Frankenstein feltámadt!

2007.10.17. 02:40

A titkolt, de küszöbönálló emberi klónozás mellett már nem érdemes hullákból emberi lényeket fabrikálni. Inkább Lada-padlóra Trabant-kasznit illeszteni - ezt vállalta újkori tudósunk.

Versenyzési szempontból a Trabant alapvetően jó konstrukció, nagyon könnyű, rövid, fordulékony. Csak a gyárilag 26 lóerős kétütemű motor legfeljebb tötymörgésre jó. Komoly tuningkitekkel (hangolható rezonátordob, 3 felömlős henger, erősített forgattyúsház), esetleg ezres Wartburg-blokk beépítésével tették vérmesebbé, akkor meg a gyengécske váltó - vékonyka féltengely problémájával szembesülünk. Erősítsük nagy pénzért, de hiába, mert mi lesz a keresztlaprugós felfüggesztéssel? Elég reménytelen küzdelem.

Versenyzési szempontból a Zsiguli–Lada alapvetően jó konstrukció. A négyhengeres blokkban óriási tartalékok rejlenek, akár 160 lóerőig fel lehet piszkálni. A VFTS-sel komoly versenysikereket értek el. Futóműve egyszerű, erős anyagokból készült. De van, aki túl nehéznek gondolja a jórészt acél kasznit, hosszúnak a tengelytávot. Mi lenne, ha a hátrányokat félredobnánk, és mindkettő előnyös tulajdonságait egyesítenénk?

Ez forgott Tajti István fejében is. Végzettségét tekintve autószerelő, foglalkozását nézve bádogos: egy percig sem kételkedett, hogy meg tudja csinálni. Kövessük a folyamatot lépésről lépésre.

Autónk padlója eredeti Zsiguli. Így nem kell a futómű és a motor felfüggesztési pontjaival küzdeni, minden a helyén marad. Egy apró megoldandó kérdés azért akadt: a tengelytáv kereken 40 centivel hosszabb a Trabanténál. Ezért két félbevágott donorból készült járművünk alja, valahol középen összetoldva. A hegesztést laikus észre sem venné, simán hihető, hogy gyárban készült. A futómű alkatrészeinek rikító színeivel még inkább kiemelték a különleges megoldást. Minden gyönyörű tiszta, a hídból sem csordogál az olaj a szokott módon.

Az önhordó szerkezetű autó padlólemeze felépítmény nélkül a saját súlyát sem bírja el. Mivel a Wartburggal ellentétben a Trabant önhordó, csak azt kellett megoldani, hogy találkozzon a Zsiguli padlólemeze az ettől megszabadított Trabi karosszériájával. A doblemezek, a küszöb, az első váznyúlványok, mind hosszas farigcsálás eredményeképpen illeszkedtek egymáshoz. Rendkívül precíz munka, a vastag hegesztési varratok kivételével meg nem mondanánk, hogy nem így tervezték. Köszörüléssel lehetett volna csinosabb illesztéseket produkálni, de ezzel gyengült volna a szerkezet, illetve az időigényes munka is nyilvánvalóbban dokumentált.