számára azonban mindez mit sem számított. Kinyomta a Xsara szemét is, olyan tempót diktált, hogy a többiek csak kapkodták a fejüket. Estére már 1 perc fölé tornázta az előnyét. De nézzük sorban az eseményeket.

Az első szakaszt baleset miatt megszakították, Vouilloz Peugeot 206-ja keresztben elállta az utat, ezért a mezőny mögötte levő része átlagolt időt kapott. A következő gyorson mindenki átszaladt, leggyorsabban Loeb. A harmadikon viszont már ismét voltak kalandok. Sainz nekicsapódott a jobb oldali sziklafalnak, otthagyva a jobb első futóművét, így kiesett. Hasonló sorsra jutott Hirvonen is. Grönholm pedig elsokallt egy kanyarban, de semmi sérülés nem történt az autón, mindössze az időveszteség az, ami nem jött jókor.

A következő gyorsot a kivonult sok néző biztonsága érdekében szintén törölték. Így aztán szombaton mindössze három értékelhető szakaszt futott az élmezőny. Ezeket Loeb mind megnyerte, kettőn pedig Duval a második időt futotta. Itt lett érdekes az ő személye, mivel ezzel a teljesítménnyel, és persze Märtin gyengélkedésével - amit a nem túl jól eltalált autó beállítások idéztek elő - sikerült a második helyre lépnie a nap végére. A két Fordos közé - a második és a harmadik helyen - 13 másodperc különbség nőtt.

Grönholm a már említett kicsúszásával rontotta a helyzetét, lecsúszott a negyedik helyre. Loix viszont a reggeli kilencedik helyéről a hatodikra küzdötte fel magát. A Mitsubishinél az egyes számú cél a minél több versenykilométer megtétele lett. A sok kieső miatt Panizzi mégis a hetedik helyen állt. Solberg tovább gyengélkedett, de nem adta fel a dobogós helyezést, mivel a kiesők száma neki is kedvezett. Az ötödik helyen, két perccel az előtte álló Märtin mögött még joggal bizhatott a dobogóban, hiszen a vasárnapi négy gyors a Montén még bármit kihozhat. Amit az is alátámaszt, hogy ebben a pillanatban - szombat este - már csak 22 páros volt versenyben.

A vasárnapi célra még tovább fogytak. Az utolsó napon mar nem történt semmi eget rengető . Malcolm Wilson, a Ford csapat vezetője rászólt a fiúkra - Martin-Duval -, hogy ne merészeljenek rivalizálni, mert mind a kettőjüknek be kell érni a célba. Így is tettek, csak közben Martin azért lelépte Duvalt, szóval ő lett a második Loeb mögött, Duval pedig a harmadik. Mint kiderült Loeb ismét győzedelmeskedett a Montén. Csakúgy, mint tavaly, vagy tavalyelőtt, bár akkor tiltott szervizelésért elvették tőle az eredményt. Így aztán az a helyzet állt elő, hogy Loeb vezeti a pontversenyt, és a Ford a gyártók versenyét.