Új kor hajnalán

2004.04.19. 10:02
Ahogyan azt már Mexikóban is láthattuk, a Subaru idei fejlesztése eléggé eltaláltnak sikerült. A jövőben ezt úgy kell majd mondani, hogy "ahogy azt Mexikóban, és Új-Zélandon láttuk..."
csik.jpg

Na, túl vagyunk a nehezén. A hétvégén lezajlott az újkori rali világbajnokság első futama. Az Új-Zéland ralit ugyanis a tavaly év vég felé felvázolt szabályok szerint bonyolították. Ez volt az első ilyen, és nagyon-nagyon reméljük - biztosan többen vagyunk így, ha más nem, a versenyzők biztosan egy véleményen vannak velem -, hogy az utolsó is egyben. Minden velejáró szörnyűsége - pl. korai ébredés és késői fekvés a versenyzőknek a délelőtti pályabejárás, és délutáni versenyzés miatt - mellett azt el kell ismerni, hogy rendesen megbolygatja a dolgokat. Valójában olyan dolog ez, mint amikor valaki úgy kapcsolja be a HI-FI cuccát, hogy balról jobbra sorban megnyomja a gombokat, és az utolsó pont a PLAY. Kikapcsoláskor, pedig jobbról-balra teszi ezt, és mivel így a STOP az utolsó, ez sikerül is neki. És e miatt a siker miatt lehetetlen meggyőzni őt arról, hogy ezt nem így kell csinálni. Ezen a rali futamon is minden klappolt, izgalmasan alakult a vége is, és az éves pontverseny is nyitott, de szerintem senki nem fogja elismerni a fehér asztalnál, hogy ez nem (csak) a hülye szabályaik miatt alakult így.

Nézzük először a tényeket. Közel 1400 km, belőle 400 gyorsasági várta a mezőnyt, 23 szakaszra osztva. Már csütörtökön elkezdődött a verseny két szinkronpályás gyorssal, majd öt sima szakasz zajlott pénteken, ezután még kétszer a Super Special. Szombaton további nyolc, vasárnap pedig még hat gyorsasági várta a srácokat. A teljes táv murvás szakaszokon zajlott, a versenyt az elmúlt két évben (meg 2000-ben is) Grönholm nyerte a 206 WRC-vel, a rekordot azonban Carlos Sainz tartja négy győzelemmel.

A Peugeot csapat rögtön az elején megtalálta a helyét. Mexikóval ellentétben itt már nem vergődtek műszaki gondok között. További különbség, hogy Grönholm már Rovanperával volt csapatban, akit pont az eredményszállítás miatt vettek be újra. A Super Special-októl kezdve stabilan az élbolyban tartották a 307 WRC-ket. A második-harmadik helyeken autóztak. Ez egyértelműen a szerelők-fejlesztők munkájának eredményességét bizonyítja, akik még közvetlenül a szerdai Shakedown előtt is lázasan dolgoztak a verdákon. A két versenyzőnek egy panaszszava sem lehetett. Az ötödik szakasz után Grönholm már az első helyen állt - Solbergtől vette át, aki nagyon bekezdett -, de a hatodikon elnézett egy kanyart, és a kicsit szűk jobbosban felszaladt a belső partoldalra, ami megdobta az autót. Oldalára billenve csúsztak egy kicsit. A környéken állók visszalökték a kocsit a kerekeire, és szerencséjükre tovább tudtak menni, csak éppen az első hely úszott tova. A negyedikre kerültek. Kicsit később viszont Rovanpera vette át az első helyet. Ebből estére ugyan második lett, de a lényeg, hogy a nap végére mindkét Peugeot rettentően jó helyen állt, ilyen elég régen volt már.

Solberg és a Subaru hatalmát már tapasztalhattuk idén, és a riválisok is paráznak tőle. Nem volt ez másképp az Új-Zéland rali kezdetén sem. A csütörtök esti két szakaszon lenyomott mindenkit, mint a bélyeget, majd a pénteki első két gyorson is csak a hátulját láthatták az Imprezájának (gyk: ez képletesen értendő). De aztán jöttek a Peugeot-k, és ez kicsit lelohasztotta az ifjú titánt. Ez természetesen nem igaz, pusztán annyi a valóság, hogy ez versenysport, s egyszer fenn, egyszer lenn. Péntek este Solberg a második helyen állt, a befejező két Super Special előtt. Az elsőt ismét megnyerte, a másodikon viszont Duval elékerült a Focus WRC-vel, de mivel Rovanpera itt is kapott tőle, így a pénteki napot Solberg zárta az élen. A másik Subarus, Hirvonen kicsit lassabban nyomult, de az idei gyengus mezőnyben még így is a nyolcadikként állt.

A Ford csapat itt mutatta be a Focus WRC 2004-es fejlesztését, de egyelőre még nem látszott, hogy mennyivel ütőképesebb a tavalyinál. Markko Martin másodikként kezdett bele a versenybe, és még ez is kiválónak számít, mivel szinte pályanyitóként ő söpörte le az utat a többieknek. Nem csoda, hogy Martin nem tudott az élen haladni, sőt, közel 30 másodpercet gyűjtött össze az első nap végére. A másik Focában Duval 50 másodperccel volt az első mögött, amiben kicsi itiner hiba is közrejátszott (köszönet a szervezőknek, akik hajnalban íratják az itinert).

Nem véletlenül hagytam a Citroёnt a sor végére. Mivel a Mitsubishi már a második gyorson elektronikai hiba miatt elvesztette mindkét autóját (egyáltalán nem szégyenlik, tudatában vannak, hogy sok még a munkájuk, hogy az élmezőnybe kerülhessenek, a régi hírnévhez méltón szerepelni pedig szinte egyenlő a lehetetlennel), a francia csapat maradt az utolsó a gyártók versenyében, és nekik sem volt könnyű a napjuk. Loeb volt a legelső az utakon, és ő még Martin előtt haladva takarított, így képzelhetjük, hogy neki mennyire porosak voltak az utak, ha még Martin is emiatt szívott utána. Szóval Loeb célja, mindössze annyi volt, hogy minél kisebb hátrányba kerüljön, hátha a további napokon vissza tud majd vágni. Pénteken az 5. helyen ment aludni, 48 másodperces hátrányban az elsőtől (aki ugye Solberg volt). Sainz is hasonló cipőben autózott, de ő már több mint 1 perces hátrányból reménykedett a feltámadásban.

Szombaton aztán valamiért már nem ragyogott olyan fényesen Solberg csillaga, bár első helyét görcsösen őrizte. Hiba nélkül, elég gyorsan repesztett, ennek köszönheti, hogy nem nyomták le. Fél öt körül már komolyan lehetett verejtékezni a norvég srác fan klubjában, mivel Grönholm már négy gyorsot nyert aznap (Martin kettőt, Loeb egyet), és közeledett Solberghez. Az utolsóra azonban Petter végre kiengedte a kéziféket, és odapörkölt egy ötöst a Finn orra alá, így 20 másodpercre hizlalta vissza előnyét az élen. Hirvonen ha lehet még visszafogottabb volt szombaton, már 3 perces hátrányban állt csapattársa mögött, de még mindig a nyolcadik helyen.

Ahogy az eddigiekből kiderült Grönholm szombaton rettenetesbe kapcsolta magát. Ha figyelembe vesszük, hogy a pénteki oldalra dőlésével közel 30 másodpercet szákolt be, akkor csak magát szidhatja, ha elégedetlen a második hellyel. De nem a siránkozás töltötte ki az idejét, nem a negyedik új-zélandi győzelem lebegett a szeme előtt, hanem mivel a pontversenyben riválisnak számító ellenfelek mögötte voltak, ezért a biztos célba érés, a lehető legtöbb pont megszerzése foglalkoztatta. Ehhez azonban kellő idegességet okozott, hogy Martin négy másodperccel mögötte lihegett a nyakába. Rovanperánál más volt a helyzet. Néhány apró gumiválasztási hiba miatt a negyedik helyre került, 45 másodpercnyire Solbergtől.

És végre előjött a Ford fejlesztéseinek bemutatója is. Martin két gyorsot is megnyert szombaton, és minimális különbséggel Grönholm mögött, a harmadik helyen állva fejezte be a napot. Duval kicsit hátrébb Sainzzal csatázott. A 12. gyorson az előtte ködként lebegő por miatt vesztesen jött ki a csatából és a hetedik helyen állva gurult be az esti célba. A Citroёnes franciáknál kezdett felszínre törni az aggodalom. A megszokottól eltérően egyáltalán nem voltak fölényben a többiekkel szemben, sőt. Loeb például szombaton már több mint 1 percnyire volt az elsőtől, Sainz pedig a hatodik helyen állt, további egy percnyire Loeb mögött. Szerintem egyértelmű, hogy a vadi új Xsara WRC még finomításokat igényel. De az is lehet, hogy már a C4 WRC-vel (ha lesz egyáltalán) foglalkoznak a fiúk, ezért nem marad idő a Xsarára.

És eljött az utolsó embert próbáló nap is. Ahogyan azt már Mexikóban is láthattuk a Subaru idei fejlesztése eléggé eltaláltnak sikerült. A jövőben ezt úgy kell majd mondani, hogy "ahogy azt Mexikóban, és Új-Zélandon láttuk", mivel vasárnap - az addigiakat további két gyorsasági győzelemmel megfejelve - a versenyt Petter Solberg nyerte. Bár mondhatnánk, hogy a Ford és a Citroёn is új autóval jött, valamint a Peugeot is kemény átalakításokon dolgozott, ezek cseppet sem vonnak le a Subaru sikerének erejéből, hiszen a válasz lehet akár az is, hogy ők elsőre - vagy korábban - alkottak marha jót. És akkor még nem is beszéltünk a kölcsönös vezetői hibákról (Grönholm 6 másodperc hátránnyal végzett a második helyen). A pontverseny állása ezáltal annyira nyitottá vált, hogy nincs is értelme semmilyen okfejtegetésnek. Majd meglátjuk. És még Hirvonen is hozott pontot a Subarunak, így a gyártók versenye sem lefutott játszma még.

Grönholm eddig megszerzett rutinja a szigeten, és a kilenc gyorsasági győzelme - egyet egálban Solberg-el - most nem volt elég. A pénteki borulás után visszatornázta magát az élre, annyira, hogy vasárnap vissza is szerezte az első hely kulcsát Solbergtől. Királysága azonban ismét pünkösdire sikeredett, mivel a következő gyorson megperdült, és ismét elszállt az első hely. Tulajdonképpen örülhet, hogy ennyivel megúszta és mindössze az első helyről kellett lemondania. Pontjai nemcsak neki személy szerint, de a csapatnak is kellettek, mint cukrosnak az inzulin. A csapatvezetők még Rovanperás döntésük miatt is izgulhattak, de aztán nyugodtan dőlhettek hátra székükben, mivel nem mondott csődöt a fiú. Eleinte még győzelmi remények is körüllengték, de aztán be kellett érnie az ötödik helyezéssel, ami az érte járó pontokkal nagyon is értékes.

A nyomás Markko Martin vállán az utolsó gyorson borzasztó volt. Grönholm megperdülése után egálban állt vele a második helyen. És már csak egy gyors volt hátra. Két út állt Martin előtt: megpróbál bedurvítani, és harcba száll Grönholmmal, vagy visszafogja magát, és elfogadja a biztosnak mondható harmadik helyet, ami elég megőrizni a bajnokságban a vezető pozícióját. Hogy tudatosan ez utóbbit választotta, vagy csak ez sikerült, már nem fog kiderülni. Ami biztos, hogy az utolsó gyorsot Grönholm nyerte, 10-et adva Solbergnek, és 19-et Martinnak. Nem is emlékszem mikor volt utoljára olyan vb-futam, ami az utolsó gyorson dőlt el. A Ford erejét egyébként Duval szereplése is bizonyítja, aki egy Super Special győzelemmel próbált hozzájárulni a sikerhez. De ez aztán meglehetősen eltörpül a vasárnap bemutatott útról lecsúszása -az egyik kerekét el is vesztette - mellett, mert ezzel meg 18 perces hátrányt gyűjtött össze. Erről jut eszembe, hogy Solbergnek is volt ugyanitt kalandja, de ő megúszta egy kis kicsúszással, és időhátránnyal.

A Citroёnnél most valószínűleg lázas munkába fognak, mivel az előző három futamon - még az előző Xsara WRC-vel - utolérhetetlennek bizonyultak, most meg alig találtak be a célba. Nem műszaki hibák, hanem inkább lassúság miatt. Loeb a negyedik lett ugyan, de az egy percnél is nagyobb hátrány, Sainz hatodik helye, és a több mint 3 perces hátrány magáért beszél. A helyezéseket a mezőny gyengeségének köszönhetik (ez meg ugye másnak köszönhető), mivel mondjuk 3-4 évvel korábban ekkora hátránnyal még az eredménylistára is alig kerültek volna fel, nemhogy még pontot is kapjanak. Az azonban biztos, hogy így viszont a pontverseny lesz elég sokáig nyitott.